Fejlesztés alatt álló ingatlan figyelembe vétele a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékjogi minősítése során

[az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés b) és o) pontja]

Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja értelmében az Itv. alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak az olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet) minősül, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

  1. oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
  2. ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,
  3. oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,
  4. od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,
  5. oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni.

Az illetékkötelezettség vizsgálatának első lépése mindig a megszerzett társaság tulajdonában álló ingatlanok számbavétele.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Itv. alkalmazásában ingatlannak kell tekinteni a földet és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolgot. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:15. §-a szerint alkotórész mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Így például egy építés alatt álló ingatlan esetében a telek és az azon álló felépítmény együttesen ingatlannak tekintendő.

Az illetékkötelezettség megállapítása során tehát a fentiek alapján meghatározott ingatlanok mérleg szerinti értékéből kell indulni. E körben nincs annak jelentősége, hogy az említett vagyontárgyat vagy vagyontárgyakat a mérlegben miként kell nyilvántartani, pusztán az azokhoz rendelhető mérleg szerinti értéket kell figyelembe venni. Ha a telek és az azzal alkotórészi kapcsolatban álló felépítmény a mérlegben más-más mérlegsoron jelenik meg (például ingatlan és beruházás), akkor a két kategóriánál megjelenő mérleg szerinti érték összegét kell az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja szerinti számításkor figyelembe venni.

Mindezek alapján egy fejlesztés alatt álló ingatlan tulajdonosaként nyilvántartott társaság vagyoni betéteinek értékesítése esetén az ügylet illetékkötelezettségének vizsgálatakor a társaság tulajdonában álló telek és az azon az illetékkötelezettség keletkezésének napján álló felépítmény mérleg szerinti értékéből kell kiindulni. Ha ez az érték a társaság mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének 75 százalékát meghaladja, akkor a társaságot belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni.

A 2020/1. Adózási kérdés I. pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507384929, Pénzügyminisztérium PM/437/1/2021.]