X

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain 2018. január 1-je után közzétett tájékoztatóknak megfelelően jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

X
  • Közérdekű adatok
  • Sajtószoba
  • Ügyfélszolgálatok
  • Igazgatóságok
  • Kapcsolat
  • Magánszemélyek
    • Adószámmal nem rendelkező
    • Adószámmal rendelkező nem áfaalany
    • Adószámmal rendelkező, áfafizetésre nem kötelezett
    • Áfafizetésre kötelezett
  • Egyéni vállalkozók
    • Áfafizetésre nem kötelezett
    • Áfafizetésre kötelezett
    • Áfaalany
    • Egyéni vállalkozók nyilvántartása
  • Társaságok
    • Áfafizetésre nem kötelezett
    • Áfafizetésre kötelezett
    • Kivaalany
    • Non-profit
  • Kiemelt adózók
  • Adó
    • Adószámla
    • Adózás rendje
    • Adózási kérdés
    • Általános forgalmi adó
    • Egyéb kötelezettség és költségvetési támogatás
    • Egyszerűsített vállalkozói adó
    • Energiaadó
    • Illetékek
    • Jövedéki adó
      • EMCS
      • Jogszabályok
      • Tájékoztatók, információk
        • Dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási ára
        • Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár
        • Jövedéki adó fajtakódok és Jöt. szerinti jogcímkódok
        • Engedélyes, illetve nyilvántartásba vett jövedéki alanyok
        • Dohánygyártmány nyomonkövetési azonosító kibocsátójának adatai
        • Tájékoztatók
      • Trafiktörvény
        • Közérdekű információk
        • Érdeklődőknek
    • Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)
    • Kisvállalati adó (kiva)
    • Különadó
    • Megállapodások, egyezségek
    • Népegészségügyi termékadó
    • Regisztrációs adó
    • Személyi jövedelemadó
    • Szociális hozzájárulási adó
    • Társadalombiztosítás
    • Társasági adó
    • Távközlési adó
    • Egyéb
    • Hagyományos pénztárgépek, taxaméterek
    • Online pénztárgépek friss
    • Online pénztárgépek
      • Üzemeltetők
      • Szervizek, műszerészek
      • Gyártók, forgalmazók
  • Vám
    • Váminformációk
      • AEO (engedélyezett gazdálkodó)
      • ATA eljárások
      • Áruosztályozás
        • EBTI3
        • Áruosztályozáshoz szükséges adatbázisok
        • Kombinált Nómenklatúra
        • Tájékoztatók/ Hirdetmények
        • Tarifális vonatkozású Országos Parancsnoki tájékoztatók/NAV elnökének tájékoztatói
      • Behozatal
      • Beléptetés
      • Egységes vámokmány kitöltési útmutatója
      • EORI-szám
      • Gazdasági vámeljárások
      • Kiléptetés
        • Kiléptetés
      • Kivitel
      • Nem kereskedelmi forgalom
      • Származás
      • Szellemi tulajdonjogok védelme
      • Vámérték
      • Vámfizetés
      • Vámudvarok
      • Egyéb
    • E-kereskedelem
    • BREXIT információk
    • Határforgalom
    • Környezetvédelmi termékdíj
    • Felderítési eredmények
    • Fémkereskedelem
      • Hulladékgazdálkodás
      • Hírek
      • Jogszabályok
      • Segédletek
      • Engedélyesek frissített listája
      • Eltulajdonított tárgyak
      • Piaci érték
    • Külföldi gépjárművek gépjármű adója
    • Végrehajtás - Árverés
    • Egyéb
  • Bűnügy
    • Szervezet
    • Elérhetőségek
    • Bűncselekmények
    • Eredményeink
  • Pénzmosás
    • Nemzeti Kockázatelemzés
      • Ld - Nemzeti Kockázatelemzés
    • A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszer
    • Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda
    • Bejelentés
    • Elemző-értékelő tevékenység
    • Pmt. és Kit. szerinti elektronikus bejelentés
    • Pmt. és Kit. szerinti kijelölt személyre vonatkozó tájékoztatás
    • Éves jelentések, féléves tájékoztatók
    • A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
    • Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
    • Felügyeleti tevékenység
      • Tájékoztatók
      • Típusszabályzatok
      • Határozatok közzététele
    • Hasznos linkek, dokumentumok
    • Jogforrások
      • Nemzeti Jogforrások
      • Nemzetközi jogforrások
  • OLAF
    • Bemutatkozás
    • OLAF Koordinációs Iroda
    • Szakértői tevékenység
    • Szabályozási háttér
    • Dokumentumtár
    • Hasznos linkek
    • Elérhetőségek
    • Hírek
      • Ld - Hírek
  • KEKI
    • Vezetők
    • Alaptevékenység, feladat
    • ÁBPE képzések
    • Pénzügyőr Zenekar
      • Bemutatkozás
      • Karmesterek
      • Zenekari formációk
      • Koncertkalendárium
      • Kiadványok
      • Elérhetőség
    • Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum
      • Múzeumtörténet
      • Schiffer-villa
      • Információ
      • Eseménynaptár
      • Publikációk
      • Felhívás
      • Rólunk írták
    • Hírek
  • Együttműködő szervek
Főlap▶KEKI▶Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum▶Múzeumtörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
2012.06.25. Cikk továbbküldéseCikk nyomtatása
Múzeumtörténet

Múzeumtörténet

A Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeumot 1930. október 4-én Budapesten, a Fiumei úti pénzügyőr laktanyában nyitották meg. Létrehozása Bittermann Béla főfelügyelő nevéhez fűződik, aki a Társaskör elnöke volt, és a Pénzügyőrségi Szaklapon keresztül 1927-től indítványozta a gyűjtést. Az egykor Európa szerte is híres pénzügyőrségi múzeum a történeti emlékanyag megőrzése mellett a legkülönbözőbb csempészeti módszerek bemutatásával elsősorban a fiatal pénzügyőrök oktatására szolgált. A második világháborúban az értékes anyag megsérült vagy megsemmisült. A megmaradt tárgyakat évekig dobozokba csomagolva őrizték, a társadalmi, politikai helyzet jellegéből adódóan háttérbe szorult a múlt kutatása, feltárása. A múzeum jogfolytonosságát a 272.000/1945. PM utasítás biztosította, amely működésére vonatkozóan részletes iránymutatást adott. Az 1980-as években néhány kiállítás erejéig bemutatták a gyűjteményt. Felvetődött a múzeum újbóli felállításának igénye, ezért a munka koordinálására a Vám- és Pénzügyőrség bizottságokat alakított és a Pénzügyőrök lapján keresztül felhívásokat kezdeményezett a gyűjtésre. A fordulópontot az 1992-ben, az egykori Vámpalotában (mai Corvinus Egyetem) megrendezett testületi évfordulós ünnepség jelentette, ezután felgyorsult a gyűjtemény gyarapodása. 1995-ben a fővárosban, a Munkácsy utcai késő szecessziós Schiffer-villában nyitották meg a Vám- és Pénzügyőr Múzeum állandó kiállítását.

A múzeum 1996 óta tagja a Nemzetközi Vámmúzeumok Szövetségének (IACM).
A PAM jelenleg két budapesti állandó kiállítóhelyen fogadja látogatóit.  A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg.

 

Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás (állandó kiállítás)

A kiállítás időrendi sorrendben mutatja be a Vám- és Pénzügyőrség, illetve elődszervezetei történetét.

Az első terem a XVIII. századtól az I. világháború végéig tartó időszakba enged bepillantást. A legkorábbi emlékek a XVIII. század második feléből, Mária Terézia uralkodásának idejéből valók. Az itt kiállított pátensei a vám, az adó és a jövedék szempontjából tárják elénk az abszolutizmus korára jellemző államszervezetet.

Az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni időszakból valók a Császári - Királyi Pénzügyőrség német nyelvű jogszabályai és az úgynevezett Bach-huszár egyenruha. Ez utóbbit sajátos kettősség jellemzi: az egyenruha díszítése megfelel a magyaros hagyományoknak, a fejfedőn viszont a Habsburg-ház jelképét, a kétfejű sast láthatjuk.

Az 1867-es kiegyezés után megalakult Magyar Királyi Pénzügyőrség egyenruhái már a nemzeti jelleget hangsúlyozzák. A magyar nyelv hivatalossá tételét jelzik a különféle magyar nyelvű jogszabályok és az első Arday évkönyv – a későbbi pénzügyőri évkönyv elődje – 1881-ből.

Külön vitrin mutatja be a fiumei székhelyű Magyar Királyi Tengerész Pénzügyőrség egyenruháit és a szolgálati hajóról, a „László gőzösről” készült korabeli fényképet.

Ez a helyiség a két világháború közötti időszakot mutatja be. A Trianoni békediktátum alapjaiban érintette a Vám- és Pénzügyőrség szervezetét és működését. Az itt kiállított, 1924-ben megjelenő első önálló magyar vámtörvény és vámtarifa, amely az Osztrák-Magyar Monarchiával való közös vámterületek megszűnése következtében került kiadásra, jól szemlélteti ezt. Az 1921-ben létrejött Magyar Királyi Vámőrség eredeti egyenruhája a gyűjtemény különleges darabja. Szintén eredetiek a terem közepén kiállított pénzügyőri egyenruhák, illetve a fekete színű Bocskai-atilla a terem sarkában, amelyet pénzügyminisztériumi főtisztviselők parlamenti ülések alkalmával viseltek. A modern technika fokozatosan a pénzügyőrségnél is teret hódított. Ezt szemlélteti a kiállított telefon és írógép, amelynek 1927-ben a testületben való bevezetése lassanként felváltotta a kézírást.

A harmadik terem a második világháború végétől napjainkig tekinti át a szervezet történetét. 1945-ből származnak a „Pénzügyőrség” feliratú nemzeti karszalagok, amelyek a hiányzó egyenruhát pótolták, illetve a magyar-orosz kétnyelvű igazolványok, amelyek a közmunkák alóli felmentettséget jelezték.

A háború utáni gyors politikai változásokat jól érzékeltetik a különböző hivatali táblák, melyeken a Kossuth-címer néhány év alatt Rákosi-címerré, majd 1957-től Kádár-címerré változott. A kiállított egyenruhákon jól látható, hogy az ötvenes évekre már mindenben a szovjet hatás érvényesült: a pénzügyőrök zöld, a vámőrök barna, ötgombos, orosz szabású zubbonyt kaptak. Ezt váltotta fel – a politikai változásokkal összhangban – az 1960-as években az elegánsabb, háromgombos angolos vonalvezetés, a két testület egyesítése után pedig az egységes, szürkés-zöld szín, amely lényegében a mai napig érvényben van. Az utolsó vitrinek a jelenleg használatos, különböző alkalmakkor viselt férfi és női egyenruhákat, illetve kitüntetéseket és egyéb elismeréseket, valamint a mindennapi szolgálatban használt eszközöket mutatják be.

Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás (1. terem)

Magyar adózástörténeti kiállítás (állandó kiállítás)

A 2008-ban létrehozott Magyar adózástörténeti kiállítás 3 teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.

Már államalapító királyunk, I. Szent István elrendelte a tized begyűjtésének törvényi kötelezettségét. Ez ugyan nem közvetlenül az államot, hanem az egyházat szolgálta, de adóként vetették ki, s ezzel kezdetét vette a közcélok megvalósítására való közösségi adakozás; az adózás.

I. András 1222-ben kiadott Aranybullájában fektette le az adózás törvényi kötelezettségét, s annak országos bevezetését, mely alól mentességet csak a nemesség élvezett.

Mátyás király jelentős kincstári reformot vezetett be, mely szerint mindenki vagyonának mértéke szerint adózott. Új adóformái a fejadó, a füstadó, hadiadó (subsidium) voltak, melyek bevételeivel erőssé tette az államot és fenntartotta híres Fekete Seregét is.

A teljes közteherviselés megvalósításának szükségességét a reformkorban Széchenyi István fogalmazta meg Adó és két garas című munkájában. Később, Kossuth Lajos pénzügyminisztersége idején öltött törvényi formát, majd nyert elfogadást a Parlamentben.(Első terem)

A kiegyezést (1867) követően modernkori adózásunk gyors fejlődésnek indult. Kiépült a Magyar Királyi Adóhivatal és annak megyei rendszere. Számos adózással kapcsolatos újság, szaklap és könyv jelent meg. 1909-ben pedig Wekerle Sándor pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök, adóreform-törvénye is bevezetésre került.

A II. világháború után létrejövő Magyar Népköztársaságban a korábbi adórendszert felszámolták és bevezették a jelmondatként is hangoztatott ún. „adónélküli” társadalmat. Mindez az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmussal kezdett megváltozni; létrejött a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága (1967), majd 1987-ben az önálló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.(Második terem)

A kiállítás utolsó termében a múltbéli és jelenkori pénzügyi intézmények képanyaga látható. A 2008-ban létrehozott Magyar Adózástörténeti Gyűjtemény kiállítása 3 kiállító teremben ad átfogó képet Magyarország adózásának történetéről. Hasonlóan a vámhoz, az adózás is egyidős országunk történelmével.


Magyar adózástörténeti kiállítás (1.terem)
 

KIEMELT TÉMÁK
  • ÚJ TBJ
  • EKÁER
  • Online Számla
NAV Online
Hívja a 1819-et!
Ügyfélszolgálati
időpont foglalása
SZJA
ADÓPERCEK
Országos példatár
UTASTÁJÉKOZTATÓ
2020
INTERNETES
VÁSÁRLÁS
Tájékoztatók
  • Üzemszünetek
  • eBEV Portál
  • Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás
  • Nyomtatványkitöltő programok
  • Letöltések - egyéb
  • E-bevallás, Java
TÁJÉKOZTATÓK
  • Információs füzetek
  • Szabályzók
  • Kiadványok
  • Álláspályázatok
  • GYIK
KAPCSOLAT
magyarorszag.hu
Országos Adó Konzultáció

Határidők
előző2020. októberkövetkező
HKSzCsPSzV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
ADÓtraffipax
Tudjon róla!
Segíthet!
Mentorálás
BREXIT
információk
SZOLGÁLTATÁSOK
  • Közérdekű bejelentés, panasz
  • Adóelőleg-nyilatkozat 2021
  • Adóelőleg-nyilatkozatok 2020
  • Személyes adónaptár
  • Hírlevél-regisztráció
  • Adatbázisok
  • Több adatbázis együttes lekérdezője
  • Hirdetmények
  • Elveszett okmányok bejelentése
  • Szolgáltatások
  • Szja 1+1%
  • Közösségi adószámok megerősítése
  • Távolról is nyújtható szolgáltatások (MOSS)
Megyei
rendezvények
Alkalmazható üzemanyagárak

november (Ft/l)

ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin

368

Gázolaj

387

Keverék

405

LPG autógáz

245

Bővebben

EU támogatások
A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

Kapcsolatfelvétel | Archív oldalak | További honlapok | Általános adatkezelési tájékoztató | Impresszum | Közadatkereső | Akadálymentesítés
1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509
Az oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak. Részletek
Süti tájékoztató letöltése (.pdf) Adatvédelmi tájékoztató Süti beállítások