Nemzeti Adó- és Vámhivatal

• • Az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult, például
    • a házastársként, élettársakként együtt élő vér szerinti szülők,
    • a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
    • aki a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja[1].
  • A gyermeket azonos időtartamban felváltva gondozó, közös szülői felügyeletet gyakorló külön élő szülők, akik a családi pótlékot 50-50%-os arányban kapják[2], 50-50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre.
    • A kedvezményt a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között közösen nem érvényesíthetik, viszont a jelenlegi házastársukkal az általuk érvényesíthető kedvezményt közösen is igénybe vehetik. 
  • A családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs.
    • Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Például, ha a házastársak közül az egyik nevelőszülő, a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult a nevelt gyermek után családi pótlékra, viszont házastársa is jogosult a házastársa által nevelt gyermek után járó családi kedvezmény érvényesítésére, így adóelőleg-nyilatkozatot tehet. 
  • A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
    • A várandós nővel közös háztartásban élő élettárs a várandósság ideje alatt nem jogosult a kedvezményre, így azt év közben az élettársak nem érvényesíthetik közösen, viszont a várandós nőnek járó kedvezményt a várandós nő a bevallásában megoszthatja élettársával.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
    • Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély érvényesíthet családi kedvezményt.
    • Hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is, így például az elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után.
  Az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesülnek

  [1] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. (a továbbiakban: Cst.) alapján.

  [2] A Cst. alapján.

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti.[1] Az adóelőleg-nyilatkozat alapján a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető az adóév folyamán az adóelőleg megállapításakor figyelembe veszi a családi kedvezményt.

Az igénybe vehető családi kedvezmény összege az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ.

Kedvezményezett eltartott:

• aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.

Eltartott:

• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is,
  • ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak,
  • ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg,
  • vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.

A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta

• ha egy eltartott van a családban 66 670 forint,
• ha két eltartott van a családban 133 330 forint,
• ha három vagy annál több eltartott van a családban 220 000 forint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével kedvezményezett eltartottanként havonta

• ha egy eltartott van a családban 10 ezer forinttal,
• ha két eltartott van a családban 20 ezer forinttal,
• ha három vagy több eltartott van a családban 33 ezer forinttal

magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

A felváltva gondozott gyermek után a jogosultak saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott gyermek után a családi kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe[2].

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy[3] az, aki:

• tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban[4] meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

[1]A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. §-a.

[2] Szja tv. 29/A. § (2a) bekezdése.

[3] A Cst. 4. § f) pontja.

[4] a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

A magánszemély a családi kedvezménnyel az összevont adóalapját csökkentheti. Az összevont adóalap része az önálló tevékenységből származó jövedelem

• például egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó jövedelem stb.,
• a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, például: munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj.

A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a biztosítottként[1] fizetendő társadalombiztosítási járulékból is elszámolhatja, ha azt az szja-alapból, adóelőleg-alapból nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény adóalappal, adóelőleg-alappal szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő tb-járulék (bizonyos esetekben nyugdíjjárulék) összege.

A családi járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozaton a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. Az adóelőleg-nyilatkozat nyomtatványán a magánszemély azt is kérheti, hogy a járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető ne érvényesítse és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami az szja-előlegből érvényesíthető.

[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a szerint biztosított.

A kedvezmény igénybe vehető

• év közben, a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, továbbá
• az adóévre vonatkozó szja-bevallásban is.

Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.

A szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult élettárssal a kedvezmény év közben közösen nem érvényesíthető, viszont az év végi szja-bevallásban a kedvezmény az élettárssal megosztható. Például megoszthatja a családi kedvezményt az szja-bevallásban az anya az élettársával, ha a korábbi kapcsolatából származó gyermekét élettársával közösen neveli. 

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, az adólelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkozniuk a kedvezmény érvényesítéséről, akkor is, ha a kedvezmény teljes összegét a jogosultak egyike érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtani a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleinek, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Ha az őket megillető kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, akkor jelenlegi házastársukkal kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenniük.

A kedvezményeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. Személyi kedvezmény
5. Első házasok kedvezménye
6. Családi kedvezmény
7. Családi járulékkedvezmény

NÉTAK