Az üzletzárást a legsúlyosabb esetekben alkalmazza a NAV, és ilyen esetnek minősül az alkalmazotti bejelentés elmulasztása is. A hivatal nem is mérlegelheti az üzlet bezárását akkor, ha a vállalkozót a revizorok azon kapják, hogy három éven belül másodszor foglalkoztatja bejelentés nélkül dolgozóját, másodszor „felejt el” nyugtát adni, vagy épp másodszor forgalmaz igazolatlan eredetű árut. Ezekben az esetekben kötelező az üzletzárásról dönteni.
A szigorú szabályok idén január 1-jétől enyhültek. A vállalkozás ugyanis megválthatja ezt a szigorú adóügyi szankciót. Ehhez először is le kell mondania a fellebbezési jogáról, másodszor pedig a határozatban előírt időpontig a mulasztásért kiszabott bírságot és az extra, úgynevezett üzletlezárást kiváltó bírságot is meg kell fizetnie. Ezekben az esetekben (alkalmazott be nem jelentése, nyugtaadás elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, pénztárgép üzemeltetési szabályainak megsértése) az adóelkerülés ténye vitathatatlan, ezért ez az extra bírság az összegét tekintve igen jelentős. Az esetenként kiszabott mulasztási bírság tízszeresének – súlyosabb esetben hússzorosának – megfizetésével váltható csak ki az üzletzárás.
Azok a mulasztók, akiknél a szabályozás szerint a 60 napos üzletzárást kell elrendelni szabálytalanságaik gyakorisága miatt, már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, a 60 napos üzletzárást már nem lehet megváltani.
Az adóhatóság a Nógrádban előforduló esetben 600 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki, és mivel a mulasztás három éven belül már másodszor fordult elő, az üzlethelyiség lezárását is elrendelte, 12 nyitvatartási napra. Az adózó tájékoztatást kapott az üzletzárást kiváltó bírság lehetőségéről és mértékéről is, ez ebben az esetben 6 millió forintot jelentett. A határozat átvétele után a cég lemondott fellebbezési jogáról és néhány napon belül megfizette az összesen 6,6 millió forintos bírságot, elkerülve az üzletzárást.