[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. §, 71. §; a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet]
- január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalónak.
A lakhatási támogatás az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül, mely után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli.
A munkáltató a lakhatási támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja. A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak.
Béren kívüli juttatásként a lakhatási támogatás a lakáscélú keretösszeg erejéig, azaz évi 1 millió 800 ezer forintig adható, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege.
Ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül. Utoljára azt a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.
Ha a munkavállalónak juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
A munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), valamint a Szja tv. hivatkozott rendelkezéseinek alkalmazása során az alábbi kérdések merülhetnek fel.
- Lakás bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott lakhatási támogatás
1.1. A munkáltató a támogatást a munkavállaló saját számlájára is utalhatja, vagy azt közvetlenül a bérbeadónak kell utalnia? Ha a munkáltató a munkavállaló saját számlájára utalja a lakhatási támogatást, akkor kell-e havonta igazolnia a munkavállalónak azt, hogy megfizette a bérleti díjat a bérbeadó felé?
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. A Kormányrendelet 4. §-a alapján lakhatási támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, hogy a lakhatási támogatást a munkáltató közvetlenül a bérlő részére kell, hogy teljesítse.
Figyelemmel a fentiekre, a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát, és lehetőség van arra, hogy közvetlenül a bérbeadó részére utalja a lakás bérleti díját. A munkavállalónak nem áll fenn igazolási kötelezettsége a bérleti díj kiegyenlítésével összefügésben, hiszen ilyen irányú kötelezettséget jogszabály nem ír elő.
1.2. A lakás bérleti díján felül a közös költségre, illetve a rezsiköltség címén kifizetett összegre is nyújtható-e a támogatás?
Ezen kérdés esetében annak van jelentősége, hogy a lakásbérleti szerződésben foglaltak alapján a felek hogyan állapítják meg a bérleti díjat, vagyis olyan esetben, ha egy általányösszeg szerepel bérleti díjként, amely magában foglalja a rezsit és a közös költséget is, akkor annak összegét nyújthatja lakhatási támogatásként a munkáltató.
Ha azonban a munkavállaló a bérleti díjon felül fizeti meg a közös költséget vagy a rezsiköltséget a bérbeadónak, vagyis ezek nem a bérleti díj részét képezik, akkor lakhatási támogatás címén ezen összegek nem juttathatók a munkavállaló részére.
1.3. Olyan esetben, ha a lakásbérleti szerződésben a munkavállaló nem egyedüli bérlőként szerepel (pl. a felesége, élettársa is bérlője a lakásnak), akkor a munkáltató csak a havi bérleti díj 50 százalékát nyújthatja ilyen jogcímen a munkavállalónak?
A lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a lakásbérleti szerződésben foglalt bérleti díj erejéig jogosultak (együttesen) a lakhatási támogatásra, a magánszemélyek döntik el, hogy mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésben foglalt szankciószabályra.
1.4. Van-e a munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén kívül egyéb kötelezettsége?
A munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén túl, az Szja tv. 70. § (8d) bekezdése szerinti kötelezettsége merül még fel, azaz a munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.
- Lakáscélú hitel törlesztéséhez adott lakhatási támogatás
2.1. A munkavállaló az igényléskor megadhatja-e a saját bankszámlaszámát, vagy annak a banknak a számlaszámát kell közölnie a munkáltatóval, amelyre a hitel törlesztőrészletét megfizeti? Megfelelő-e a munkáltató azon eljárása, ha lakáshitel törlesztése esetén a támogatás összegét a munkáltató nem közvetlenül a banknak, hanem a munkavállalónak utalja át (aki majd intézkedik annak a bank felé történő tovább utalásáról)? Ilyen esetben a törlesztő részlet kifizetését havonta igazolni kell a munkáltató felé?
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. A Kormányrendelet 4. §-a alapján lakhatási támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, hogy a hitel törlesztőrészletét a munkáltató közvetlenül a bank részére kell, hogy teljesítse.
Figyelemmel a fentiekre a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát és lehetőség van arra, hogy a munkavállaló fizesse meg a bank felé a hitel törlesztőrészletét. A törlesztőrészlet megfizetését igazolni nem szükséges.
2.2. A munkáltató adhat-e a munkavállalónak lakhatási támogatást, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló igényelte, így a törlesztő részlet megfizetésére sem csak a munkavállaló kötelezett? Kaphat-e lakhatási támogatást a munkavállaló, ha a hitelszerződésben nem adósként, hanem adóstársként szerepel, és részére csak a hitelszerződés alapján őt terhelő törlesztőrészlet vehető figyelembe? Van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak a hitelszerződés bekérésén kívül?
A Kormányrendelet 2. §-a alapján az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti munkáltatói juttatást a munkavállaló a rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától.
A Kormányrendelet 1. § 4. pontja alapján lakhatási célnak minősül „a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér.”
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.
Azt kizáró rendelkezés hiányában, lehetséges lakhatási támogatást biztosítani abban az esetben is, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló igényelte, így a törlesztő részlet megfizetésére sem csak a munkavállaló kötelezett.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 5. pontja alapján adóstárs „az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van.”
A Polgári Törvénykényről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szempontjából az adóstárs nem ismert intézmény, a hitel- és kölcsönszerződések (Ptk. 6:382. §-től) esetén a Ptk. kizárólag az adós és hitelező személyét különbözteti meg. Ebből következik, hogy a Ptk. szempontjából adósnak minősül az adóstárs is.
Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben – mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén – a lakhatási cél esetében is megvalósul. Tekintettel arra, hogy annak megállapításához, hogy az adóstárs vonatkozásában megvalósul-e a lakhatási cél, nem minden esetben elegendő a hitel- vagy kölcsönszerződés, így esetükben a munkáltató részéről további dokumentumok bekérése is indokolt lehet.
Abban az esetben, ha a törlesztőrészlet pontos, adós és adóstársak szerint megbontott összege nem szerepel a hitelszerződésben, úgy nem a hitel törlesztésére köteles magánszemélyek számának arányában célszerű megállapítani a lakhatási támogatás összegét. Először azt kell vizsgálni, hogy a hitelszerződés alapján az adóstárs esetében a lakhatási cél teljesül-e. Ezt követően a lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a hitelszerződésben foglalt törlesztőrészlet erejéig jogosultak (együttesen) a lakhatási támogatásra, a magánszemélyek döntik el, hogy ezen keretek között mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésben foglalt szankciószabályra.
[Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV KI Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-483/2025., ATF-563/2025.]