Beszélt a külkereskedelmi és az e-kereskedelmi forgalom arányáról is. Mint mondta, bár az e-kereskedelmi forgalomban (b2c) benyújtott vám-árunyilatkozatok teszik ki az összes eljárás 99,34 százalékát, az áruk értéke és tömege terén a külkereskedelmi (b2b) forgalomban tapasztalható hasonló részarány. A kiszabott és tájékoztatásul közölt áfa összegében is hasonló tendenciát látunk, melynek összege a külkereskedelmi forgalomban 4 019 milliárd forintot, a hazai rendeltetésű e-kereskedelmi forgalomban pedig 43,8 milliárd forintot tett ki – monda.
Az elnökhelyettes előadásában kiemelte, hogy az e-kereskedelmi forgalom dinamikusan növekszik, 2024-ben 136 millió kiscsomag érkezett hazánkba, melyek jelentős része a NAV Repülőtéri Igazgatóságán landolt. Hazánk regionális elosztóközpontja az e-kereskedelmi forgalomnak, kiszolgálva a szomszédos országok megrendelőit is. Ugyanakkor az is látható a számokból, hogy a Magyarországra rendelt kiscsomagok száma és aránya is emelkedik, tavaly az áruk mintegy 13 százaléka maradt hazánkban. A forgalom volumenére nem csak a logisztikai szektor szereplőinek, hanem a vámhatóságnak is megfelelő eszközökkel kell reagálnia. A beérkező forgalmat alapos kockázatelemzés után ellenőrzik, a felderítések jelentős része fiskális jogsértéseket tár fel. A nem pénzügyi jogsértések döntő többsége szellemi tulajdonjogot sért, ami nem csak gazdasági károkat okozhat a jogtulajdonosok számára, de komoly kockázatot jelent a fogyasztókra is.
Kitért a szoros együttműködés fontosságára, kiemelve, hogy alapvetően jó kapcsolat van a gazdálkodók és a vámhatóság között. Hangsúlyozta, hogy a vámhatóság és a piaci szereplők közötti bizalmon alapuló együttműködés elengedhetetlen a hatékony vámfelügyelet és a zökkenőmentes áruforgalom biztosításához. Ez a bizalom lehetővé teszi, hogy a hatóságok gyorsabb és célzottabb ellenőrzéseket végezzenek, míg a gazdálkodók élvezhetik a vámeljárások egyszerűsítését, gyorsítását. Magyarországon jelenleg 478 gazdálkodó rendelkezik a vámjogi megbízhatóságot igazoló AEO-engedéllyel, ami az unióban érvényben lévő engedélyek 2,6 százalékát teszi ki, az árutovábbításban érkeztetett szállítmányok fogadását lehetővé tevő engedélyezett címzetti engedélye pedig 316 gazdálkodónak van – hangzott el az előadáson.
Az informatikai fejlesztések folyamatosak, az új számítógépesített árutovábbítási rendszer, az NCTS ötödik fázisát január 21-én vezették be. Az indulást követően az átléptetések, érkeztetések során jelentkező kisebb hibákat javították, így a rendszer már zökkenőmentesen működik. Az automatizált exportrendszer, az AES bevezetését az uniós elvárásoknak megfelelő fejlesztést követően, áprilisban tervezik megvalósítani.
Az importellenőrzési rendszer, az ICS2 harmadik fázisát három lépésben vezetik be, ebből kettő már megvalósult. A harmadik lépésben a közúti és vasúti fuvarozóknak kell csatlakozniuk, 2025. április 1-jétől. A gazdálkodók halasztást kérhetnek a vámhatóságtól, azonban legkésőbb 2025. szeptember 1-jéig csatlakozhatnak – hívta fel a figyelmet Bakai Kristóf.
Az előadás zárásaként beszámolt a vámreform kapcsán a magyar európai uniós elnökség alatt elért eredményekről, és vázolta a jelenlegi, lengyel elnökség prioritásait is.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal