2023.július 1-jétől a veszélyhelyzet[1] ideje alatt – a Szocho tv.[2] rendelkezéseitől eltérően – a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a kamatjövedelem[3] után.[4]
Nem kell szochót fizetni:
- a 2023. július 1-je előtt lekötött betétek, illetve megvásárolt értékpapírok kamata után,
- az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után, valamint
- az olyan kifizetés után, amit nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni, idetartozik például a lakossági állampapír kamata,[5] a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás, és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve a babakötvény.
A szocho alapja megegyezik a kamatjövedelmet terhelő szja alapjával, tehát annak teljes összege után meg kell fizetni a szochót, mert az adófizetési felső határ[6] nem vonatkozik a kamatjövedelmekre.
A szochofizetési kötelezettség kezdete a kamatjövedelem típusától függ, ezért a szocho először az alábbi kifizetéseket terheli:
- a hitelintézeti betéteknél, takarékbetéteknél, fizetési számláknál[7] a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot, lekötött betétnél a 2023. június 30. után lekötött betét kamatát;
- a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapíroknál, kollektív befektetési értékpapíroknál[8] a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatát, hozamát;
- olyan kamatjövedelmeknél, amiből az adót nem lehet levonni (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény),[9] a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követően megillető vagyoni értéket;
- a biztosítási szerződések alapján teljesített egyes kifizetéseknél[10] a 2023. július 1-jétől kötött biztosítási szerződés kamatnak minősülő biztosítói teljesítését;
- a szövetkezeti tagnak nyújtott tagi kölcsönöknél[11] a 2023. július 1-jétől nyújtott tagi kölcsön kamatát;
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjának a munkaviszonya megszűnése miatt járó kifizetéseknél a kamatjövedelemnek azt a részét, ami a tag által teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. július 1-jét követő időszakával arányos.
A magánszemélyt terhelő adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és a juttatást követő hónap 12-éig fizeti meg, illetve vallja be a NAV-nak, havi, kifizetői szinten összesített bevallásban.[12]
Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől – például külföldről – származik, vagy azt a kifizető nem tudja levonni (például: tárgynyeremény esetében) a szochót a kamatjövedelmet szerző természetes személynek kell megállapítania és megfizetnie, egyidejűleg a kamatjövedelmet terhelő szja megfizetésével és bevallásával.
Kérdések és válaszok
1.Kell-e szochót fizetni a 2023. július 1. előtt lekötött betétekre, megvásárolt értékpapírokra, vagy az ezt megelőzően megkötött biztosítási szerződésekből származó kifizetések utáni kamatjövedelemre?
Nem, mert kamatjövedelem után a szochót csak a 2023. július 1. után lekötött betétek, megvásárolt értékpapírok, és ezen időpont után megkötött biztosítási szerződések esetében kell megfizetni.
2.A bankszámlán lévő lekötetlen összeg után kell-e szochót fizetni?
Ha a bankszámlán elhelyezett lekötetlen összeg után a számlavezető bank kamatot ír jóvá 2023. július 1. napján és azt követően, akkor a kamatjövedelem után kell szochót fizetni.
3.Megtakarításomat lakossági állampapírban tartom. Az ebből származó kamatjövedelem után kell szochót fizetnem?
Ha a megtakarítást 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírban tartja a magánszemély, ennek kamata után nem kell szja-t és szochót fizetnie. Akkor sem kell szochót fizetni, ha a természetes személy 2023. július 1. előtt szerez 2019. június 1. előtt kibocsátott szja-köteles lakossági állampapírt.
4.Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a nyereménybetéteket?
A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény (például személygépkocsi), értékpapír esetén a 2023. június 30. után megszerzett kamatjövedelmet akkor terheli szochó a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után, ha a természetes személyt teljes egészében 2023. június 30-át követő időszak kamatjövedelmeként illeti meg a vagyoni érték. Tehát csak akkor kell szochót fizetni, ha a nyereményalap teljes egészében 2023. június 30-a utáni időszakra járó kamatokból képződik.
5.A kamatjövedelmet terhelő szochóra vonatkozik-e az adófizetési felső határ?
Nem, a kamatjövedelem utáni szochót korlát nélkül meg kell fizetni.
6.Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a tartós befektetési számlán keletkezett kamatjövedelmeket?
Nem, a tartós befektetésből származó jövedelem az szja-rendszeren belül egy önálló jövedelemkategória, így a kamatjövedelem utáni szochofizetés nem merülhet fel.
7.Kell-e szochót fizetnie a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek a kamatjövedelme után?
Nem, a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyeknél[13] nem merül fel szochofizetési kötelezettség, mivel a fizetési kötelezettségre az egyéb tőkejövedelmekre vonatkozó szochoszabályokat kell alkalmazni,[14] melyek esetében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek mentesülnek a szochofizetés alól.
[1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet.
[2] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
[3] A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. §-a határozza meg.
[4]A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet).
[5] Szja tv. 65. § (3) bekezdés.
[6] Szocho tv. 2. § (2) bekezdés.
[7] Szja tv. 65. § (1) bekezdés a) pont.
[8] Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pont.
[9] Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont.
[10] Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pont.
[11] Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont.
[12] Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, Szocho tv. 18. § (2) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (1) bekezdés.
[13] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 12. pont.
[14] Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés.