Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: „OECD”) 2020. december 18-án a honlapján publikálta a „COVID-19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatás” (a továbbiakban: „Iránymutatás”) című dokumentumot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által, gyakori kérdések és válaszok formájában 2020. szeptemberében közzétett, a koronavírus-járvány transzferárra gyakorolt hatásaival foglalkozó összefoglaló (a továbbiakban: „Transzferár GYIK”) összhangban van az Iránymutatás koncepciójával, és az abban megfogalmazottakkal. Ennek megfelelően a Transzferár GYIK-ban foglaltak továbbra is iránymutatóak. A COVID-19 pandémia transzferár-következményeinek mélyebb megismeréséhez ugyanakkor javasoljuk az Iránymutatásban – mint az „OECD Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára” című dokumentum kiegészítő iránymutatásában – megfogalmazottak áttekintését (http://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/guidance-on-the-transfer-pricing-implications-of-the-covid-19-pandemic-731a59b0/ ).

A NAV kiemelt feladatként kezeli a világjárvány hatásainak mérését, követi a nemzetközi sajtót, részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában, a legjobb gyakorlatokat, eredményeket beépíti a transzferár-szakterület napi munkájába. A NAV jelen van az OECD járvánnyal foglalkozó, illetve állandó munkacsoportjaiban, részt vesz továbbá az Európai Unió és az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) adózást érintő, járvánnyal kapcsolatos feladatainak elemzésében, megbeszélésein is.

A jogszabályi környezet a nyilvántartással összefüggő kérdésekben a tájékoztató megjelenéséig nem változott, így továbbra is a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (TPD-rendelet) szerint kell elkészíteni a transzferár-dokumentációt.

Ha az adott vállalatnál a világjárvány hatására változás következett be, akkor erre a transzferár-dokumentációban részletesen ki kell térni. Ha megváltozott például a jövedelmezőség, akkor fontos annak okait bemutatni az iparágelemzésben. Ha a világjárvány gazdasági hatásai miatt a vállalatcsoport a 2017-es OECD Transzferár Irányelvek a multinacionális nagyvállalatoknak és adóhatóságoknak (TPG) IX. fejezetében definiált átszervezést hajt végre, akkor indokolni kell a funkcionális profilváltást, az üzleti stratégia megváltozását, illetve az esetleges módszerváltást is.

A TPG-, valamint a TPD-rendelet több helyen is kitér a változtatások dokumentálásának és a változások általi eltérések, illetve következményeik indokolásának fontosságára.

A 2008–2009-es világválság a pénzügyi szektor válságából indult ki, és fokozatosan gyűrűzött be az eltérő földrajzi régiókba, gazdasági szektorokba. Ezzel ellentétben a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatása rövid időn belül, koncentráltan jelentkezik.

A koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai egyelőre nem átláthatóak, így a kérdésre nem lehet teljes körű választ adni. Ha az adott gazdasági szektort érintik a hatások, a karakterizációra is tekintettel, korrekcióra természetesen szükség lehet.

A kiigazításokat a TPD-rendelet 4. § (4) bekezdésének k) pontja alapján kell elvégezni, amely szerint az elvégzett kiigazítás(ok)nak indokoltnak és rekonstruálhatónak kell lennie.

Mivel a válság megjelenése gazdasági szektor- és vállalatfüggő, így általánosságban nem fogadható el a veszteség allokálása. Kizárólag a kedvezőtlen gazdasági feltételek nem alapozzák meg a veszteségek allokálását, szükséges a kockázatok és az azok feletti kontroll vizsgálata is. Ennek megfelelően a jogszerű veszteségek felosztásánál bizonyítandó, hogy hasonló körülmények között az adott jövedelemcsökkenés független feleknél is felmerülne-e.

Kiemelt jelentősége van – a TPG D.1.2. pontjában foglaltakkal összhangban – az adott vállalat funkcionális elemzésének és erre tekintettel karakterizációjának, mert a vállalkozás jövedelemtermelő képességét nagyban befolyásolja az, hogy hol helyezkedik el az értékteremtési láncban. Minél több funkció, kockázat és eszköz kapcsolható a cégcsoport egy szereplőjéhez, annál nagyobb lehet a jövedelemtermelő képessége, mivel a kockázatvállalással arányosan nő az elvárható haszon nagysága is. Ez természetesen a másik irányba is igaz, amiből az következik, hogy a korlátozott kockázatvállalás nemcsak az alacsony, ám stabil haszon, de az esetleges veszteségek kizárását, illetve kivételesen és különösen indokolt esetben mérsékelt nagyságát is jelenti. A funkcionális elemzés alapján korlátozott kockázatúnak karakterizált vállalatoktól elvárható tehát, hogy az eddigiekben is őket megillető stabil jövedelmezőséggel működjenek.

A megbízható adatbázisszűréskor olyan karakterizációjú vállalatoknak kell a mintába kerülniük, mint amilyen a tesztelt fél. A korlátozott kockázatú vállalatok esetében elvárt a pozitív, stabil jövedelmezőségi szint. Ha a korlátozott kockázatú vállalat jövedelmezőségének alátámasztására készül az adatbázisszűrés, a tartósan veszteséges összehasonlítható vállalkozásokat továbbra is el kell utasítani.

A koronavírus-világjárvány során és következtében a transzferár-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi környezet nem változott. Ebből kifolyólag továbbra is a jogszabályi előírások megtartásával, azoknak megfelelően szükséges a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmek és csatolandó mellékletek benyújtása. Erre tekintettel a kérelmet és annak mellékleteit elektronikus formában az APIAC-nyomtatvány alkalmazásával szükséges benyújtani. Az iparági elemzésnél szükséges kitérni a koronavírus-világjárvány adott iparágat érintő hatásaira is.

Ami az egyes államok gazdasági intézkedéseit és támogatásait érinti, a NAV álláspontja és gyakorlata is az, hogy a megfelelő összehasonlító elemzés elvégzése érdekében a legjobb összehasonlító független vállalatokat a magyar piacon lehet megtalálni. Ha a magyar piacról származó minta nem tartalmaz kellő mennyiségű független társaságot, akkor a minta V4-es, majd EU28-as bővítése lehet indokolt.

Igen, a NAV egy külön nyilatkozat megtétele mellett folytat online videokonferenciákat az adózókkal, illetve kisebb létszámú (2–3 fő) résztvevői körrel a veszélyhelyzet megszüntetése óta lehetségessé vált a személyes konzultáció is.

A kérelmek elbírálása a korábbiakban alkalmazott sztenderd eljárásnak megfelelően zajlik.

Természetesen az eljárás részeként a NAV foglalkozik a jövőre vonatkozó kitekintéssel is, hiszen figyelemmel a TPG 3.7 pontjában (széleskörű elemzés) foglaltakra, a 2020. évi üzleti terv és a jelenlegi helyzet miatt bekövetkezett változások megismerése a tranzakció transzferár szempontú elbírálása vonatkozásában elengedhetetlen. Ennek megfelelően a NAV – ha a járvány érinti azt a gazdasági szektort, amelyben a vállalat működik, illetve a karakterizációját tekintve indokolt – rákérdezhet többek között arra is, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel, valamint a kialakult gazdasági válságot figyelembe véve, indokoltnak látja-e a kérelmező a 2020. évi üzleti terv felülvizsgálatát, illetve számolnak-e működési veszteséggel a 2020. üzleti évre.

Az adózók dönthetnek úgy, hogy folytatják az eljárást a korábban benyújtott kérelemnek és információknak megfelelően, azonban dönthetnek úgy is, hogy módosítják vagy visszavonják a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmüket.

Természetesen ez a lehetőség is fennáll. Amennyiben a járvány által okozott gazdasági helyzetre tekintettel nyújtja be az adózó módosításra irányuló kérelmét, úgy szükséges annak az alátámasztása, és a NAV részéről történő vizsgálata, hogy valóban érintik-e az adott adózót, és azon iparágat a gazdasági hatások, amelyben az adózó működik, hiszen a fentiekkel összhangban gazdasági szektor és vállalat specifikus elbírálásra van szükség. A módosítás iránti eljárásban vizsgálandó, hogy az adózó karakterizációja alapján milyen mértékben viselheti a járvánnyal összefüggő kockázatot.

A módosítás során a NAV megvizsgálja, hogy a kérelmező az érvényben lévő APA-határozat szerint járt-e el a már lezárt adóévekben.

Ebben az esetben is a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően várja a NAV az adózók hosszabbítási kérelmét. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján azonban „a határozat hatálya nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni.” Annak alátámasztása, hogy a fentiek nem állnak fenn, az adózó kötelezettsége. Itt is fontos, hogy a hosszabbítás lehetősége gazdaságiszektor-, vállalat- és karakterizációspecifikus.

A hosszabbításkor a NAV azt is vizsgálja, hogy a kérelmező az érvényben lévő APA-határozat szerint járt-e el a már lezárt adóévekben.

Az adózók még a jelenlegi helyzetben is kötelesek kivétel nélkül minden egyes kritikus feltétel betartására, azonban lehetőségük van az APA-határozat módosítását kezdeményezni.