A negyedév közben szünetelő és újrainduló átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapítása

[a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (2)-(3) bekezdései]

Az átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapját 2023. január 1-jétől a Tbj. 40. § (2) bekezdése határozza meg. Eszerint az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A Tbj. 40. § (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, úgy figyelemmel kell lenni az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. § (1) és (3) bekezdésében foglalt soron kívüli adóbevallásra vonatkozó szabályokra is, ezért a szünetelés kezdő napját követő harminc napon belül soron kívüli adó-és járulékbevallást kell benyújtani a szünetelést megelőző, bevallással még le nem fedett időszakról.

A soron kívüli negyedéves adó-és járulékbevallásban a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása szintén a Tbj. 40. § (2)-(3) bekezdései alapján történik.

Ha az egyéni vállalkozó egy negyedéven belül felváltva szünetelteti és végzi a tevékenységét úgy, hogy a szünetelést megelőzően és azt követően is van az adott negyedévben aktív időszaka, akkor előfordulhat, hogy a soron kívüli bevallásban szereplő járulékalap a negyedéves jövedelem adatokra figyelemmel már nem helytálló.

Annak érdekében, hogy a soron kívüli bevallásban is az újraindulást követően benyújtott negyedéves bevallásban – göngyölítéssel – megállapított társadalombiztosítási járulékalap szerepeljen, a soron kívüli bevallás önellenőrzése szükséges.

Fentiek megfelelően alkalmazandók az átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó alapjának megállapítása tekintetében is [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdése].

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-767/2023., Pénzügyminisztérium]