Idén januárban kezdődött a NAV ellenőrzési rendszerének szerkezeti átalakítása. A cél az, hogy hatékonyan, költségtakarékosan, de mindenekelőtt a szabályosan működő adózókat segítve és védve biztosítsa a szervezet az állam adó- és adójellegű bevételeit.
Immár az ellenőrzések számának növelése helyett a több forrásból származó adatok és információk elemzésével a kockázatos tevékenységek és kockázatos adózók feltérképezése került a fókuszba. Az évekkel ezelőtt indított, elhúzódó ellenőrzések mintegy 90 százalékát lezárták a NAV munkatársai, és a felszabadult kapacitások a valós idejű gazdasági események vizsgálatára koncentrálódnak. Ez megkönnyíti a színlelt ügyletek tisztázását, a haszonhúzók felelősségre vonását, és növeli a költségvetésnek okozott kár megtérülési esélyét.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések kiemelt szerepet kapnak, ugyanis meg kell akadályozni a jogalap nélküli kiutalásokat, amelyek jelentős kárt okoznak a költségvetésnek.
Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) egyrészt a kockázatok feltárást támogatja, másrészt segíti az utólagos ellenőrzéseket. Az online pénztárgépekből nyert adatok célzott kiválasztásra és a jelen gazdasági ügyleteinek ellenőrzésére adnak lehetőséget.
A székhelyüket áthelyező, illetve a képviselőiket cserélő adózókat szintén kockázatelemzés alá veti a NAV, kiemelt figyelmet fordítva azokra a társaságokra, amelyek cégtemetőkkel kerülnek kapcsolatba.
Az ellenőrzési rendszer fejlesztését új jogszabályok is segítik. Az online pénztárgép és az EKÁER után várható a számlák elektronikus adatszolgáltatásának bevezetése, amely elsősorban a láncolatos áfacsalások visszaszorítására lesz alkalmas. Az új rendszernek köszönhetően az adókülönbözetet még a csalás fázisában felderítheti az adóhivatal.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal