A diákmunka, azaz a diákok nyári munkavállalásának szabályai

1. A nyár közeledtével ismételten előtérbe kerül a diákok nyári munkavállalása. Fontos kiemelni, hogy az adó-, és járuléktörvények nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket a diákok munkavállalására vonatkozóan, így a diákokra is a többi munkavállalóra vonatkozó közteherviselési szabályokat kell alkalmazni.

 

A diákok nyári munkavállalásának alapvetően három foglalkoztatási formája létezik: a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási vagy vállalkozási jogviszony) és az egyszerűsített foglalkoztatás. Bármilyen jogviszonyban kerül sor a diákmunkára, a tanulónak mindenképpen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, amit a Nemzeti Adó- év Vámhivatal ügyfélszolgálatainál a 12T34-es nyomtatvány kitöltésével igényelhet a diák. Ezen felül célszerű, ha rendelkeznek a foglalkoztatásukkal kapcsolatos, írásbeli szerződéssel, külön kiemelve, hogy a munkaszerződés csak írásban érvényes, valamint hogy a magyar munkajog nem ismeri a „szerződés nélküli próbanap” intézményét.

 

 

2. Ki és milyen adózási szabályok mellett foglalkoztatható ebben a jogviszonyban?

 

Munkaviszonyt – a Munka Törvénykönyve alapján – az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, de az iskolai szünet időtartama alatt foglalkoztatható az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. 16 éven aluli esetén szükséges a törvényes képviselő, azaz a szülő hozzájárulása. A diákok munkavállalását tekintve adózási szempontból semmilyen különbség nincs, tehát a közép- vagy felsőfokú oktatási intézménnyel tanulói, hallgatói jogviszonyban álló diákokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi munkavállalóra.

 

2.1. Mekkora összeget kell, hogy kapjon a tanuló, ha munkaviszonyban dolgozik, illetve milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik?

 

Ha a diákkal munkaszerződést kötnek, azaz munkaviszonyban áll, akkor a munkabér legalacsonyabb összege 2012. január 1-jétől havi 93.000 Ft. Ez a minimálbér, melynek mértéke külön jogszabályban van meghatározva. Amennyiben a diák olyan munkakört tölt be, amely szakképesítéshez kötött a kötelező legkisebb bérminimum 108.000 Ft. A munkabér összegét a munkaszerződésben rögzíteni kell.

 

Fontos, hogy munkaviszony esetén a tanuló biztosítottá válik. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásain – például az orvosi vizsgálaton – túl valamennyi társadalombiztosítási ellátásra is jogosult lesz, tehát akár táppénzre is elmehet. Nyugdíj szempontjából pedig szolgálati időt szerez. A biztosítottság „ára”, hogy ezekért a szolgáltatásokért a munkáltató százalékban meghatározott egyéni járulékokat von le a diák béréből, mégpedig 10 %-os nyugdíjjárulékot és 8,5 %-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A 27 %-os szociális hozzájárulási adót pedig a munkáltató fizeti meg a diák bére után.

 

A személyi jövedelemadó tekintetében a munkabért 16 % személyi jövedelemadó terheli. Az adó alapját 2 424 000 Ft összevont adóalapba tartozó jövedelemkorlátig nem terheli 27 százalékos adóalap-kiegészítés összege, az e feletti részt azonban továbbra is „bruttósítva”, azaz a jövedelem 27 százalékának hozzáadásával kell meghatározni. A kifizető az adóelőleget a diák írásban adott nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatban a diák nyilatkozik a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, illetve megosztásról.

 

2.2. A diákoknak bevallást kell készíteni?

 

Igen, mivel a tanuló munkabért kap, így köteles adóbevallást készíteni a 2012-es jövedelmeiről, melyet jelen esetben 2013. május 20-ig kell benyújtani. 

A megkeresett bérről és a levont adóról a munkáltató köteles igazolást kiállítani és átadni a diák részére, a bevallást majd ezen igazolás alapján kell kitölteni, ezért ezeket az igazolásokat gondosan meg kell őrizni.

 

3. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

 

Ha a tanulóval megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek, akkor a diáknak nem bérjövedelme, hanem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, amiből személyi jövedelemadó előleget a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. Az adó mértéke itt is 16%, valamint az adóalap számítása is hasonlóképpen történik, mint a munkaviszony esetében. Ez esetben azonban a diák nyilatkozhat arról, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelme várhatóan 2 424 00 forint alatt marad, ezért az adóalap-kiegészítés alkalmazásának mellőzését kéri. Ha nem tesz nyilatkozatot, a kifizető automatikusan alkalmazza a jövedelem egészére a „bruttósítást”.

 

3.1. A megbízási, valamint vállalkozási szerződés esetén lehet a díjazással szemben költséget elszámolni, milyen módon és feltételekkel?

 

Igen, a munkabértől eltérően itt lehetőség van költségelszámolásra, azaz a díjazásnak a költségekkel csökkentett része után kell csak adót fizetni.

A költségelszámolásnak két módja van. Tételes költségelszámolás esetén amennyiben a diáknak van olyan kiadása, amely e tevékenységével összefüggésben merült fel, és rendelkezik a saját nevére kiállított számlával, úgy azt a megbízási/vállalkozási díjjal szemben költségként elszámolhatja. Ha nem rendelkezik számlákkal, a jogszabály akkor is lehetővé tesz igazolás nélkül elszámolni 10 %-ot, ez az ún. 10 százalék költséghányad, ebben az esetben a bevétel 10 százaléka minősül költségnek és a fennmaradó 90 % a jövedelem, és ezen összeg után kell az adót megfizetni. A költségelszámolás módjáról szintén nyilatkoznia kell a diáknak.

 

3.2. Ilyen foglalkoztatás esetén is van járulékfizetési kötelezettség?

 

Járulék szempontjából nagy eltérés a munkaviszonyhoz képest, hogy nem feltétlenül lesz biztosított a diák. A díjazás mértékétől függ a biztosítottsága: Ha a tanuló keresete egy hónapra nézve nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (azaz 27.900 Ft-ot, naptári naponként a 930 forintot), akkor nem jön létre biztosítottság.  Ez azt jelenti, hogy a megbízási díjból a megbízónak csak abban az esetben kell 10 %-os nyugdíjjárulékot és 7 %-os egészségbiztosítási járulékot levonni (a 1,5 % munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett), ha a díjazása a minimálbér 30 százalékát meghaladja. Amennyiben a kifizetett megbízási, vállalkozási díj ennél kevesebb, úgy a megbízó nem von le tőle egyéni járulékokat, azonban így nem lesz biztosított. A díjazás mértékétől függetlenül a kifizető mindkét esetben 27 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet a diáknak fizetett díj után.

 

3.3. Ezt a fajta jövedelmet is be kell vallani? Ha igen mit kell szerepeltetni az adóbevallásban?

 

Igen, a kifizetőnek jelen esetben is igazolást kell adnia a díjazás mértékéről, valamint a levont adóelőleg összegéről, mely alapján szintén 2013. május 20-ig a diák bevallást kell készítenie, melyben feltünteti a bruttó díjazását, az elszámolt költségeket és a jövedelmet, ami a kettő különbözete, továbbá feltünteti a kifizető által levont adóelőleget.

 

4. Az egyszerűsített foglalkoztatásról mit érdemes tudni?

 

A harmadik leggyakoribb munkavégzési mód az egyszerűsített foglalkoztatás (turisztikai, illetve mezőgazdasági idénymunka vagy alkalmi munka) keretei közt törtéhet. Ezen foglalkoztatási forma esetén személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, szakképesítéshez kötött munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka jár.

 

A munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott diák részére olyan bizonylatot kiállítani és kifizetéskor átadni, melyből kitűnik a diák teljes bevételének összege és jogcíme, viszont nem köteles az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítani. Egyszerűsített foglalkoztatás alapján a diák nem minősül biztosítottnak, azonban nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

 

Lényeges eltérés a munkaviszonyhoz, illetve például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyhoz képest, hogy adóbevallást abban az esetben nem kell készíteni, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem nem haladja meg a 840 ezer forintot és nem volt más bevallásköteles jövedelme a 2012-es adóév során.

 

A leírtakkal kapcsolatban az adóhivatal Tájékoztató Contact Centere  a 06-40/42-42-42-es kék számon hívható, ahol az ügyintézők készséggel állnak rendelkezésükre.

 

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság

Pécs