Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére (nétak) és a családi kedvezményre is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti, ha van elég jövedelme. A nétak összegének nincs felső korlátja, azzal az összevont adóalap nullára csökkenthető.
A nétak nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető, ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a nétak mellett családi kedvezményt is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre nétakot érvényesíthet, a bérbeadásból származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a jövedelemre a nétak nem érvényesíthető.
Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a nétakot érvényesítheti, akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi járulékkedvezményként veheti igénybe.
Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri. Ebben az esetben a nétakról és a családi kedvezményről az anyának külön-külön kell nyilatkozatot tennie.
Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy a családi kedvezményt közösen veszik igénybe.
A leírtak példán bemutatva
Egy édesanyának négy gyermeke van. A legidősebb 26 éves, már dolgozik. A többiek még tanulnak, a 22 éves nappali tagozatos egyetemista, a 18 és 14 éves pedig középiskolába jár. A családi kedvezmény szempontjából három fő az eltartottak száma, akik közül kettő tekinthető kedvezményezett eltartottnak. Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezmény havi összege: 2x220 000=440 000 forint.
A szülők úgy döntenek, hogy a családi kedvezményt 50-50 százalékban veszik igénybe.
Az anya havi bérjövedelme 300 ezer forint, és 10 ezer forint értékű helyi bérletet is kap a munkáltatójától.
A bérjövedelem és a bérletjuttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem jogcímén válik adókötelessé, azaz a nétak alapját képezi.
Az anya két adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltatójának, amelyekben kéri a nétak és egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését. A munkáltatónak a következők szerint kell a jövedelmet meghatározni:
| A magánszemély jövedelme: | 310 000 |
| A nétak alapját képező jövedelem | 310 000 |
| Adóalap: | 0 |
| Családi kedvezmény keretösszege: | 220 000 |
| Családi kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka (220 000x15%): | 33 000 |
| Családi járulékkedvezmény elméleti összege: | 33 000 |
| Járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: | 57 350 |
| Ténylegesen érvényesíthető családi járulékkedvezmény: | 33 000 |
| Az anya által fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(310 000x18,5%)-33 000] | 24 350 |
| Nettó jövedelem (310 000-24 350) | 285 650 |
A példa alapján az anya a nétakot és a családi kedvezményt is maradéktalanul igénybe tudja venni.
Az apa is ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, amelyben kéri egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését.
Az apa havi bérjövedelme 320 ezer forint. A munkáltatójának következők szerint kell az adóelőleget meghatározni.
| A magánszemély jövedelme: | 320 000 |
| Családi kedvezmény keretösszege: | 220 000 |
| Családi kedvezménnyel csökkentett adóalap (320 000 -220 000): | 100 000 |
| Adóelőleg (100 000x15%) | 15 000 |
| Apa által fizetendő járulék összege (320 000x18,5%) | 59 200 |
| Nettó jövedelem (320 000-15 000-59 200) | 245 800 |
A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő közterheket nem kell megfizetni:
| Anya személyi jövedelemadója: | 46 500 |
| Anya járulék: | 33 000 |
| Apa személyi jövedelemadója: | 33 000 |
| Összesen: | 112 500 |
A család havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.
Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy az édesanya csak a nétakot, az édesapa pedig a családi kedvezményt veszi igénybe.
Az anya adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:
| A magánszemély jövedelme: | 310 000 |
| A nétak alapját képező jövedelem | 310 000 |
| Adóalap: | 0 |
| Az anya által fizetendő járulék összesen [310 000x18,5%] | 57 350 |
| Nettó jövedelem (310 000-57 350) | 252 650 |
Az apa adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:
| A magánszemély jövedelme: | 320 000 |
| Családi kedvezmény keretösszege: | 440 000 |
| Adóalap: | 0 |
| Családi kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka [(440 000-320 000)x15%]: | 18 000 |
| Járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: | 59 200 |
| Ténylegesen érvényesíthető családi járulékkedvezmény: | 18 000 |
| Apa által fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(320 000x18,5%)-18 000] | 41 200 |
| Nettó jövedelem (320 000-41 200) | 278 800 |
A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő közterheket nem kell megfizetni:
| Anya személyi jövedelemadója: | 46 500 |
| Apa személyi jövedelemadója: | 48 000 |
| Apa járulékai: | 18 000 |
| Összesen: | 112 500 |
A család ebben az esetben is havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.
A nétakról és a családi kedvezményről részletesebb tájékoztatás olvasható „A családokat érintő adóalap-kedvezmények” című, 73. számú információs füzetben.