A hatóságok körét az Afad tv.[1] tételesen meghatározza (3. § 5. pont), és a következő szervezeteket jelöli:
- a pénzügyi információs egységként működő hatóság,
- a nyomozó hatóság,
- az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv,
- a nemzetbiztonsági szolgálatok,
- a rendőrségről szóló törvényben meghatározott, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
- a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá
- az állami adó- és vámhatóság.
[1] A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény
Az Afad tv. 3. § 2. pontja a Pmt.[1] 5. §-át veszi alapul. E körbe tartozik
- a Magyar Nemzeti Bank
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
- Budapest Főváros Kormányhivatala, mint kereskedelmi hatóság
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamara
- a területi ügyvédi kamarák
- a területi közjegyzői kamarák
- a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda
[1] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény
A szolgáltatók körét az Afad tv. szintén a Pmt.-re vezeti vissza, annak az 1. § (1)-(1a) bekezdéseire. E körbe tartozik
- a hitelintézet
- a pénzügyi szolgáltató
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
- a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző
- az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző
- a könyvvizsgálói tevékenységet végző
- a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző
- a játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
- a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő
- az árukereskedő, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el
- az ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsos, közjegyző
- a bizalmi vagyonkezelő
- a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató
- a letétkezelő pénztárca-szolgáltató
- a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltató olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot
- a kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltató olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot
- a székhelyszolgáltató, továbbá
- aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén - ideértve a fióktelepet is - az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál a Pmt. 1. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást Magyarországon.
A szolgáltatói minőséget a regisztráció kezdeményezésekor és a megismerési igények előterjesztésekor is vizsgálja a NAV (803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §). A vizsgálat alapjául a NAV PEI rendelkezésére álló adatok szolgálnak, kivéve a Pmt. 1. § (1) bekezdés l) pontjában felsorolt szolgáltatókat (ügyvédek, közjegyzők stb.).
A megismerés lehetősége regisztrációhoz kötött, annak teljesítésére a nyilvántartást vezető NAV az AFADREG adatlapot rendszeresítette.
Az adatlapon fel kell tüntetni, hogy
- ki, mely szervezet a regisztráló (elnevezés és adószám),
- az úgynevezett regisztrációs szerepkört (hatóság vagy önkormányzati adóhatóság és gazdasági kamara vagy szolgáltató),
- azon magánszemély(ek) természetes személyazonosító adatait, aki(k) számára a regisztráló a megismerést biztosító jogosultság megadását kezdeményezi (és amely a magánszemélyt azonosítja), valamint
- a megismerni kívánt adatbázist.
Ha utóbb ugyanannak a személynek képezni kell egy másik adatbázishoz történő megismerési jogosultságot, az adatlapon új bejelentésként minden adatbázist meg kell jelölni, amelynek elérését kezdeményezik. A formanyomtatvány hibaüzenetekkel segíti a helyes kitöltést.
A magánszemélyek adatainak megadásakor fontos szempontok:
Az adatokat a személyes okmánynak megfelelően kell megadni. Fontos például, hogy
- a dr. titulust a születési név családi név mezője előtt is meg kell adni,
- budapesti születési helynél a kerületet jelző kétjegyű arab számot is meg kell adni,
- ha a természetes személynek vagy a természetes személy édesanyjának több keresztneve is van, akkor az összes keresztnevet be kell írni.
A jogosultságok megadása nem lehetséges, ha az adatlapot pontatlanul vagy hiányosan kitöltve küldik be.
A hatóságok, bíróságok, ügyészségek és felügyeletet ellátó szervek mindhárom központi adatbázisban szereplő adatokat megismerhetik.
A szolgáltatók csak a tényleges tulajdonosi nyilvántartás esetében kérhetnek jogosultságot.
A gazdasági kamarák és önkormányzati adóhatóságok csak a központi bankszámla- és a központi széfnyilvántartást érhetik el.
A regisztrációs adatlapot a regisztrációt kezdeményező szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségéről kell beküldeni a NAV-hoz.
A lehetőségek annak függvényében alakulnak, hogy a regisztrált magánszemély mely szerepkörben és mely adatbázisokhoz kapott megismerést biztosító jogosultságot.
A legtágabb megismerési lehetőségekkel a hatósági szerepkör tagjai élhetnek.
Az igény jelzésekor figyelembe kell venni, hogy a jogosultsághoz kapcsolódóan mely központi adatbázisból és milyen tartalmú adatok megismerésére van lehetőség (így pl.: a TTNY-hez kapcsolódóan a hatóságok esetében adott az aktuális és történeti adatok megismerésérére irányuló megkeresés valamint az adatszolgáltató és tényleges tulajdonos irányából történő megismerési igény is).
Az adatbázisokban szereplő adatok a kny.nav.gov.hu felületen ismerhetők meg. A regisztrációkor megjelölt természetes személyek KAÜ-azonosítás után érik el a szolgáltatást.
A sikeres regisztráció és a jogosultságok képzése mellett is csak célhoz kötötten ismerhetők meg az adatok. Például az ügyfelek adatait a szolgáltatók a pénzmosási jogszabályokban előírt ügyfélátvilágítás vagy adatellenőrzés céljából ismerhetik meg.
A NAV az adathozzáféréseket az irányadó jogszabály alapján naplózza, azaz visszakereshető módon rögzíti a megismerő személyét és a megismert adatok körét. Ezt szem előtt kell tartani a megismerési igények jelzésekor, mert az ebből eredő felelősség a megismerésre jogosultat terheli.
Az eltérésjelzés a TTNY-ben szereplő adatszolgáltatók[1] tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a róluk nyilvántartott valamely adathoz kapcsolódó, és a jelzést tevő szerint olyan pontatlanságra reflektáló intézményesített jelzés, mely alapján mind a nyilvántartó hatóságnak, mind az adatszolgáltatónak kötelezettsége keletkezik.
Az Afad tv. lehetőséget biztosít mind a hatósági, mind a szolgáltatói körnek, hogy eltérésjelzést tegyenek abban az esetben, ha a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintően érdemi eltérést észlelnek az általuk ismert és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között (Afad tv. 10-11. §).
A KBNY és KSZNY tartalmával összefüggésben nem tehető eltérésjelzés.
Az eltérésjelzések megtételéhez a nyilvántartó szerv külön formanyomtatványt rendszeresített (TTNYELT).
[1] Az Afad tv. ezen megnevezéssel illeti a törvény 1. § (1)-(2) bekezdéseiben felsorolt azon szervezeti formákat és szerződéses konstrukciókat, akikre nézve a számlavezetők adatszolgáltatást teljesítenek a NAV felé
A TTNYELT adatlapon az alábbiakat kell megadni:
- a jelzést tevő hatóságként vagy szolgáltatóként teszi a jelzést,
- mely adatszolgáltatóra vonatkozik a jelzés,
- mely tényleges tulajdonos érintett a jelzéssel, és
a tulajdonos mely adata érintett érdemi eltéréssel.
Meghatározott feltételek fennállása mellett a nyilvántartásban szereplő hiba hatással van a tényleges tulajdonos azonosítására, vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok megállapítására.[1]
Elsősorban a jelzést tevő hatóság vagy szolgáltató megítélésének a kérdése, hogy a TTNY-ben tapasztalt pontatlanság olyannak tekinthető-e, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.
[1] A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a szerint
A hatósági, felügyeleti szervi, bírósági, ügyészségi eltérésjelzés 2 ponttal, a szolgáltatói eltérésjelzés 1 ponttal csökkenti a TT-indexet (Afad tv. 10. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdés). Az index csökkenése objektív módon következik be, maga a jelzés ténye (sikeres eltérésjelzés) módosítja az indexet.
TT-index: az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám (Afad tv. 3. § 15. pont).
TT-indexe tehát a tényleges tulajdonosi adatnak van, azonban az – a következőkben ismertetett szabályok alapján – nem függetleníthető az adatszolgáltatótól, azaz attól a szervezettől, akinek a magánszemély a tényleges tulajdonosa.
Az Afad tv. a tényleges tulajdonosi adatokra vonatkozó jelzést, illetve az indexek ennek következtében történő csökkenését összekapcsolja az adatszolgáltatókkal, és már ez utóbbiak tekintetében állapít meg (jog)következményeket.
Ha a TT-adatok indexe:
- 8 pont alá csökken (azaz 7 vagy 6), akkor az adatszolgáltató TT-adatai bizonytalan,
- 6 pont alá csökken, (5-1) akkor az adatszolgáltató TT-adatai indexhatár alá csökkenésével összefüggésben kiküldött tájékoztatás átvételétől számított 60 nap eredménytelen elteltét követően megbízhatatlan minősítést kapnak.
A TT-index eltérésének jelzése következtében történt módosulás természetesen nem jelent végleges és visszafordíthatatlan állapotot, van lehetőség annak korrekciójára. Ennek eszköze a TT-adatok megerősítése vagy módosítása, melynek eredményeként a TT-index (függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató mely tartományban található) automatikusan 10 pontra áll vissza.
Igen.
a) Nyilvánosságra hozatal
A NAV a saját honlapján nyilvánosságra hozza azon adatszolgáltatók nevét, rövidített elnevezését és – ha azzal rendelkezik – adószámát, akik
- 180 napot meghaladó időtartamban „Bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkeznek, és
- külön adatbázisban, akik TT-minősítése „Megbízhatatlan” lett.
b) Magas kockázati szintű ügyfelek
Azt az adatszolgáltatót, aki megbízhatatlan minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, „a szolgáltató magas kockázatúnak tekinti a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.” (Afad tv. 13. § (1) bekezdés).
Az Afad tv. a jogkövetkezmények körében – mint az előző rendelkezésből is látható – erősen épít a Pmt. szabályaira és az ott biztosított lehetőségekre.
Ezen túlmenően az Afad tv. 13. § (2) bekezdése egy kézzelfoghatóbb joghátránnyal is sújtja a megbízhatatlan TT-adatokkal rendelkező adatszolgáltatót, és a szolgáltatót kötelezi arra, hogy a közzététel alapján megtagadja adatszolgáltató által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.
Az Afad tv. meghatározza azokat, akik a központi adatbázisokban tárolt adatokhoz hozzáférhetnek: ezek a hatóságok, bíróságok, felügyeleti szervek, ügyészség, a szolgáltatók és a törvény hatálya alá tartozó, tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő szervezetek (úgynevezett adatszolgáltatók).
Díjfizetés ellenében azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok egy szűkebb körét rajtuk kívül mások is megismerhetik, őket nevezzük harmadik személynek.