NAV - Kártyaterem

Szerencsejáték Felügyelet

Kártyaterem

Szerencsejáték▶Archívum▶Tudnivalók▶Kártyaterem

<contents headingid="12148038" moderate="true" read="true" title="Kártyaterem" url="szerencsejatek/archivum/tudnivalok/kartyaterem" write="true">
<article contentid="12148039">
<title>Póker játékokkal kapcsolatos tájékoztató</title>
<url>szerencsejatek/archivum/tudnivalok/kartyaterem/Poker_jatekokkal_kapc20150428.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1430206980000">
<year>2015</year>
<month>4</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1433487548958">
<year>2015</year>
<month>6</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>59</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
1. Szerencsejátéknak minősülnek-e a póker játékok, ha igen, milyen formában engedélyezhetők?

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék,
amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott
feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni
értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt
a véletlentől függ.”

A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő
kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert
semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget
oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.

Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:

a.) Amennyiben a játékosok nem tesznek tétet és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre
jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül
szerencsejátéknak, sem egyéb az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint
ilyen az állami adóhatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség
alá nem esik.

b.) Amennyiben a játékosok tétet tesznek, megtett tétjeik fejében nyereményre
vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék
szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit
a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési
díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelezőfogyasztás stb.)
</blockquote>

Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervezőtevékenység
folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye
szükséges.

Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése is liberalizált
tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak
az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére
irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelőgazdasági
társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd
a <link id="12266624">
<article contentid="12266624">
<title>A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató</title>
<url>szerencsejatek/archivum/tudnivalok/kartyaterem/A_kartyatermek_uzemel20150521.html</url>
</article>
<text>„A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás
lebonyolításáról szóló tájékoztató”</text>
</link> hivatkozásban.)

2. Milyen megjelenési formái és jogkövetkezményei lehetnek az engedély nélkül
szervezett pókerjátékoknak, van-e jogkövetkezménye az ilyen típusú játékban való
részvételnek?

A korábbi években a pókerjáték robbanásszerűnépszerűséget kihasználva számos
helyszínen szervezték a játékot illegálisan, amelynek a visszaszorítása érdekében
az állami adóhatóság is komoly erőfeszítéseket tett eredményesen. Az engedély
nélküli szervezői tevékenység nagyságrendje és tudatossága terén jelentős eltérések
mutatkoznak. Vannak olyanok, elsősorban a kis vidéki vendéglátóhelyek tulajdonosai,
akik egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályi háttérrel és kisebb baráti társaságok
részére biztosítanak játéklehetőséget. Előfordulnak olyan szervezői körök, akik
az irányadó jogszabályi rendelkezések tudatos kijátszásával kívánják folytatni
a tiltott szerencsejáték szervezői tevékenységet alkalmanként több nevezett részvételével.

Volt arra is kísérlet, hogy legális egyesületi tevékenység látszatát keltették
a szervezők azt állítva, hogy a versenyen való részvétel ingyenes, a résztvevők
által befizetett díjak pedig nem nevezési díjak, hanem az egyesület fenntartását
és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtését szolgáló tagdíjak. A szervezői
tevékenység vizsgálata során feltárt tények ezen állítással ellentétes megállapítás
megtételére alkalmasak, ezen egyesületekkel szemben az adóhatóság eljárt.

Másik megjelenési forma volt a korábbi években a szakmai lapok és internetes
szakmai póker oldalak által is népszerűsített klubrendszerű versenyszervezés,
amely esetben már a kiadvány tartalma alapján alaposan feltehető, hogy a tevékenység
büntetőjogi tényállást is megvalósít.

A játékokhoz kapcsolódó versenynaptár adatai alapján megállapítható a versenyekre
fizetendő nevezési díjak mértéke, ha figyelembe vesszük póker játékosok körében
teljesen egyértelmű (az interneten és egyéb kiadványokban azonos módon megjelenő)
angol elnevezések és rövidítések tényleges jelentését. Ezek a következők:

3+1, 4+1, 10+2, 200+15: az első szám a verseny nevezési díja (ezer forintban
értendő), mely összeg a nyereményalapot gazdagítja, a második szám a szervező
bevétele, amely nem kerül a nyereményalapba. A szerencsejáték szervezés szempontjából
a teljes összeg tétnek minősül.

Second chance: vagy egy Add-on vagy egy Rebuy vásárlási lehetőség.

Rebuy: (reb) a versenyeknél lehetőség van az induló zseton állomány felett további
plusz zsetonok vásárlására. A nevezési díj összegéért még annyi zsetont lehet
vásárolni, mint amennyi az induló zseton mennyisége volt. Az így befolyó pénz
a nyereményalapot növeli.

Add-on: (add) egyes versenyeken lehetőség van plusz zsetonokat vásárolni. Többnyire
az első szünetben a nevezési díj összegéért lehet az induló zsetonhoz képest kétszeres
mennyiségű zsetonhoz jutni. Az így befizetett pénz a nyereményalapot növeli.

Freeze out: olyan játék vagy verseny, ahol mindenki azonos mennyiségű zsetonnal
kezd és mindaddig játszik, amíg egy valaki elnyeri az összes zsetont (nincs rebuy
és add-on).

GAR: garantált nyeremény

Beülő: a nyertes helyett befizetik egy másik pénzdíjas versenyre a nevezési díjat.

A tét a verseny nevezési díja (3+1, vagy 10+2 stb.), a nyeremény pedig a résztvevők
számától függ, mivel a játékosok nevezési díj első részeinek összege adja a nyereményt.
Ettől eltér a garantált nyeremény, melynél azt biztosítja a szervező, hogy amennyiben
a résztvevők száma alapján a nevezési díjakból a garantált nyeremény nem biztosítható,
a szervező akkor is a garantált nyereményt fizeti ki. (Amennyiben a résztvevő
játékosok száma miatt a nyereményalap összege magasabb a garantált nyereménynél,
úgy természetesen az kerül nyereményként kifizetésre.)

Az Szjtv. 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles
szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.

A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 267. §-a büntetni rendeli.
A Btk. 267. §-a értelmében aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez,
vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el és két évig terjedőszabadságvesztéssel
büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget
bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, haő maga nem vesz részt
személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás
fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény 10. §-a értelmében pedig tilos az olyan áru reklámja,
amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik, továbbá a törvény
21. § (3) bekezdése értelmében tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami
adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti. E rendelkezések
megsértése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását vonhatja maga után.

Az engedéllyel üzemelőkártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható
módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben
nincs kitéve, akkor a terem illegális szerencsejátékot szervez, az ebben részt
vevő játékosok ellen szabálysértési eljárás indítható. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése
értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban
részt vesz, szabálysértést követ el.

3. Legálisak-e az interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?
Van e hátrányos jogkövetkezménye a játékban való részvételnek, illetve érvényesíthetők-e
az elért nyeremények?

Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön
szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező,közvetítő
tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély
nem került kiadásra, az ilyen játékokban történő részvétel kizárólag a játékosok
döntésétől függően és kockázatukra történhet. A játékban esetlegesen elért nyeremény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 204. § (1) bekezdésének
a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthetőMagyarország területén, illetve
adófizetési kötelezettség alá esik.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="12266624">
<title>A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató</title>
<url>szerencsejatek/archivum/tudnivalok/kartyaterem/A_kartyatermek_uzemel20150521.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1435222440000">
<year>2015</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1435222462116">
<year>2015</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>54</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről szóló 
1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.), valamint az egyes szerencsejátékok 
engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról 
szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2010. május 1. napjától 
hatályos szövege tartalmazza. Továbbá, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása 
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 
Pmt.) hatálya kiterjed a kártyaterem üzemeltetőjére is.

Az Szjtv. 29/B §-a értelmében kártyateremben kártyajátékot kizárólag e célból 
alapított (kizárólagos tevékenységi kör a 92.00 08’as TEÁOR), legalább 25 millió 
alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság szervezhet. A kártyateremben 
–amely ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi, 
illetőleg egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és 
a kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 
200 méteres körzetében nem működhet– legalább 5 és legfeljebb 10 asztal üzemeltethető. 
A játéktér területét kártyaasztalonként 16 m² figyelembevételével kell kialakítani.

A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű 
póker típusú kártyajáték szervezhető. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdőtét 
az 500, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható 
összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. Verseny rendszerű lebonyolítás 
esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nyereményalap 
–amely készpénzes játék esetén az első tét és a nyereményjogosultság megállapítása 
között megtett tétek összessége, verseny esetében pedig a nevezési díjak összessége– 
80%-át nyeremény céljára kell fordítani. A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 
40%-a.

A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni, amelynek 
felvételeit az esetleges játékosi panaszok kivizsgálása érdekében a rögzítéstől 
számított 45 napig meg kell őrizni.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóként a kártyaterem üzemeltetője köteles 
a törvényben meghatározott feladatok teljesítésére belső szabályzatot készíteni 
és azt a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemmel együtt az állami adóhatósághoz 
jóváhagyásra benyújtani. A belső szabályzat elkészítését elősegítő mintaszabályzatot 
a SZEF ajánló jelleggel a kérelmező rendelkezésére bocsátja. Tekintettel arra, 
hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóként a kártyatermekre a játékkaszinókkal 
és elektronikus kaszinókkal megegyező szabályok vonatkoznak, a kártyatermekre 
is az „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének ajánlása és mintaszabályzata a pénzmosás 
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. 
évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzathoz játékkaszinók és 
kártyatermek részére”című, 2013. augusztus 15-én kelt dokumentum az irányadó. 
Az egyes feladatok köréből kiemelendő, hogy a kártyaterembe belépő játékosok azonosítását, 
a törvényben felsorolt okiratok alapján el kell végezni, továbbá, hogy a kártyatermet 
pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt-ben előírtaknak 
megfelelően bejelentési kötelezettség terheli.

A kártyaterem üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárás az állami adóhatóság 
által rendszeresített formanyomtatványon benyújtandó kérelemre indul. Ezzel egyidejűleg, 
ugyancsak az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet 
kell benyújtani a szervező személyi megfelelőségének megállapítása és (az eljárással 
összefüggő hatósági eljárásokban történő felhasználásra) hatósági bizonyítvány 
kiállítása iránt. A kérelmekhez tartalmuk szerint csatolni kell a Vhr. 2.§ (3)-(6) 
bekezdéseiben meghatározott okiratokat és adatokat, amelyek körét a kérelemnyomtatványok 
részletezően tartalmaznak. A formanyomtatványokat az állami adóhatóság honlapján 
közzétett kitöltő program és a nyomtatványok letöltését követően a kitöltő program 
segítségével lehet kitölteni és kinyomtatni (SZF 04; SZF 05; SZF 27; és SZF 28 
nyomtatvány).

Az engedélykérelmet – a szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állása 
esetén – 2 hónapon belül kell elbírálni. Amennyiben szükséges, 15 napon belül 
hiánypótlási felhívás kiadására kerül sor, amelynek teljesítési időtartama nem 
számít be az ügyintézési határidőbe. A hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő 
elmulasztása esetén az eljárás végzéssel megszüntethető, ha az ügyfél nem kéri 
a határidő meghosszabbítását, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza 
a tényállás teljes körű tisztázását. Az előzőekből kitűnően tehát alapvető szervezői 
érdek az engedélyezési dokumentumok teljes körű és a jogszabályok által elvárt 
részletezettségű benyújtása. E körben kiemelendő, hogy szerencsejáték csak jóváhagyott 
játékterv alapján szervezhető, amiből az következik, hogy a játéktervnek a Vhr. 
73/J §(1) bekezdésében meghatározott, illetve hivatkozott tartalmi elemek kifejtésén 
túl részletesen tartalmaznia kell mindazon eljárások leírását, adatokat és információkat, 
amelyek mentén a kérelmező szervezői tevékenységét folytatni kívánja, mert a gyakorlati 
tevékenység során ettől eltérni csak a játékterv módosításának jóváhagyását követően 
lehet.

A személyi, tárgyi és gazdasági feltételek vizsgálatát követően az állami adóhatóság 
a kártyaterem üzemeltetését az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 
15 évre engedélyezheti. Az engedélyező határozatban a SZEF a játékból származó 
nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben 
kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából, az engedély teljes időtartamáig, 
hitelintézetnél készpénz, vagy a hitelintézet által nyújtott bankgarancia formájában 
történő biztosíték elhelyezésére kötelezheti a szervezőt, amely felett rendelkezni 
csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték letételét és az állami 
adóhatóság biztosíték feletti rendelkezési jogosultságát a szervező köteles megfelelő 
dokumentumokkal igazolni. A biztosíték letételének, vagy pótlásának elmulasztása 
az engedély visszavonásával jár.

Az engedélyező határozat mellékletét képezi a Vhr. 15. számú melléklet szerinti 
működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell 
függeszteni. Az engedélyező határozat és melléklete a SZEF Központi Ügyfélszolgálati 
Irodáján vehető át.

Az állami adóhatóság eljárásáért, így a szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért 
a SZEF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási 
díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás 
megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat 
nem kell visszatéríteni. A kártyaterem engedélyezéséért fizetendő díj kártyaasztalonként 
18 ezer forint, amely az állami adóhatóság által biztosított készpénz-átutalási 
megbízással (csekk), illetve pénzintézeti átutalással teljesíthető a jogcím megjelölésével. 
A szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért az erről szóló 
nyilatkozat egyidejű benyújtása mellett felügyeleti díjat köteles fizetni. (bővebben 
lásd a „<link id="12266644">
<heading contentid="12266644">
<title>Általános tájékoztató</title>
<url>szerencsejatek/archivum/tudnivalok/altalanos_tajekoztato</url>
</heading>
<text>Tudnivalók/Általános tájékoztató</text>
</link>” menüpont „<link id="12266647">
<article contentid="12266647">
<title>Útmutató a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálynak teljesítendő díjak megfizetéséhez</title>
<url>szerencsejatek/archivum/tudnivalok/altalanos_tajekoztato/Utmutato_a_Szerencsej20150521.html</url>
</article>
<text>Útmutató a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálynak teljesítendő díjak megfizetéséhez</text>
</link>” hivatkozásánál).

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
</contents>

Póker játékokkal kapcsolatos tájékoztató2015.04.28.

A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató2015.06.25.

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.