Jelen tájékoztató annak a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak) szól, amely:

  • a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve

  • a Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján az 1997. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozik.

Az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől biztosítottnak minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettséget a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) a 2003. évi XCII. törvény 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetve pénzügyi képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel és a magyar jog szerint biztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően – a foglalkoztatás megkezdése előtt - köteles bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: hatóság), és kérelmezni, hogy a hatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges technikai tudnivalók útmutatója a következő linken érhető el.

I. Bejelentkezés

A külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 15T201INT adatlap útján adószám-kéréssel tesz eleget. Az adatlap az alábbi linken érhető el.

Ez az adatlap szolgál arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre jogosult személy adatait a külföldi vállalkozás közölje.

Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő), és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a kötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Az, hogy a külföldi vállalkozás foglalkoztatóként bejelentkezett-e a hatósághoz, az adóhatóság honlapján az „Adatbázisok, Adóalanyok listái, Egyéb szervezetek” menüpontban a következő linken kérdezhető le.

Abban az esetben, ha a kötelezettségeket a foglalkoztatott teljesíti, adóazonosító jellel kell rendelkeznie. Az adóazonosító jel képzését a magánszemély a 15T34 jelű adatlap benyújtásával kérheti a hatóságtól a foglalkoztatás bejelentését és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megelőzően. Az adatlap a következő linken érhető el.

II. A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított bejelentése

A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentésre, változás-bejelentésre szolgáló 15T1041INT jelű adatlap a következő linken tölthető le.

III. Járulékfizetési kötelezettség teljesítése

A külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-a alapján nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül – egyebek mellett – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, illetve ennek hiányában, vagyis, ha a jövedelem Magyarországon nem adóztatható, a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján  végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

A járulékalapot képező jövedelmet 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék terheli. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A nyugdíj, az egészségbiztosítás, illetve a munkanélküli ellátások fedezetére tehát a járuléklapot képező jövedelem 18,5 százalékát kell fizetni.

IV. Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően - szociális hozzájárulási adófizetés terheli.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében kifizetőnek (adóalanynak) minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

Ha a külföldi kifizető a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett.

Az adókötelezettség teljesítése

A kifizetőnek főszabály szerint az adóalap után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de a fizetendő adót törvény rendelkezése alapján az adóalany az őt megillető adókedvezmények összegével csökkentheti.

A kifizetőt terhelő adó alapja

A kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.

Az előzőek szerinti juttatás hiányában, vagyis ha a jövedelem Magyarországon nem adóztatható, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott alapbér, illetőleg díjazás.

Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az előbbi szabályokat együttesen kell alkalmazni. Azaz a kifizetőt terhelő adó alapja a természetes személy részére juttatott, kifizetett, Magyarországon adóztatható, önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vesznek, és az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos része, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

Az adóalap megállapításánál az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmet is figyelembe kell venni.

V. Bevallás, befizetés

A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton (Ügyfélkapun) keresztül kell teljesíteni.

A bevallásra szolgáló 1508INT jelű nyomtatvány a következő linken tölthető le.

Amennyiben a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesít, akkor a 1508INT bevallás helyett a 1508-as bevallást kell benyújtania és a munkavállalóval összefüggő minden kötelezettséget ebben kell szerepeltetnie. Azaz a szociális hozzájárulási adó és az érvényesített adókedvezmény mellett a magánszemélytől levont nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is a 1508-as nyomtatványon kell bevallania.

A járulékbefizetést egyösszegben a 10032000-06056456 NAV Külföldi vállalkozásnál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulék befizetések beszedési számla javára, a szociális hozzájárulási adót a 10032000-06055912 NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni. Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesít, akkor a befizetést nem egyösszegben, hanem a 1508-as bevallásban feltüntetettek szerint, adónemenként kell teljesítenie. Így például a nyugdíjjárulékot a 1508-as bevallásban a 125-ös adónemkódon kell bevallani, ezért a befizetést a 10032000-06056236 NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára kell teljesíteni.

Amennyiben a befizetést átutalással teljesítik, úgy az átutalási megbízás „Kedvezményezettel közlendő” rovatában az adóazonosító számot - amelyet a bejelentkezéskor kapott - közölni kell. Az adóazonosító szám pontos feltüntetése azért szükséges, hogy a befizetést a folyószámlán megfelelően jóvá lehessen írni.

VI. Elektronikus ügyintézés (Ügyfélkapu)

A járulékkötelezettséggel, valamint a szociális hozzájárulási adóval összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a Kormányzati Portálon (http://www.magyarorszag.hu) elérhető Ügyfélkapun keresztül történik. Az Ügyfélkapu olyan belépési pont, amelyen keresztül egyedileg azonosított módon biztonságosan lehet kapcsolatba lépni az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó magyarországi közigazgatási szervekkel és közintézményekkel.

Az ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges. A regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat, adatszolgáltatásokat el fogja küldeni a hatósághoz. A magánszemélynek személyesen fel kell keresnie az ügyfélkapus regisztráció elvégzésére jogosult szervet, ahol személyazonosító okmányának bemutatását, egy Regisztrációs Adatlap kitöltését, valamint egy felhasználó név és egy létező e-mail cím megadását követően egyszer használatos aktiváló kódot kap.

Az ügyfélkapus regisztráció elvégezhető a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala  – KEK KH –, 1133 Budapest, Visegrádi u. 110.), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatain a megyeszékhelyeken és Budapesten (1096 Budapest, Vaskapu u. 33-35.; 1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.; 1148 Budapest, Fogarasi út 3.; 1132 Budapest, Kresz Géza u. 15.), a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein.