Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény(Éltv.) 47/B. § (2) bekezdése határozza meg a felügyeletidíj-köteles tevékenységeket. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) mértékét általános szabályok szerint az Éltv. 47/B. § (3) bekezdése tartalmazza. Elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) szerinti mikrovállalkozás, az Éltv. végrehajtási rendelete szerinti kistermelő, és a Kktv. szerinti kisvállalkozás a megelőző lezárt üzleti éve alapján fix összegű felügyeleti díj választására is jogosult.

A felügyeleti díj megállapításának alapja:

• általános szabályok szerint előző teljes[1] naptári évben szerzett felügyeletidíj-köteles tevékenység utáni nettó árbevétel[2]/személyi jövedelemadó-köteles bevétel 0,1%-a, vagy
• mikrovállalkozás, illetve kistermelő esetén 20 000 forint/év, vagy
• kisvállalkozás esetén 700 000 forint/év.

Az átalányadózás szabályainak megfelelő mezőgazdasági őstermelő, a kisadózó vállalkozók tételes adója (a továbbiakban: kata) adózást választó egyéni vállalkozó és az Éltv. 47/B. § (6)-(7) bekezdés szerinti termelői szerveződés és termelői szerveződés tagjai közötti átvállalás esetét a későbbi kérdésekben fejtjük ki.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) nyilvánosan elérhető adatbázisa szerint a felügyeleti díjköteles tevékenységek az alábbi linken elérhetők:https://portal.nebih.gov.hu/teaor-szamok-listaja

[1] Ha az adózó évközben kezdte meg tevékenységét, akkor a bevallási időszakának kezdete az adószámának érvényessége kezdetétől számítandó.

[2] NETA adóval és jövedéki adóval csökkentett nettó árbevétel.

A bevallási időszak megegyezik az előző évi nettó árbevétel keletkezésének időszakával. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) bevallási időszakként a 2025. június 2-áig benyújtandó ELMDIJ-bevallásnál az előző naptári év feltüntetését várja el (2024. 01. 01. – 2024. 12. 31.).

Ennek indoka, hogy 2025. június 2-áig a fizetendő felügyeleti díjat első alkalommal az Éltv. 47/B. § (3) bekezdése alapján az „előző lezárt naptári év” felügyeletidíj-köteles tevékenységből származó nettó árbevétel vagy személyi jövedelemadó-köteles jövedelem alapján kellett bevallani. A bevallási időszak nem lehet a benyújtás időpontjához képest jövőben záródó dátum. Aktuális naptári évnél (tört-időszakra), akkor merülhet fel egy adózónál az ELMDIJ-bevallás benyújtási kötelezettsége, ha az adózóval kapcsolatban olyan adózási esemény[1] valósul meg az aktuális adóévben, amely esetében a „bevallás típus” mezőt is ki kell töltenie kell az adózónak.

A NÉBIH felé 2024-ig teljesítendő felügyeletidíj-bejelentéseknél, ha időszakként a 2024. naptári évet tüntette fel legutolsó alkalommal, akkor a felügyeleti díjat ebben az esetben is az előző lezárt naptári év, azaz 2023. 01. 01. – 2023. 12. 31. alapján állapította meg a szakhatóság.

A 2025. január 1-jétől a NAV-hoz beadandó ELMDIJ-bevallás szerinti „bevallási időszak” és a korábbi években feltüntetett „időszak” között az a lényeges különbség, hogy a bevallásban az adóhatóság nem a felügyeleti díj esedékességének időszakát várja el, hanem azt az „előző lezárt naptári évet”, ami a felügyeleti díj számításának alapjául szolgált. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy például a 2025. június 2-áig benyújtott ELMDIJ-bevallásnál az adózók „2024” naptári évre „duplán” teljesítették kötelezettségüket, hiszen a felügyeleti díj alapjául szolgáló „előző lezárt naptári év” és az „esedékesség időszaka/éve” nem egyezik meg.

[1] Például Art. 52. § - 53. §-ában felsorolt esetek.

Az ELMDIJ-bevallást 2025-ben kizárólag akkor kell benyújtani, ha az adózónak 2024-ben, mint előző naptári évben volt olyan felügyeletidíj-köteles tevékenységből származó nettó árbevétele, vagy jövedelme, amely után felügyeleti díj fizetésére köteles. A FELIR-azonosító megléte „önmagában” nem teremt bevallásbenyújtási kötelezettséget. A fentebb leírtak szerint kell eljárni a 2025. és a későbbi évek vonatkozásában is.

A 2024. novemberében megszűnt adózónak a soron kívüli bevallási és felügyeletidíj-fizetési kötelezettségét a NÉBIH felé kellett teljesítenie.

A megszűnt egyéni vállalkozó bevallási kötelezettségével kapcsolatban az alábbiak mérlegelendők:

• ha az adózónak 2024-2025-ben, mint bevallási időszakokban, nem volt felügyeletidíj-köteles bevétele, akkor nem kell „nullás bevallásokat” benyújtani, de ezek benyújtását a NAV nem akadályozza,
• ha az adózónak 2025-ben, mint bevallási (tört)időszakban megszűnéséig volt felügyeletidíj-köteles bevétele, akkor elegendő, ha a bevallás típusaként „E”-t jelöl, mint megszűnő egyéni vállalkozó, és egyébként a kitöltési útmutatóban leírtak szerint teljesíti bevallási kötelezettségét,
• ha az adózónak emellett 2024-ben is volt felügyeletidíj-köteles tevékenysége után bevétele, akkor külön ELMDIJ-bevallás benyújtásával soron kívül, de bevallástípus jelölése nélkül teljesítheti a 2024-es évre, mint bevallási időszakra felügyeletidíj-bevallási és adófizetési kötelezettségét. 

Nem. A 2023., vagy korábbi lezárt naptári évei után elmulasztott felügyeleti díj bevallást a NÉBIH felé kell pótolni. A NAV felé 2025. január 1-jétől első alkalommal a 2024. január 1. – 2024. december 31. közötti lezárt naptári évre, mint bevallási időszakra nyújtható be e bevallás.

Az adózó nem köteles „nullás” ELMDIJ-bevallást beadni, de a benyújtást a NAV nem akadályozza. A „nullás” bevallás benyújtásakor az adózónak a felügyeleti díj megállapításának jogalapjául az „Éltv. 47/B. § (3) bekezdését” kell választania és a felügyeleti díjat az általános szabályok szerint állapíthatja meg, ez esetben „0” forintot tüntet fel az adózó adóalapként. A mikrovállalkozás/kistermelő az Éltv. 47/B. § (10) bekezdése alapján választhatnak, hogy vagy az általános szabályok szerint „0” forintot, vagy a (9) bekezdés alapján fix összegben 20 000 forintot fizetnek meg. Az adózónak, pusztán azért, mert van FELIR-azonosítója, nem kell ELMDIJ bevallást benyújtania, figyelemmel a fentebb leírtakra.

Az Éltv. a 47/B. § (3) bekezdése „naptári év” alapján kezeli az adózók felügyeletidíj-fizetési kötelezettségét, a jogalkotó a 2025. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítás alapján nem rendelkezett a „naptári évtől eltérő üzleti évet” alkalmazó adózókról. Ezek alapján, például, ha az adózó 2025. június 2-ig teljesíteni kívánja a 2024-re vonatkozó nettó árbevétele alapján a felügyeletidíj-fizetési kötelezettségét, akkor a bevalláson bevallási időszakként „2024. 01. 01. - 2024. 12. 31.” időszakot, mint naptári évet kell feltüntetnie.

A katás egyéni vállalkozó a felügyeletidíj-köteles tevékenysége után, az előző lezárt naptári évben megszerzett nettó bevételére figyelemmel köteles bevallási kötelezettségét teljesíteni az Éltv. 47/B. § (3) bekezdése, valamint (9)-(10) bekezdései alapján. A katás egyéni vállalkozó a KATA tv. 9. § (3) bekezdése alapján a tényleges felügyeletidíj-köteles tevékenysége során szerzett bevételének 60%-a után köteles az ELMDIJ-bevalláson felügyeletidíj-fizetési kötelezettségét bevallani és megfizetni.

A magyar bíróság által egyedi ügyben megfogalmazott ítélet szerint „végső fogyasztó a 178/2002/EK-rendelet szerint az élelmiszer utolsó fogyasztója, aki nem egy élelmiszeripari-vállalkozás tevékenysége során használja fel az élelmiszert. Az élelmiszeripari-vállalkozás a nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely az élelmiszerek termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységet folytat. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a fogyasztó a szakmája, önálló vállalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Ha a felügyeletidíj-bevallásra és -fizetésre kötelezett adózó bevallott nettó árbevétele túlnyomó részben olyan értékesítésből származik, amelyet nem végső fogyasztó, hanem élelmiszeripari vagy egyéb vállalkozás felé történő értékesítés generált, akkor az adózó kizárólag az általános szabályok szerint tehet eleget ELMDIJ-bevallási és -benyújtási kötelezettségének.

Az Éltv. 47/B. § (11) bekezdése szerint:

„(11) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (2) bekezdése alapján az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.”

Ha a mezőgazdasági őstermelő megfelelt az átalányadózás, feltételeinek, akkor – függetlenül attól, hogy az átalányadózás választásáról nyilatkozott-e a NAV felé – a kizárólag őstermelői tevékenységéből származó bevétele után nem kell felügyeleti díjat bevallania.

Az ELMDIJ-bevallást nem lehet helyesbíteni, kizárólag önellenőrzésnél, valamint az adóhatóság felhívására nyújtható be javító bevallás.

A fenti példák alapján:

• FELIR-azonosító elírása miatt nem lehet helyesbítő bevallást benyújtani.
• Rossz, téves bevallási időszak főszabály szerint nem javítható, ebben az esetben helyes bevallási időszakkal meg kell ismételni az alapbevallást, és jelezni kell a téves bevallási időszak miatti adózói tévesztést az illetékes adóigazgatóságnak (e-Papíron, vagy – elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett esetén – postai levél útján).
• Átvállalással érintett személyek számának elírása (vagy hibás közlése) önellenőrzéssel javítható, akkor is, ha az önellenőrzés nem eredményez kötelezettségnövekedést vagy -csökkenést a felügyeleti díjban.
• Az Éltv. 47/B. § (11) bekezdése alapján ELMDIJ-bevallást „tévesen” benyújtó, átalányadózást alkalmazó vagy arra jogosult mezőgazdasági őstermelő, ha felügyeletidíj-fizetési kötelezettsége keletkezett az alapbevallás alapján, akkor önellenőrzéssel jelentheti be a felügyeletidíj-fizetési kötelezettség „0” forintra mérséklését, akkor ha a felügyeletidíj-fizetési kötelezettségének alapja kizárólag őstermelői tevékenységből származott.

Az átvállaló termelői szerveződés vagy a tagok és a termelői szerveződés által létrehozott, kizárólagos tulajdonukban lévő vállalkozás átvállalóként köteles:

1. bevallásában nyilatkozni a felügyeletidíj-számítás alapjául szolgáló „összesen nettó árbevételről” és ezen belül:
   1. a saját tevékenységéből származó nettó árbevételről,
   2. az átvállalással érintett tagok számáról,
   3. az átvállalással érintett nettó árbevételről.
2. a bevallásban megjelenített általános szabályok szerint megállapított „összesen nettó árbevétel” összegének meg kell egyezni a saját tevékenységből származó nettó árbevétel és az átvállalással érintett nettó árbevétel együttes összegével.

Speciális esetben egy átvállaló adózó egy bevallási időszakon belül egy bevallásban nyilatkozhat átvállalásról és átvállalással érintett tagként arról, hogy más adózó nettó árbevétele egy részét átvállalta tőle. Ez utóbbi speciális esetben az érintett adózótól átvállalt nettó árbevételt nem kell feltüntetni a „saját tevékenységből származó nettó árbevételként” vagy az „összesen nettó árbevétel részeként”, mert ebben az esetben nem az adózó, hanem az átvállaló vallja be ezt a nettó árbevételt.

Az átvállalással érintett tag köteles:

1. nyilatkozni a saját maga által megfizetett általános szabályok szerinti nettó árbevételről vagy egyéb fix összegű felügyeleti díjról, amelyet más adózó nem vállal át. Az adózónak általános szabályok szerint legalább „0” ezer forint nettó árbevételről kell nyilatkoznia, ha egyéb – átvállalással nem érintett – nettó árbevétele nem keletkezett.
2. nyilatkozni az átvállalással érintett nettó árbevétel összegéről,
3. az átvállaló(k) adószámáról és az átvállaló(k) által átvállalt nettó árbevétel összegéről. Az adózó által bevallásban közölt „összesen” átvállalással érintett nettó árbevétel összegének meg kell egyezni az egyes átvállalók által – azonos bevallásban közölt – átvállalt nettó árbevételek együttes összegével.

Az átvállalónak és az átvállalással érintett tagnak nem kell az ELMDIJ-bevalláshoz csatolnia az átvállalást megalapozó polgári jogi szerződést, megállapodást vagy egyéb dokumentumot. Az érintett adózónak ezen dokumentumokat elévülési időn belül, de legalább 6 évig meg kell őriznie, és esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén be kell tudni mutatnia.

Az ELMDIJ-bevallás átvállalással érintett tagjainak számításánál a mentesített tagot is szerepeltetni kell, függetlenül az árbevétel-rész / bevétel rész levonásától A mezőgazdasági őstermelő mentességéhez elegendő, ha az átalányadózás választásának feltételei ténylegesen fennállnak a bevallási időszak vonatkozásában, ugyanakkor a jogosulatlan mentességet a NAV szankcionálhatja.

Az őstermelői tevékenysége tekintetében felügyeleti díjának bevallása alól mentesített tagnak nem kell bevallást benyújtania, ha egyéb tevékenysége után nem kell felügyeleti díjat bevallania és megfizetnie. Ha a felügyeleti díj bevallás alól „részben” mentesített adózó mégis köteles az ELMDIJ-bevallás benyújtására, akkor az átvállalásról is nyilatkoznia kell.

Igen. Az Éltv. 47/B. § (11) bekezdés alapján a termelői szerveződés a tagja őstermelői tevékenységéből származó árbevétele/jövedelme után mentesül a felügyeletidíj-bevallási és -fizetési kötelezettség alól, ha az átalányadózás választása feltételeinek megfelelt a bevallási időszakban (2024. 01. 01. – 2024. 12. 31). Ha a mentesüléssel érintett tagtól a termelői szerveződés átvállalja a bevallási és fizetési kötelezettséget, akkor az átvállalónak nem kell az általános szabályok szerint adóalapként szerepeltetni a – felügyeleti díjfizetés alól mentesített – őstermelői tevékenysége utáni nettó bevételt/jövedelmet, de a tagok darabszámának számításánál figyelembe kell vennie a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató tago(ka)t is.