Amennyiben az adóalany a nyugta kinyomtatását követően veszi észre, hogy téves összeget ütött be a pénztárgépbe és az általa üzemeltetett online pénztárgép nem alkalmas sztornó nyugta kiállítására, melyből következően nincs lehetősége pénztárgépi sztornózásra, akkor kézzel kell ezt megtennie.
Fentiekről az adóhatóság felé nem kell adatot szolgáltatni, ugyanakkor egy esetleges ellenőrzés során a tévesen kibocsátott nyugta sztornózásának tényét hitelt érdemlően igazoló okmányt (mely lehet jegyzőkönyv, „a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatvány, kézi sztornó nyugta, stb.) be kell tudni mutatni, és azzal más bizonylatokhoz (nyugta, számla) hasonlóan el kell tudni számolni. Nevezett okmányok mellé a tévesen kiállított nyugtát – amennyiben az rendelkezésre áll – csatolni szükséges.
Az NGM rendelet 52. § (1) bekezdése értelmében a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az üzemeltetési hely megváltozásának időpontját megelőző 5. napig az állami adóhatósághoz bejelenteni.
A pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását azonban csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az üzemeltetési hely tartós megváltozására kerül sor, így például az alábbi esetekben: korábbi állandó üzemeltetési helyhez képest mozgó árusként folytatja a tevékenységet, illetve fordítva; korábbi állandó üzemeltetési helyhez képest változó telephelyen értékesít, illetve fordítva; korábbi mozgóárusítás helyett változó telephelyen üzemelteti a pénztárgépet, illetve fordítva.
Változó telephelyen való üzemeltetés esetén nem kell minden egyes címet és telephelyváltozást külön bejelenteni.
Tehát az adóalany egy pénztárgépet több telephelyen is használhat. Például úgy, hogy egyik telephelyén a délelőtt folyamán, másik telephelyén pedig délután végez termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást, és a két telephelyen felváltva használja pénztárgépét. Ugyanez a helyzet, ha az adóalany csak hétvégén végzi tevékenységet és szombaton az egyik helyen, vasárnap pedig egy másik helyen üzemelteti pénztárgépét.
Ugyanakkor kötelezettsége a pénztárgép használatának feltételeit a nyitva tartás teljes időtartama alatt biztosítani, így amennyiben átfedés van a két vagy több üzemeltetési hely nyitva tartása között, úgy a több telephelyen való üzemeltetés nem megengedett.
Ennek megfelelően módosításra került a PTGREG adatlap (5.0 verzió), melynek PTGREG-VALT lapja szolgál a pénztárgép változó üzemeltetési helyének üzembe helyezést megelőzően történő bejelentésére/megváltoztatására. A pénztárgéppel előállított bizonylat fejlécében a „VÁLTOZÓ ÜZEM. HELY” felirat kerül megjelenítésre.
A pénztárgép változó üzemeltetési helyének üzembe helyezést követő bejelentésére/megváltoztatására a PTGTAXUZ adatlap szolgál, mely PTGTAXUZ-01 lapjának (C) Blokkjában új elemként felvételre kerül egy Változó telephely pont.
A online pénztárgép üzembe helyezési kódot – PTGREG adatlapon – annak kell igényelnie, aki az online pénztárgépet üzemeltetni fogja. Az online pénztárgép bérlése esetén a pénztárgépet a bérlő fogja üzemeltetni, tehát a bérlőnek kell a regisztrációs kódot igényelnie.
A gyakorlatban ez úgy kivitelezhető, hogy az üzemeltető (bérlő) a NAV-tól kért és kapott üzembe helyezési kódot átadja az online pénztárgépet megvásárló tulajdonosnak (bérbe adónak), aki annak segítségével a pénztárgépet az értékesítőnél üzembe helyezteti.
Az NGM rendelet 23. § (1) és 24. § (1) bekezdése alapján a forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik, másra át nem ruházható, és a pénztárgépek csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazhatók.
Az online pénztárgépek forgalmazására kizárólag a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban: MKEH) honlapján megjelölt forgalmazók jogosultak, ugyanakkor az NGM rendelet eltérő rendelkezése hiányában az MKEH által kiadott engedéllyel forgalmazható pénztárgépeket – a forgalmazók mellett – a forgalmazásra nem jogosult személyek/szervezetek is értékesíthetik (pl.: a fogalmazóktól vásárló viszonteladók).
Az NGM rendelet 45/C. § (4) bekezdése alapján a pénztárgép üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége az online pénztárgép eladása esetén nem áll fenn.
Természetesen az új üzemeltetőnek a pénztárgép üzembe helyezését a PTGREG adatlapon be kell jelentenie az állami adóhatósághoz.
Az NGM rendelet 56. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következik be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kell. A lecserélt adóügyi ellenőrző egységet az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie.
Általánosságban elmondható, hogy a végzett tevékenység jellege határozza meg, hogy az adóalany kötelezett-e pénztárgép használatára vagy sem, e tekintetben változás a korábbi szabályozáshoz képest nem történt.
Az NGM rendelet 1. számú melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.
A jogszabály a pénztárgép használat kötelezettségét az adóalany által folytatott tevékenység TEÁOR számához köti. Amennyiben az adóalany olyan tevékenységet folytat, melynek TEÁOR száma a mellékletben szerepel, abban az esetben nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tehet eleget.
Fentiek tekintetében az adóalany által ténylegesen végzett tevékenység az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet bejelentette-e vagy sem. Mindez fordítva is igaz, a bejelentett, de nem gyakorolt tevékenység nem alapozza meg a kötelező pénztárgéphasználatot.
Nem a NAV feladata az adóalanyok által folytatott egyes tevékenységek TEÁOR szerinti besorolása. Ezzel kapcsolatban javasoljuk a KSH Információszolgálatának megkeresését (info@ksh.hu).
Amennyiben a dohánytermék értékesítésére egy üzleten belül elkülönített helyen kerül sor, úgy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI.7.) Korm. rendelet 1. mellékletében 1.7. pontjában foglaltak alapján lehetőség van arra, hogy egy pénztárgépben történjen a dohánytermék értékesítésének rögzítése az egyéb termékekével az üzlethelyiség más részében. A dohánytermék fizikai átadására azonban ebben az esetben is kizárólag az elkülönített helyen kerülhet sor.
A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek üzembe helyezéséhez szükséges, az állami adóhatóságtól igényelt és fel nem használt üzembe helyezési kódokra vonatkozóan részletszabályt nem tartalmaz, azzal kapcsolatosan elszámolási kötelezettsége az adóalanynak nem áll fenn. Az illetéktelen felhasználás elkerülésére tekintettel ugyanakkor javasolt a fel nem használt regisztrációs kódok biztonságos helyen való megőrzése vagy megsemmisítése.
A pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségről az NGM rendelet 51. §-a rendelkezik, mely kimondja, hogy az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.
Az adatszolgáltatást az üzemeltetőnek a PTGTAXUZ adatlapon kell teljesítenie. Az adatlap, valamint az ahhoz tartozó kitöltési útmutató a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu), a Nyomtatványkitöltő programok menüpont alatt érhető el.
Az NGM rendelet értelmében az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
Ugyanakkor a fenti események bekövetkeztétől a bevételt bizonylatolni kell a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig, amikor is a pénztárgépben első tételként a bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Az adóalany bizonylatolási kötelezettségének nyomdai úton előállított (kézi) nyugta, vagy számla kibocsátásával tehet eleget.
Bár a jogszabály egy összegben történő utólagos gépi rögzítést említ, a kézi nyugtán vagy egyéb nyilvántartásban szükséges az értékesített termékeket/szolgáltatásokat adómértékenként megbontani és a pénztárgépben az összegeket ennek megfelelően a tényleges áfagyűjtő alá rögzíteni, tekintettel arra, hogy ennek hiányában az adóalany áfa bevallási kötelezettségének nem tud majd jogszerűen eleget tenni.
A nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel eleget tenni kötelezettek körét az NGM rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint határozza meg.
„1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
2. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok.”
Abban az esetben, ha az adóalany, illetve üzlet az NGM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt, előzőekben felsorolt tevékenységet folytat, valamint az Áfa tv. 166. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a nyugtakibocsátási kötelezettsége teljesítése helyett számla kibocsátásáról nem gondoskodik, akkor a nyugtakibocsátási kötelezettségének a fenti tevékenységével összefüggésben kizárólag pénztárgép, taxaméter útján tehet eleget.
Az adóalanynak az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában és más hatályos adójogszabály alapján sincs lehetősége arra, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítése alól egyedi kérelem alapján felmentést kapjon.
Az állami adóhatóság a pénztárgép kötelező használata, illetve a pénztárgéppel történő kötelező nyugtakibocsátás alól korábban a nyugtakibocsátásra kötelezett adózók egyedi kérelmére a PM rendelet 2013. március 19-ig hatályos 3. § (2) bekezdése alapján adhatott felmentést. A PM rendelet fenti rendelkezésének hatályon kívül helyezését követően, azaz 2013. március 20-tól az adózóknak a hatályos adójogszabályok szerint nincs lehetőségük arra, hogy a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése alól felmentést kapjanak.
Az Áfa tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
-
sajtóterméket értékesít;
-
a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
-
kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Ezekben az értékesítési formákban, termékkörökben tehát nincs nyugtaadási kötelezettség, ezáltal nyugta gépi úton történő kibocsátása sem kötelező, még akkor sem, ha például a sajtóterméket egy kiskereskedelmi boltban étékesítik, ahol egyébként a pénztárgépes nyugtaadás kötelező. Emellett természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is pénztárgépes nyugtával bizonylatolni, amennyiben számlaadási kötelezettség nem áll fenn.
Az Áfa tv. 166. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az adóalany nyugta helyett számlát bocsát ki, akkor mentesül az NGM rendeletben előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Amennyiben az Áfa tv. 165. § (1) bekezdésének b) pontja és a 166. § (1) bekezdése alapján nyugtakibocsátási kötelezettséget keletkeztető valamennyi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében biztosítható, hogy az adóalany a termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének a nevét és címét, mint az Áfa tv. 169. § e) pontja szerint a számla kötelező adattartalmát képező adatot megismerje, vagyis az adóalanynak módjában áll a 166. § (2) bekezdésének megfelelően a fenti ügyletek mindegyikéről nyugta helyett számlát kibocsátani, úgy az adóalany mentesülhet a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség és ezáltal a pénztárgép használata alól.
Amennyiben a kérdéses termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások mindegyike esetében nem biztosítható, hogy az adóalany a termék beszerzőjének, illetve szolgáltatás igénybevevőjének a nevét és címét megismerje (például az adóalanytól vásárló magánszemély a nevét és a címét nem adja meg), vagyis az adóalanynak az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján nem áll módjában számlát kibocsátani, úgy az adóalany az NGM rendelet 1. számú mellékletében előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség, illetve a pénztárgép használata alól nem mentesülhet.