Az EU preferenciális (kedvezményes) származási szabályrendszere

Kedvezményes elbánások

A következő lista felsorolja az Európai Unió által egyoldalúan és (szabadkereskedelmi területeket létrehozó) szerződések alapján biztosított kedvezményes elbánásokat.

A termék származása

A származási szabályok az áru származási országának meghatározására szolgáló eszközök. A származási ország a bizonyos tarifális vagy nem-tarifális intézkedések alkalmazásának céljából nem azt az országot jelöli, ahonnan az árut feladták, hanem azt, ahol a terméket előállították, termelték vagy feldolgozták. A preferenciális származási szabályokat annak érdekében kell alkalmazni, hogy a kedvezményes elbánást (legyen az egyoldalú vagy szerződéses) valóban csak annak az országnak a származó terméke kapja meg, amelyiknek szánták.

Némely termék egyértelműen egy adott országból származik, mivel azt helyi anyagokból teljes egészében ott állították elő. Legtöbbször azonban az (ipari és feldolgozott mezőgazdasági) áruk olyan termékek, amiket az adott országba behozott nem származó anyagok feldolgozásával vagy megmunkálásával állítanak elő. Ahhoz, hogy a termék elérje a származó státuszt, a feldolgozásnak a származási szabályban foglalt feltételeket kielégítő mértékben kell lényegesnek lennie. Ezért a termékek minden kategóriájára feltételeket (termékspecifikus, korábbi nevén listás szabályokat) állapítottak meg (pl.: vámtarifaszám változás, a hozzáadott érték százaléka, specifikus feldolgozási művelet vagy ezek kombinációi), hogy meg lehessen határozni, hogy az adott országban a nem származó anyagokon elvégzett műveletek elegendőek-e ahhoz, hogy a termék elnyerje a származó helyzetet. Bizonyos kisebb jelentőségű műveletek („minimális műveletek”) ugyanakkor sohasem szerezhetnek az áruk számára kedvezményes származó helyzetet.

Származás kumulációja

A kielégítő mértékű feldolgozás vagy megmunkálás feltételei elvben minden harmadik országból importált anyagra vonatkoznak, amit az exportáló országban előállított termékhez használnak fel. A regionális gazdasági integráció előmozdítása érdekében azonban, a származás kumulációjának bizonyos rendszerei lehetővé teszik, hogy a partner-országok anyagai kivételt képezzenek ezen feltételek alól, és így könnyebbé válik a termelők számára, hogy az azokból az országokból jövő beszállításokat is igénybe vehessék. A késztermék végül is származó helyzetet ér el úgy, hogy a műveletben érintett egyik vagy másik partner ország származó árujává válik az alábbi külön feltételeknek megfelelően:

• a bilaterális (kétoldalú) kumuláció két partnert érint és az A országban levő gazdálkodó számára azt engedélyezi, hogy B ország származó anyagait úgy használja fel, mintha azok az A országból származnának. A származási feltételek csak a nem származó árukra vonatkoznak, ezért az áru A országi származó helyzetének eléréséhez elegendő, ha az A országban elvégzett művelet „több, mint minimális”. Ezt a kumulációs lehetőséget alkalmazz az EU minden kétoldalú megállapodásában, valamint az egyoldalúan nyújtott kedvezményes elbánási rendszerében.

• a diagonális kumuláció a bilaterális kumuláció alapelvén nyugszik, azonban legalább három partner szerződéses viszonyát feltételezi, akik az azonos származási szabályokat tartalmazó, és ezt a fajta kumulációt biztosító szabadkereskedelmi megállapodások hálózatát hozzák létre; ennek a kumulációs lehetőségnek a prototípusa a „pán-euromediterrán” kumuláció.

• a pán–euromediterrán kumuláció a diagonális kumuláció konkrét formája. A pán-euromediterrán származási kumuláció alkalmazására az Európai Bizottság által rendszeresen frissített közleményekben (az úgynevezett származási mátrixban) szereplő táblázatban megadott országokkal kötött megállapodások alapján és az ott feltüntetett időpontoktól van lehetőség. A táblázat frissítése az érintett országok egymással azonos származási jegyzőkönyvekkel rendelkező szabadkereskedelmi megállapodásainak hatályba lépése szerint történik.

• a regionális GSP kumuláció, a diagonális kumuláció másik formája, ami érinti a kedvezményezett országok regionális csoportjainak tagjait (például az ASEAN országokat). A cél, hogy az EU-ba irányuló export termékek elérjék a származó helyzetet, hogy ott megkapják az általános preferenciarendszer alapján biztosítható kedvezményes elbánást. Ebben az esetben a termék annak az országnak a származó termékévé válik, amelyikben a „több, mint minimális” műveletet elvégezték és ahol a hozzáadott érték legalább megegyezik az előállítás során felhasznált, a csoport többi országából érkező származó anyagok értékével.

• a teljes kumuláció, avagy a „munkák kumulációja” a szerződő felek területén elvégzett feldolgozások és megmunkálások értékének összegződésén alapszik, azaz a termék származó helyzetét az szerződött országok által létrehozott térségben elvégzett feldolgozási és megmunkálási műveletek összességére való hivatkozással lehet meghatározni. Ennek érdekében az A országban elvégzett műveletet úgy tekintik, mintha azt B országban végezték volna el, feltéve, hogy az A országban előállított nem származó terméken B országban további feldolgozást (akár nem kielégítő mértékűt is) végeznek.

Regionális Egyezmény

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (PEM) szövegét 2013. február 26-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 54. számában.

A PEM nem érintette a szerződő felek közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások érvényességét, azok továbbra is érvényben maradtak. A PEM célja ugyanis az, hogy a szerződő felek közötti kétoldalú megállapodásokban egyenként szereplő származási jegyzőkönyveket a PEM I. és II. függelékében szereplő származási szabályokra történő hivatkozásokra cseréljék le. Ezáltal elérhető az, hogy minden szerződő fél között teljesen azonos származási szabályok legyenek alkalmazhatóak, azaz létrejöjjön egy származási szabályok szempontjából egységes euromediterrán régió.

Először az EU Szerbiával kötött megállapodásának jegyzőkönyvét módosították, majd a többi szerződő féllel kötött megállapodás jegyzőkönyveinek lecserélését is megindult. A PEM rendelkezései különös jelentőséggel bírnak a korábbi pán-euromediterrán kumuláció és az úgynevezett „nyugat-balkáni” országokkal való kumuláció tekintetében. Az alábbi táblázat tartalmazza a PEM-et már alkalmazó országokat.

A következő táblázatban az Európai Unió származási szabályokat tartalmazó megállapodásai találhatóak. Egyes megállapodások, melyeket a Bizottság még Magyarország csatlakozását megelőzően kötött, csak angol nyelven érhetőek el.

Preferenciális származás igazolása az Európai Unión belül
Az EU-n belül a preferenciális származó státusz igazolását az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, (EU) 2015/2447 számú végrehajtási rendelet 61-66. cikkei szabályozzák.

Bizottsági honlap a származási szabályokról:
Az Európai Bizottság átfogó információkat nyújt az Európai Unió származási szabályrendszeréről, mely angol nyelven a következő helyen érhető el:
http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/rules_origin/index_en.htm