A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről
szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) valamint, az egyes szerencsejátékok
engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról
szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza.
A játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet
folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve
100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy
az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A szerencsejáték szervezés
jogának átengedése tekintetében az államot a nemzetgazdasági miniszter képviseli.
A koncessziós szerződést a nemzetgazdasági miniszter az erre vonatkozó nyilvános
pályázat nyertesével, vagy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban:
Ktv.) szerinti feltételekkel, az erre irányuló írásbeli ajánlat elfogadása alapján
az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat nélkül
is megkötheti. A játékkaszinók I. vagy II. kategóriájúak.
A törvényi előírás szerint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott
egyes tervezési- statisztikai régiókban a nemzetgazdasági miniszter egyidejűleg
egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdasági szervezetnek
vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak
engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működésének jogát.
Továbbá, az Szjtv. értelmében 500.000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó
üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt,
Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém
és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén,
Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.
A koncessziós pályázat kiírásához a játékkaszinó helye szerint érintett önkormányzat
képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése
is szükséges.
A nemzetgazdasági miniszter a koncessziós pályázat nyertesével köti meg a játékkaszinó
működtetésére vonatkozó, határozott időre - de I. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb
20 évre, II. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb 10 évre - szóló koncessziós
szerződést, melyet külön pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, eredeti időtartamának
legfeljebb felével meghosszabbíthat. A megbízható szerencsejáték-szervezővel
megköthető koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat nélküli eljárás ajánlat
megtételével indul, amelyben az ajánlattevő megjelöli az üzemeltetni kívánt egységek
település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként a mindenkori központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább
kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat fizet. Az ajánlat elfogadásáról
a nemzetgazdasági miniszter az ajánlat átvételétől számított 30 napon belül dönt,
az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az
ajánlattevővel. E koncesszió jogosultja legfeljebb 5 egységet üzemeltethet.
Megbízható szerencsejáték szervezőnek az a szerencsejáték-szervező minősül, aki
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1. pontja
szerinti átlátható szervezet, és a)valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott,
500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének
eleget tett, és és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot
meghaladó késedelembe; b)egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó
azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem
indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás;
c)működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt
esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna; d)legalább
10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet
Magyarországon; e)a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az
ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta,
amennyiben ilyen kötelezettség terhelte. A koncesszió jogosultjára egyebekben
a Ktv. és az Szjtv. szabályai az irányadók.
Valamennyi koncessziós jogot elnyerőnek a Szjtv-ben meghatározott olyan gazdasági
társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor
és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg szavazatok többségével
rendelkezik, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben
meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni
fogja.
A koncessziós jog gyakorlásáért koncessziós díjat kell fizetnie, mely 2015-ben:
- Budapesten és Pest megyében évente I. kategóriájú kaszinó esetén legalább
657,9 millió forint, II. kategóriájú kaszinó esetén évente legalább 383,8 millió
forint;
- az ország más területein I. kategóriájú kaszinó esetén legalább 548,3
millió forint, míg II. kategóriájú kaszinó esetén évente legalább 54,9 millió
forint. (A koncessziós díjat évente valorizálni kell.)
A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy a koncessziós társaság,
illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós
társaság a koncessziós díj Szjtv. 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós
díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik
fél általi teljesítése esetén is jogosult.
A játékkaszinó üzemeltetéséhez szükséges mindezeken túl a NAV Szerencsejáték
Felügyeleti Főosztályának (a továbbiakban: SZEF) engedélye is, melyet a koncessziós
jog birtokában történő üzemeltetés esetén a koncessziós szerződés megkötése, az
állami monopóliumként üzemeltetőnek pedig a nemzetgazdasági miniszter hozzájáruló
nyilatkozatának beszerzése után kell megszerezni.
I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább
1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott,
legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó
vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező,
az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező
kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság
működtethet.
Egy játékkaszinó egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő
automatákat. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó,
amelyben legalább 1000 db pénznyerő automata és legalább 100 db játék és/vagy
kártyaasztal üzemel. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 db pénznyerő
automata üzemeltethető.
Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó
működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.
A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő
automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd
forint között van 30%, 10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd
forinton felüli rész 10%-a. A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegéből
az általa a tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének összegét
levonhatja.
A SZEF engedély kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes
feltételeket a Szjtv. és a Vhr. tartalmazza.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatóként
a játékkaszinó üzemeltetője köteles a törvényben meghatározott feladatok teljesítésére
belső szabályzatot készíteni és azt a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemmel
együtt az állami adóhatósághoz jóváhagyásra benyújtani. A belső szabályzat elkészítéséhez
a SZEF ajánló jelleggel a kérelmező rendelkezésére bocsátja az „A Nemzeti Adó-
és Vámhivatal elnökének ajánlása és mintaszabályzata a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
alapján elkészítendő belső szabályzathoz játékkaszinók és kártyatermek részére”
című, 2013. augusztus 15-én kelt dokumentumot. Az egyes feladatok köréből kiemelendő,
hogy a játékkaszinóba belépő játékosok azonosítását, a törvényben felsorolt okiratok
alapján el kell végezni, továbbá, hogy a játékkaszinót pénzmosásra utaló adat,
tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt-ben előírtaknak megfelelően bejelentési
kötelezettség terheli.
A játékkaszinó üzemeltetője a Vhr-ben, valamint a saját részvételi szabályzatában
rögzített esetekben meghatározott időre vagy véglegesen kitilthatja a játékost
a kaszinóból, illetve attól a belépést megtagadhatja.
A játékkaszinó engedélyezéséért fizetendő díj játékasztalonként 20 ezer forint
és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e
játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén
200 ezer forint, az ajándékzseton jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, amely
az állami adóhatóság által biztosított készpénz-átutalási megbízással (csekk),
illetve pénzintézeti átutalással teljesíthető a jogcím megjelölésével. A szerencsejáték
szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért az erről szóló nyilatkozat egyidejű
benyújtása mellett felügyeleti díjat köteles fizetni. (bővebben lásd a „
Általános tájékoztató
szerencsejatek/archivum/tudnivalok/altalanos_tajekoztato
Tudnivalók/Általános tájékoztató
” menüpont „
Útmutató a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálynak teljesítendő díjak megfizetéséhez
szerencsejatek/archivum/tudnivalok/altalanos_tajekoztato/Utmutato_a_Szerencsej20150521.html
Útmutató a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálynak teljesítendő díjak megfizetéséhez
” hivatkozásánál).