Diákmunka - 2010

Archiválás dátuma: 2011.08.09.

Diákmunka - 2010

 

  1. A diákok jelentős része a nyári szünet ideje alatt szeretne zsebpénzt keresni. Milyen módon foglalkoztathatók?

    A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:

     

    • munkaviszonyban;
    • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel, segítő családtagként); vagy
    • az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

     

    Az előbbieken túl két, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás.

  2. Adózási szempontból a tanulókra vonatkozik-e valamilyen speciális szabály?

    A tanulószerződésre és az együttműködési megállapodásra igen. Minden más esetben viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznak a diákokra, mint a többi munkavállalóra, tehát nincs speciális szabály.

  3. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

    A Munka Törvénykönyve általános feltételként írja elő a 16. életév betöltését, de az iskolai szünet időtartama alatt – a szülő beleegyezése esetén – foglalkoztatható az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja a tanulmányait. Meghatározott művészeti-, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységeknél feltétel a tanköteles életkor betöltése, valamint a gyámhatósági engedély megléte.

  4. A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő az APEH-nél?

    Igen, a munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Az adókártya igényléséhez a 10T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az APEH-hoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a honlapról. Az igénylés illetékmentes, tehát nem kerül pénzbe.

  5. Ha a tanuló dolgozik, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?

    Ez attól függ, hogy munkaviszonyban vagy valamely munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják.

    Ha a diákkal munkaszerződést kötnek, azaz munkaviszonyban áll, akkor biztosítottá válik. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásain – például az orvosi vizsgálaton – túl valamennyi társadalombiztosítási ellátásra is jogosult lesz, tehát akár táppénzre is elmehet. Nyugdíj szempontjából pedig szolgálati időt, illetve magánnyugdíj-pénztári felhalmozást szerez. A biztosítottság „ára”, hogy ezekért a szolgáltatásokért a munkáltató százalékban meghatározott egyéni járulékokat von le a diák béréből, amelyet megfizet a költségvetés felé. Ez a járulék oldal.

    A személyi jövedelemadó tekintetében a tanuló munkabért kap, amelyről a következő év – jelen esetben 2011. – május 20-ig köteles adóbevallást benyújtani. A munkáltató köteles a tanuló béréből az adót levonni, és a megkeresett bérről, valamint a levont adóról igazolást kiállítani. A bevallást majd az igazolás alapján kell kitölteni.

    Ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek, vagy segítő családtagként alkalmazzák, akkor az előzőektől eltérően nem feltétlenül lesz biztosított.

    Ha a tanuló keresete egy hónapra nézve nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítottság. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztató nem von le tőle egyéni járulékokat, de csak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira lesz jogosult.

    Az adó szempontjából a megbízás, a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás érdekes. A munkabértől eltérően itt lehetőség van költségelszámolásra, azaz a díjazásnak a költségekkel csökkentett része után kell csak adót fizetni.

    A költségelszámolásnak két módja van. Tételes költségelszámolás esetén valamennyi, a tevékenység kapcsán felmerült költséget számlával kell igazolni. A másik módszer, a 10 százalék költséghányad, alkalmazásakor nincs szükség számlákra, és a bevétel 10 százaléka minősül költségnek.

  6. Végül a kizárólag a diákokra vonatkozó, a szakmai gyakorlat megszerzését elősegítő szerződésekről. Mit érdemes tudni a tanulószerződésről?

    A tanulószerződést a szakmai kamara előtt köti meg a szakképző iskolai tanuló, valamint a gyakorlati oktatást folytató szervezet. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnek törvényben meghatározott összegű díjazást kell a tanulónak fizetnie, amely adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

    Adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy a díjazás nem adózik, és a bevallásban is csak akkor kell szerepeltetni, ha a tanulónak emellett adóköteles jövedelme is volt.

    A tanulószerződés alapján a diák mindenképpen biztosítottá válik.

    Együttműködési megállapodás megkötésére akkor kerül sor, ha az iskola a saját keretein belül nem tudja megszervezni a tanuló gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel megállapodást kötni. Ekkor tehát a gyakorlati oktatást folytató szervezettel nem a tanuló, hanem a szakképző iskola köt megállapodást.

    A tanulószerződéshez hasonlóan kötelező a törvényben meghatározott összegű díjazás, amely adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

    A tanulószerződéshez képest nagyon lényeges különbség, hogy együttműködési megállapodás esetén nem jöhet létre biztosítottság, tehát járulékfizetés sincs.

     

     

     

     

    APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

    Pécs