1. Szerencsejátéknak minősülnek-e a póker játékok, ha igen, milyen formában engedélyezhetők?
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék,
amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott
feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni
értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt
a véletlentől függ.”
A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő
kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert
semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget
oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.
Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:
a.) Amennyiben a játékosok nem tesznek tétet és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre
jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül
szerencsejátéknak, sem egyéb az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint
ilyen az állami adóhatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség
alá nem esik.
b.) Amennyiben a játékosok tétet tesznek, megtett tétjeik fejében nyereményre
vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék
szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit
a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési
díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelezőfogyasztás stb.)
Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervezőtevékenység
folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye
szükséges.
Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése is liberalizált
tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak
az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére
irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelőgazdasági
társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd
a
A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató
szerencsejatek/archivum/tudnivalok/kartyaterem/A_kartyatermek_uzemel20150521.html
„A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás
lebonyolításáról szóló tájékoztató”
hivatkozásban.)
2. Milyen megjelenési formái és jogkövetkezményei lehetnek az engedély nélkül
szervezett pókerjátékoknak, van-e jogkövetkezménye az ilyen típusú játékban való
részvételnek?
A korábbi években a pókerjáték robbanásszerűnépszerűséget kihasználva számos
helyszínen szervezték a játékot illegálisan, amelynek a visszaszorítása érdekében
az állami adóhatóság is komoly erőfeszítéseket tett eredményesen. Az engedély
nélküli szervezői tevékenység nagyságrendje és tudatossága terén jelentős eltérések
mutatkoznak. Vannak olyanok, elsősorban a kis vidéki vendéglátóhelyek tulajdonosai,
akik egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályi háttérrel és kisebb baráti társaságok
részére biztosítanak játéklehetőséget. Előfordulnak olyan szervezői körök, akik
az irányadó jogszabályi rendelkezések tudatos kijátszásával kívánják folytatni
a tiltott szerencsejáték szervezői tevékenységet alkalmanként több nevezett részvételével.
Volt arra is kísérlet, hogy legális egyesületi tevékenység látszatát keltették
a szervezők azt állítva, hogy a versenyen való részvétel ingyenes, a résztvevők
által befizetett díjak pedig nem nevezési díjak, hanem az egyesület fenntartását
és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtését szolgáló tagdíjak. A szervezői
tevékenység vizsgálata során feltárt tények ezen állítással ellentétes megállapítás
megtételére alkalmasak, ezen egyesületekkel szemben az adóhatóság eljárt.
Másik megjelenési forma volt a korábbi években a szakmai lapok és internetes
szakmai póker oldalak által is népszerűsített klubrendszerű versenyszervezés,
amely esetben már a kiadvány tartalma alapján alaposan feltehető, hogy a tevékenység
büntetőjogi tényállást is megvalósít.
A játékokhoz kapcsolódó versenynaptár adatai alapján megállapítható a versenyekre
fizetendő nevezési díjak mértéke, ha figyelembe vesszük póker játékosok körében
teljesen egyértelmű (az interneten és egyéb kiadványokban azonos módon megjelenő)
angol elnevezések és rövidítések tényleges jelentését. Ezek a következők:
3+1, 4+1, 10+2, 200+15: az első szám a verseny nevezési díja (ezer forintban
értendő), mely összeg a nyereményalapot gazdagítja, a második szám a szervező
bevétele, amely nem kerül a nyereményalapba. A szerencsejáték szervezés szempontjából
a teljes összeg tétnek minősül.
Second chance: vagy egy Add-on vagy egy Rebuy vásárlási lehetőség.
Rebuy: (reb) a versenyeknél lehetőség van az induló zseton állomány felett további
plusz zsetonok vásárlására. A nevezési díj összegéért még annyi zsetont lehet
vásárolni, mint amennyi az induló zseton mennyisége volt. Az így befolyó pénz
a nyereményalapot növeli.
Add-on: (add) egyes versenyeken lehetőség van plusz zsetonokat vásárolni. Többnyire
az első szünetben a nevezési díj összegéért lehet az induló zsetonhoz képest kétszeres
mennyiségű zsetonhoz jutni. Az így befizetett pénz a nyereményalapot növeli.
Freeze out: olyan játék vagy verseny, ahol mindenki azonos mennyiségű zsetonnal
kezd és mindaddig játszik, amíg egy valaki elnyeri az összes zsetont (nincs rebuy
és add-on).
GAR: garantált nyeremény
Beülő: a nyertes helyett befizetik egy másik pénzdíjas versenyre a nevezési díjat.
A tét a verseny nevezési díja (3+1, vagy 10+2 stb.), a nyeremény pedig a résztvevők
számától függ, mivel a játékosok nevezési díj első részeinek összege adja a nyereményt.
Ettől eltér a garantált nyeremény, melynél azt biztosítja a szervező, hogy amennyiben
a résztvevők száma alapján a nevezési díjakból a garantált nyeremény nem biztosítható,
a szervező akkor is a garantált nyereményt fizeti ki. (Amennyiben a résztvevő
játékosok száma miatt a nyereményalap összege magasabb a garantált nyereménynél,
úgy természetesen az kerül nyereményként kifizetésre.)
Az Szjtv. 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles
szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.
A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 267. §-a büntetni rendeli.
A Btk. 267. §-a értelmében aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez,
vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el és két évig terjedőszabadságvesztéssel
büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget
bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, haő maga nem vesz részt
személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás
fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény 10. §-a értelmében pedig tilos az olyan áru reklámja,
amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik, továbbá a törvény
21. § (3) bekezdése értelmében tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami
adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti. E rendelkezések
megsértése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását vonhatja maga után.
Az engedéllyel üzemelőkártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható
módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben
nincs kitéve, akkor a terem illegális szerencsejátékot szervez, az ebben részt
vevő játékosok ellen szabálysértési eljárás indítható. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése
értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban
részt vesz, szabálysértést követ el.
A Magyarországon engedéllyel rendelkező kártyatermek adatai
szerencsejatek/archivum/engedelyek/A_Magyarorszagon_enge_kartya.html
Az engedéllyel üzemelő kártyatermek listája itt érhető el.
3. Legálisak-e az interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?
Van e hátrányos jogkövetkezménye a játékban való részvételnek, illetve érvényesíthetők-e
az elért nyeremények?
Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön
szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező,közvetítő
tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély
nem került kiadásra, az ilyen játékokban történő részvétel kizárólag a játékosok
döntésétől függően és kockázatukra történhet. A játékban esetlegesen elért nyeremény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 204. § (1) bekezdésének
a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthetőMagyarország területén, illetve
adófizetési kötelezettség alá esik.