DIÁKMUNKA 2011’

Archiválás dátuma: 2012.01.13.



1. A
tanév végeztével, a vakációt megkezdő diákok munkavállalása a szünidő alatt, mint minden évben ilyenkor előtérbe kerül, ezért érdemes áttekinteni a munkavállalásra vonatkozó adó-és járulékszabályokat. Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy ki létesíthet munkaviszonyt.

Munkaviszonyt – a Munka Törvénykönyve alapján – az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, de az iskolai szünet időtartama alatt foglalkoztatható az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. 16 éven aluli esetén szükséges a törvényes képviselő, azaz a szülő hozzájárulása. Meghatározott művészeti-, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységeknél feltétel a tanköteles életkor betöltése, valamint a gyámhatósági engedély megléte.  

2. Adózási szempontból van-e különbség a diákokra, illetve a többi munkavállalóra vonatkozó szabályok között?

Négy speciális foglalkoztatási formánál, középiskolás diákoknál előforduló tanulószerződésnél, illetve az együttműködési megállapodásnál, valamint a felsőfokú hallgatóknál szóba jövő hallgatói munkadíj és kötelező szakmai gyakorlatnál igen, minden más esetben viszont a diákok munkavállalását tekintve semmilyen különbség nincs, tehát a közép- vagy felsőfokú oktatási intézménnyel tanulói, hallgatói jogviszonyban álló diákokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi munkavállalóra.

3. A diáknak a munkavállaláshoz van-e valamilyen teendője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, például kell-e adókártyával rendelkezzen?

Igen, bármilyen jogviszonyban kerül sor a diákmunkára, a tanulónak mindenképpen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, azaz adókártyával. Aki még nem igényelt adóazonosító jelet, az a 11T34-es nyomtatvány kitöltésével teheti ezt meg. A nyomtatvány megtalálható az ügyfélszolgálatokon, vagy letölthető a www.apeh.hu honlapról. Az adatlapot a NAV -hoz kell eljuttatni. A kártya igénylése első alkalommal illetékmentes, tehát ingyenes.

4. Milyen formában vállalhat munkát egy diák!

A tanuló alapvetően háromféleképpen alkalmazható:

  • vagy munkaviszonyban;
  • vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (ilyen például a megbízási szerződés vagy a segítő családtag);
  • vagy az április elsejétől az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében.

Valamint a specialitásuk miatt külön kezelendő a tanulószerződés, az együttműködési megállapodás, a szakmai gyakorlat, valamint a hallgatói munkadíj.

5. Mennyit kereshet a tanuló, ha dolgozik illetve milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik?

Ez attól függ, hogy az előbb sorolt foglalkoztatási formák közül, melyikben alkalmazzák.

5.1. Mit kell tudni  a munkaviszonyról!

Ha a diákkal munkaszerződést kötnek, azaz munkaviszonyban áll, akkor a munkabér legalacsonyabb összege 2011. január 1-jétől 78.000 Ft. Ez a minimálbér, melynek mértéke külön jogszabályban van meghatározva. Amennyiben a diák olyan munkakört tölt be, amely szakképesítéshez kötött a kötelező legkisebb bérminimum 94.000 Ft. A munkabér összegét a munkaszerződésben rögzíteni kell.

Fontos, hogy munkaviszony esetén a tanuló biztosítottá válik. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásain – például az orvosi vizsgálaton – túl valamennyi társadalombiztosítási ellátásra is jogosult lesz, tehát akár táppénzre is elmehet. Nyugdíj szempontjából pedig szolgálati időt szerez. A biztosítottság „ára”, hogy ezekért a szolgáltatásokért a munkáltató százalékban meghatározott egyéni járulékokat von le a diák béréből, mégpedig 10 %-os nyugdíjjárulékot és 7,5 %-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, ez összesen 17,5 %. A 27 %-os társadalombiztosítási járulékot pedig a munkáltató fizeti meg a diák bére után.

A személyi jövedelemadó tekintetében a munkabért 16 % személyi jövedelemadó terheli. Az adó alapját továbbra is a 2010. január 1-jétől bevezetett szabályok szerint „bruttósítva”, azaz a jövedelem 27 százalékának hozzáadásával kell meghatározni. A kifizető az adóelőleget a diák írásban adott nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatban a diák nyilatkozik az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, illetve megosztásról. Mivel az adóterhet nem viselő járandóságok kategória megszűnt, ezek meglétére  ezentúl nem kell kitérni a kifizetőnek tett nyilatkozatban.

5.2. Ezek szerint a diák is jogosult adójóváírásra?

Igen, természetesen a tanuló is jogosult adójóváírásra. Amennyiben nyilatkozik a munkáltatónak, hogy jogosult az adójóváírás igénybevételére, akkor a munkáltató az adóelőleg megállapításánál azt havonta figyelembe veszi. Amennyiben nem kéri a figyelembevételét, úgy azt a 2011. évről benyújtandó adóbevallásában tudja érvényesíteni.

5.3. A diáknak adóbevallást kell készíteni?

Igen, mivel a tanuló munkabért kap, így köteles adóbevallást készíteni a 2011-es jövedelmeiről, melyet jelen esetben 2012. május 20-ig kell benyújtani. 

A megkeresett bérről és a levont adóról a munkáltató köteles igazolást kiállítani és átadni a diák részére, a bevallást majd ezen igazolás alapján kell kitölteni, ezért ezeket az igazolásokat gondosan meg kell őrizni.

Ha a munkáltató kevesebb vagy több adóelőleget von a diák béréből, akkor azt szintén az adóbevallásban kell rendezni, tehát ott kérheti vissza az adótöbbletet, vagy a bevallás benyújtásáig kell megfizetni az adóhiányt.

5.4. Mit értünk munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon?

Ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek, vagy segítő családtagként alkalmazzák, akkor a diáknak nem bérjövedelme, hanem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik. Az adó mértéke itt is 16%, mint a munkaviszony esetében, azonban – mivel ez nem minősül bérjövedelemnek – nem lesz jogosult adójóváírásra.

5.5. A megbízási szerződés esetén lehet a díjazással szemben költséget elszámolni, milyen módon és feltételekkel?

Igen, a munkabértől eltérően itt lehetőség van költségelszámolásra, azaz a díjazásnak a költségekkel csökkentett része után kell csak adót fizetni.

A költségelszámolásnak két módja van. Tételes költségelszámolás esetén amennyiben a diáknak van olyan kiadása, amely e tevékenységével összefüggésben merült fel, és rendelkezik a saját nevére kiállított számlával, úgy azt a megbízási díjjal szemben költségként elszámolhatja. Ha nem rendelkezik számlákkal, a jogszabály akkor is lehetővé tesz igazolás nélkül elszámolni 10 %-ot, ez az un. 10 százalék költséghányad, ebben az esetben a bevétel 10 százaléka minősül költségnek és a fennmaradó 90 % a jövedelem, és ezen összeg után kell az adót megfizetni. A költségelszámolás módjáról szintén nyilatkoznia kell a diáknak.

5.6.Mikor keletkezik járulékkötelezettség megbízási szerződés esetén?

Járulék szempontjából nagy eltérés, a munkaviszonyhoz képest, hogy nem feltétlenül lesz biztosított a diák. A díjazás mértékétől függ a biztosítottsága. Ha a tanuló keresete egy hónapra nézve nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (azaz 23.400 Ft-ot, naptári naponként a 780 forintot), akkor nem jön létre biztosítottság.  Ez azt jelenti, hogy a megbízási díjból a megbízónak csak abban az esetben kell 10 %-os nyugdíjjárulékot és 6 %-os egészségbiztosítási járulékot levonni (mivel a 1,5 % munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett), illetve a 27 %-os társadalombiztosítási járulékot a diák megbízási díja után megfizetni, ha a minimálbér 30 százalékát meghaladja a tanuló díjazása. Amennyiben a kifizetett megbízási díj ennél kevesebb, úgy a megbízó nem von le tőle egyéni járulékokat, hanem 27 %-os egészségügyi hozzájárulást fizet utána. Azonban így nem lesz biztosított, csak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira lesz jogosult.

Természetesen a személyi jövedelemadó előleget mindkét esetben a megbízónak le kell vonnia.

5.7. Ezt a fajta jövedelmet is be kell vallani? Ha igen mit kell szerepeltetni az adóbevallásban?

Igen, a megbízónak jelen esetben is igazolást kell adnia a megbízási díj, valamint a levont adóelőleg összegéről, mely alapján szintén 2012. május 20-ig a diák bevallást készít, melyben feltünteti a bruttó megbízási díjat, az elszámolt költségeket és a jövedelmet, ami a kettő különbözete, továbbá feltünteti a megbízó által levont adóelőleget.

5.7. Mit érdemes tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?

A harmadik leggyakoribb munkavégzési mód az egyszerűsített foglalkoztatás (turisztikai, illetve mezőgazdasági idénymunka vagy alkalmi munka) keretei közt törtéhet. Ezen foglalkoztatási forma esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit. A munkáltató köteles az egyszerűsítet foglalkoztatás keretében foglalkoztatott diák részére olyan bizonylatot kiállítani és kifizetéskor átadni, melyből kitűnik a diák teljes bevételének összege és jogcíme, viszont nem köteles az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítani. Egyszerűsített foglalkoztatás alapján a diák nem minősül biztosítottnak, azonban nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Lényeges eltérés a munkaviszonyhoz, illetve például a megbízási jogviszonyhoz képest, hogy adóbevallást abban az esetben nem kell készíteni, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem nem haladja meg a 840 ezer forintot és nem volt más bevallásköteles jövedelme a 2011. évben.

6. A felsőoktatási intézmények hallgatói vonatkozásában említett hallgatói munkadíj mit jelent?

Azt jelenti, hogy a hallgató a saját felsőoktatási intézményénél vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik vállal munkát és ezért hallgatói munkadíjba részesül. A hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemként a hallgató adóköteles jövedelmének számít. Így a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként szintén szuperbruttósításra kerül, bér jellegére tekintettel pedig adójóváírás érvényesíthető utána. A jövedelemről az általános szabályok szerint az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell készíteni. A hallgatói munkadíjban részesülő diák biztosítottnak minősül, az ekként kapott  jövedelem járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésre jogosít, vagyis a munkaviszonyhoz hasonlóan alakul mind a személyi jövedelemadó, min a járulékfizetési kötelezettség.

6.1. Mit kell tudni a szakmai gyakorlat idejére tekintettel kifizetett díjazásról?

A másik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, és ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatás esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes járandóságnak minősül a felsőoktatási intézményi nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összeg. Az e fölötti rész egyéb jövedelemként adóköteles, ami után a kifizetőt 27 %-os egészségügyi hozzájárulás terheli, valamint a hallgatónak személyi jövedelemadó bevallást kell róla adni. A szakmai gyakorlat idejére a tanuló nem válik biztosítottá.

6.2. A kizárólag a szakképzésben résztvevő diákokra vonatkozó, a szakmai gyakorlat megszerzését elősegítő szerződések közül mit érdemes tudni a tanulószerződésről?

A tanulószerződést a szakmai kamara előtt köti meg a szakképző iskolai tanuló, valamint a gyakorlati oktatást folytató szervezet. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnek a szakképzésről szóló törvényben meghatározott összegű díjazást kell a tanulónak fizetnie, amely adómentes járandóságnak, míg a felettes rész egyéb jövedelemnek minősül.

Járulékoldalát tekintve a tanulószerződés alapján a diák mindenképpen biztosítottnak minősül. A tanulószerződésben meghatározott díj teljes egészében járulékalapot képez, a járulékfizetési kötelezettséget itt is az általános szabályok szerint kell teljesíteni, azzal az eltéréssel, hogy a 7,5 %-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, továbbá a foglalkoztatót szakképzési hozzájárulás kötelezettség nem terheli.

6.1. Hátra van még az együttműködési megállapodás. Mikor alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát?

Együttműködési megállapodás megkötésére akkor kerül sor, ha az iskola a saját keretein belül nem tudja megszervezni a tanuló gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel megállapodást kötni. Ekkor tehát a gyakorlati oktatást folytató szervezettel nem a tanuló, hanem a szakképző iskola köt megállapodást.

A tanulószerződéshez hasonlóan kötelező a törvényben meghatározott összegű díjazás, amely adómentes járandóságnak minősül, a felettes rész itt is egyéb jövedelem.

A tanulószerződéshez képest nagyon lényeges különbség, hogy együttműködési megállapodás esetén nem jöhet létre biztosítottság, ez azt jelenti, hogy járulékfizetési kötelezettség nincs.

7. Mire érdemes még odafigyelni a diákmunkával kapcsolatban?

Fontos, hogy mindig legyen a diák birtokában egy munkaszerződés, megbízási szerződés, melyet mind a diák, mind a munkáltató aláírtak.

 

 

Pécs, 2011-06-10