A jövedéki törvény szerint[1] a jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről, készletcsökkenéssel járó eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet. Az e nyilvántartással szemben támasztott elvárások, valamint a folyamatos vezetés fogalma a következőképp értelmezendők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlatában.
A nyilvántartás-vezetés akkor jogszerű, ha a nyilvántartás a gazdasági eseményeket időbeli sorrendben tartalmazza. A be- és kiszállítás folyamatában azonban figyelembe vehető egy bizonyos átmeneti idő, vagyis ameddig a termék be- vagy kiszállítása le nem zárul, addig az adminisztrációs feladatokat ellátó személynél rendelkezésre álló, nyilvántartásban még nem rögzített bizonylatokat is figyelembe veszi a NAV a következők szerint.
- Beszállításkor elfogadható, ha a raktárba már bekerült, de elkülönítve, számbavétel alatt álló termék a nyilvántartásban még nem jelent meg. Ha azonban a termék a raktárban a már többi termék között, például a polcokra kipakolva áll, akkor a jövedéki nyilvántartásban is szerepelnie kell az átvétel tényének.
- Kiszállításkor elfogadható, ha a jövedéki nyilvántartásból a terméket már kivezették, de az szállításra előkészítve, elkülönítve még a raktárban található. Ha azonban a termék fizikailag elhagyja a raktár területét, akkor annak ténye a nyilvántartásban is meg kell, hogy jelenjen.
Kivétel, ha az okmánykiállítási rendszer integráltan működik a jövedéki nyilvántartás programjával, ebben az esetben ugyanis nem keletkezik átmeneti idő, így a készletmozgásnak a bizonylat kiállításával azonnal meg kell jelennie a jövedéki nyilvántartásban.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 29. § (4) bekezdés.