Illetékkedvezmény kérelemre

2015. január 1-jétől előzetes nyilatkozat alapján is kérhető a cserepótló vétel szabályai szerinti kedvezőbb illetékszámítás lakás vásárlása esetén. A lakásvásárló tulajdonában lévő másik ingatlan eladására egy év áll rendelkezésre.  

Az illetéktörvény nemcsak az első lakástulajdon szerzésekor, valamint új lakás vételekor biztosít kedvezményt, hanem abban az esetben is, ha a vevő egy már a tulajdonában levő lakást ad el, és helyette vásárol egy másikat. Ez a kedvezmény kizárólag magánszemélyeknek adható, és kérni kell ennek figyelembevételét az illeték kiszabása során.  

A törvény az eladás és vétel időpontja közötti időintervallumot 1 évben határozza meg. A határidő meghosszabbítására nincs lehetőség. Ez az egy év lehet a vételt megelőző, illetve azt követő egy év.  

A feltételek fennállása esetén a vagyonszerzés után fizetendő illetékalap nem a vásárolt lakás forgalmi értéke, hanem az eladott illetve vásárolt lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. (Ez az ún. „cserepótló vétel” kedvezménye.) Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Nagyon kedvező szabály, hogy amennyiben a vásárolt lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott lakás forgalmi értéke, a vagyonszerző mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.  

Abban az esetben, ha a magánszemély egy éven belül több lakást ad el, illetve vásárol, akkor minden egyes lakásvásárlással szemben csak egyetlen - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb - elidegenítést lehet figyelembe venni.  

Ha a vagyonszerző még nem tudta az eladásra szánt lakását értékesíteni, legkésőbb a vásárlásról szóló szerződés földhivatalnál történő benyújtásáig nyilatkozhat arról, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíteni fogja és kérheti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vagyonszerzés után járó illetéket az ún. „cserepótló vétel” szabályának alkalmazásával állapítsa meg.  

Ez a kérelem megfogalmazható a lakásvásárlásról szóló szerződésben is, de a ’B400-as adatlapon is jelölhető. Ebben az esetben a hivatal felfüggeszti az illeték kiszabási eljárást.  

 Ha a vagyonszerző igazolja a lakás eladását, az ismertetett szabályok alapján a hivatal  megállapítja a fizetendő illeték összegét.  

 Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 1 éven belül nem igazolja az eladást, akkor a NAV a vásárolt lakás forgalmi értéke után megállapítja a 4 százalékos illetékfizetési kötelezettséget. Ennek összege után pótilletéket is megállapít, a vagyonszerző nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított mértékben.  

 Amennyiben nem kérte a magánszemély az illeték kiszabási eljárás felfüggesztését, a hivatal az általános szabályok szerint a vásárolt lakás forgalmi értéke után állapítja meg az illetéket, és az eladás tényének igazolását követően a vagyonszerző kérelmére törli és téríti vissza az illetéket.  

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal  

Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága,

Baranya Megyei Adóigazgatósága Pécs