Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt, legalább négy gyermek után:
- családi pótlékra jogosult, vagy
- családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül jogosult volt,
- a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
Az a) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki fogyatékosként szociális intézményben látnak el, utána családi pótlékot az anya ugyan nem kap, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.
A b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, aki után az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül – e két személy valamelyike, vagy mindkettejük – jogosult volt. További feltétel, hogy az intézményvezető jogosultsági időszaka alatt a gyermeket a családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.
Nem veheti igénybe a kedvezményt az a nő, aki:
- négy gyermeket szült, de váláskor az apához került 10 éves kislánya;
- második férjével közösen nevel négy kiskorú gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé (kivéve, ha a férje gyermekeit örökbe fogadta).
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult anyának az Szja törvényben meghatározott jövedelmekkel összefüggésben nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye az Szja törvény előírásai szerint az alábbi jövedelmekre érvényesíthető:
- a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyenek különösen:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
- adóköteles szociális ellátások,[1]
- álláskeresési járadék[2], álláskeresési segély, keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, álláskeresést ösztönző juttatás,
- a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme,
- ez előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- a munkaviszony megszűnése miatt kifizetett végkielégítés, de a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját,
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (például igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
- nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
- az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
- az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
- Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló, más szerződés alapján folytatott tevékenységéből, például megbízásból származó jövedelmére.
A kedvezményre a magánszemély annak a hónapnak az első napjától jogosult, amelyben akár csak egy napig is – négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.
A kedvezmény annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára, legalább egy napig négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.
[1] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján.
[2] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján.
A kedvezmény igénybe vehető
- év közben, a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, továbbá
- az adóévre vonatkozó szja-bevallásban is.
Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, kifizetőnek.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét minden más kedvezményt megelőzően érvényesíti adóelőleg-nyilatkozat alapján a munkáltató, kifizető. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény alapját képező jövedelmeire nem tudja az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt érvényesíteni, annak azonban nincs akadálya, hogy családi járulékkedvezményt érvényesítsen.
Ahhoz, hogy a munkáltató, kifizető az adóévben a családi járulékkedvezményt is figyelembe vegye, az érintett magánszemélynek a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot is ki kell töltenie.
Hasonlóan kell eljárnia akkor is, ha van olyan összevont adóalapba tartozó jövedelme (például bérbeadásból származó jövedelem), amelyre a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét nem tudja érvényesíteni, de a családi kedvezményt vagy családi járulékkedvezményt igen.
A kedvezményeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
- Családi járulékkedvezmény