A Tbj. 26. § (1) bekezdésében felsorolt ellátásokat terhelő járulékokat a 61/2020. (III.23.) Korm. Rendelet nem érinti, ezért a nyugdíjjárulékot továbbra is le kell vonni.
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség a kormányrendelet szerint a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy esetében alkalmazható. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy a két vonatkozó törvényben használt munkaviszony-fogalom szerint értendő [a Tbj 5. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 34. § 12. pontja].
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség kizárólag e rendelet 1. § (10) bekezdésében meghatározott TEÁOR-számú tevékenységet végző kifizetőkre és a náluk munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre terjed ki (függetlenül azok munkakörétől) és e szabályokat nem alkalmazhatja költségvetési szerv kifizető.
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Szocho tv. alapján fennálló szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a (10) bekezdés szerinti
a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c) a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
A Rendelet rendelkezései nem terjednek ki az ekho adózási módra. Ugyanakkor, ha a nem költségvetési szerv kifizető a Korm. rendelet szerinti kedvezményezett ágazatba tartozik, és munkaviszonyban foglalkoztatja a munkavállalóját, úgy a bérnek kell legyen – a minimálbérig – általános szabályok szerint adózó része, melyre a kedvezményt alkalmazni lehet.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.
A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.
A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a NAV részére.
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.
Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.