Mi az a partnerellenőrzés?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 129. §-a alapján a termék importja után fizetendő adót[1] levonhatja[2] az importáló helyett az importvámeljárásnál a nevében és javára eljáró közvetett vámjogi képviselő – a meghatározott feltételekkel. Egyik feltétel, hogy a közvetett jogi képviselőnek importőr partnerét ellenőriznie kell.
Mikor kell a partnert ellenőrizni?
2025. március 1-jétől az áfalevonási jog engedményezésének egyik feltétele a partnerellenőrzés. A közvetett vámjogi képviselőnek azt az importőr partnerét kell ellenőriznie, aki – a közvetett vámjogi képviseleti szerződés megkötésének időpontjában vagy a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban – nem megbízható adózó[3], és nem rendelkezik import önadózói engedéllyel. Ebből az is következik, ha az importáló megbízható adózó, vagy van import önadózási engedélye, őt partnerként nem kell ellenőrizni.
Ha az importáló – a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban – kockázatos adózó, a levonási jog nem engedményezhető, így a partnerellenőrzés, mint a levonási jog engedményezésének egyik feltétele, fel sem merül.
Mi a partnerellenőrzés célja?
A partnerellenőrzéssel a közvetett vámjogi képviselő megismerheti és értékelheti az importáló számára releváns adatait, hogy adójogi szempontból meggyőződjön partnere kockázatmentességéről a szerződéskötéskor és az üzleti kapcsolat alatt. Az adólevonási jog – egyéb feltételek fennállása mellett – csak akkor engedményezhető, ha a partnerellenőrzés nem tár fel adókockázatot.[4]
Mi a partnerellenőrzés módszere?
A partnerellenőrzés egy különösen alapos körültekintést igénylő eljárás, amely a közvetett vámjogi képviselő felelőssége, hiszen ő dönt annak terjedelméről és mélységéről.
A partnerellenőrzés részben objektív mutatókon, adatokon, részben szubjektív információkon alapul.
A közvetett vámjogi képviselőnek a rendelkezésére álló és a NAV által biztosított információk összességét kell értékelnie, annak megállapítására, hogy felmerül-e az importőrnél adókockázat. Az átvilágításnál megismerhető szubjektív információk miatt csak irányadó jelleggel lehet meghatározni azokat az adatokat, körülményeket, amelyeket a partnerellenőrzésnél értékelni kell. Emellett lehetnek olyan, a közvetett vámjogi képviselő birtokában lévő kiegészítő információk, amelyek további szélesebb körű informálódást és értékelést indokolnak egy adott partnerről.
A partnerellenőrzéshez a közvetett vámjogi képviselőnek az alábbi adatforrásokat ajánlott felhasználnia:
- Nyilvánosan elérhető adatok (például cégnyilvántartás adatai, térképszolgáltatások adatai, rendelkezik-e az importőr weboldallal, az importőr e-mail-címét ingyenes szolgáltatónál regisztrálta-e stb.).
- A NAV nyilvános adatbázisai (például közzétételi listák, megbízható adózók adatbázisa, köztartozásmentes adózói adatbázis, közösségi adószám érvényességének lekérdezése).
- Partnertől bekért adatok (például az importügyletek teljesítésének, igazolásának dokumentumai, szállítási dokumentáció, az importáló üzletmenetének, tapasztalatainak, referenciáinak a bemutatása).
- A közvetett vámjogi képviselő elektronikus kérelmére a partnerellenőrzéshez a NAV-tólkapott adatok.
Részletesebben itt olvashat arról, hogy tájékozódhat előzetesen üzleti partneréről.
Milyen típusú adatokat oszthat meg a NAV a partnerellenőrzéshez?
A NAV honlapján elérhető, nyilvános adatbázisok adataihoz a közvetett vámjogi képviselő egyedi kérelem nélkül is hozzáfér.
A NAV az importőr nem nyilvános adatait is átadhatja, a közvetett vámjogi képviselő kérelmére.
Hogyan kérhetők az importáló nem nyilvános adatai?
A közvetett vámjogi képviselő elektronikusan kérheti ezeket az adatokat, a NAV Ügyfélportálon keresztül, melynek csempés elrendezése elnavigál a partnerellenőrzés indításában. A kérelem csak az importőrnek az adatok átadásáról szóló írásbeli hozzájárulása, nyilatkozata birtokában teljesíthető! [5]
Az adatokat a NAV a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi, ha csatolták az importőr hozzájáruló nyilatkozatát.
Az importőr nyilatkozatából egyértelműen ki kell derülnie, hogy:
- azt partnerellenőrzés céljából adta,
- az adótitoknak minősülő információk mely köre adható át a közvetett vámjogi képviselőnek – az adótitok alapos okkal történő felhasználása gyaná[6]
A NAV az alábbi információkat, adatköröket oszthatja meg az adatkérővel az importőrről (a lista tartalmazza a nyilvános információkat is, így azokat már nem kell külön lekérdeznie a közvetett vámjogi képviselőnek):
- áfabevallási gyakorisága,
- adózói minősítése,
- szerepel-e az Art. 263. §-a szerinti, nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, vagy az Art. 264. § szerinti, nagy összegű adótartozással rendelkezők közzétételi listáján, vagy az Art. 265. § be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy az Art. 266. § c), d), g), illetve l) pontja szerinti közzétételi listák valamelyikén,
- rendelkezik-e a rá vonatkozó jogszabályok szerinti bejelentett képviselővel,
- többségi befolyással rendelkező tagja, korlátlanul felelős tagja, egyszemélyi tulajdonosa, vezető tisztségviselője eltiltott személy-e a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint,
- törölt-e az adószáma,
- bejelentett pénzforgalmi számlávalrendelkezik-e,
- végrehajtási eljárás alatt áll-e,
- a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Dáptv.) alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó (importáló) rendelkezik-e hivatalos elérhetőséggel,
- meghiúsult-e az utolsó adóhatósági ellenőrzé
Adókockázat áll fenn, ha az importőr(nek):
- szerepel a fenti egy vagy több adatkör szerinti, illetve bármely közzétételi listán, vagy
- nincs bejelentett képviselője, vagy
- többségi befolyással rendelkező tagja, korlátlanul felelős tagja, egyszemélyi tulajdonosa, vezető tisztségviselője eltiltott személy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint,
- adószáma törölt,
- pénzforgalmi számlával nem rendelkezik,
- végrehajtási eljárás alatt áll,
- nincs Dáptv. szerinti hivatalos elérhetősége, illetve
- utolsó adóhatósági ellenőrzése meghiúsult.
Azonban, ha ezek ellenkezője igaz, nem jelenti azt automatikusan, hogy az importőrnél nincs adókockázat.
Mi a teendő, ha az importőr partner kockázatos adózó?
Ha a partnerellenőrzéskor beszerzett adatok értékelésével megállapítható, hogy az importálóval szemben adókockázat merül fel, a közvetett vámjogi képviselő nem vonhatja le a termékimportnál keletkező adót.
Az adókockázat önmagában egy vagy több körülmény együttes fennállásakor is megállapítható. Mindez a körülmény(ek) súlyán, az egyedi ügyben mutatkozó jelentőségén múlik.
A közvetett vámjogi képviselő feladata, hogy a körülményeket egyenként és összességükben is mérlegelje, hogy az adókockázatot vagy hiányát a tőle elvárható gondossággal megállapítsa. Ehhez jóhiszeműen kell eljárnia, és meg kell tennie minden, tőle észszerűen elvárhatót az adókockázat értékeléséhez, mely az adott ügy konkrét körülményeitől függ. Nem várható el azonban olyan körülmény figyelembevétele, amelyre nincs rálátása.
A partnerellenőrzés eredménye a közvetett vámjogi képviseletet nem befolyásolja. Adókockázatnál a közvetett vámjogi képviselő mérlegeli a szerződéskötést az adott partnerrel, azonban – az Áfa tv. 129. §-ának megfelelően – az előzetesen felszámított adót nem vonhatja le.
A közvetett vámjogi képviselő partnerellenőrzésének eredményétől függetlenül, a NAV jogosult megtagadni a közvetett vámjogi képviselő levonási jogát, ha adóellenőrzésen feltárja, hogy a képviselő a partnerellenőrzésnél nem kellő körültekintéssel járt el, és bizonyítja, hogy a közvetett vámjogi képviselő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet adócsalással érintett.
Milyen gyakran kell a partnert ellenőrizni?
- A közvetett vámjogi képviseleti szerződés megkötése előtt.
- Szerződéskötés után legalább havonta, a hónap utolsó napjáig, ha a képviselt importőr nevében havonta több importnál működik közre.
- Nem kell a partnert ellenőrizni abban a hónapban, amikor az importáló képviseletében nincs import.[7]
A partnerellenőrzés tehát nem lehet egyszeri esemény, hanem egy folyamatos tevékenység a levonási jog átruházásakor és gyakorlásakor. Előfordulhat ugyanis, hogy egy adott partner kockázatmentes a szerződéskötést megelőzően, azonban akár már néhány hónapon belül olyan jelentős kockázatok alakulnak ki, amelyek korábbi minősítését felülírják.
Kell adatot szolgáltani a partnerellenőrzésről a NAV-nak?
Igen,
- a szerződéskötést megelőzően elvégzett partnerellenőrzés eredményéről legkésőbb a szerződéskötésig,
- az ismétlődő importoknál havonta végzett partnerellenőrzések eredményéről az ellenőrzés hónapját követő hónap 10. napjáig
elektronikusan kell a közvetett vámjogi képviselőnek adatot szolgáltatnia a NAV-nak.
A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.[8]
Mi az adatszolgáltatás módja?
Az adatszolgáltatás a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) a KVKPELL jelű, „Adatszolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 129. §-a szerinti partnerellenőrzés eredményeiről” elnevezésű nyomtatványon teljesíthető.
Van-e az adatszolgáltatás elmulasztásának jogkövetkezménye?
Az adatszolgáltatás az adólevonási jog engedményezésének egyik feltétele, ha azt a közvetett vámjogi képviselő elmulasztja, az adólevonási jogot csakis az importáló gyakorolhatja (ha annak egyébként valamennyi törvényi feltétele fennáll).
[1] Áfa tv. 2. § c) pontja.
[2] Áfa tv. 120. § c) pontja.
[3] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint.
[4] Áfa tv. 129. § (1) bekezdés e) pontja.
[5]Áfa tv. 129. § (4) bekezdés.
[6]Art. 128. § (1) bekezdés c) pont.
[7] Áfa tv. 129. § (1a) bekezdése.
[8] Áfa tv 129. § (1b).