Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Felhívás a napi adójegy-bejelentési kötelezettségről
2012.07.12.

Archív: 2017.07.12.

A Magyar Közlöny 140. számában 2011. november 29-én kihirdetett, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény értelmében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 99. §-a 2012. július 1-jei hatályba lépéssel kiegészül két új bekezdéssel, amelyek az adójegy-felhasználó napi adójegy-bejelentési kötelezettségének szabályait tartalmazzák.

Az adójegy-felhelyezésre vonatkozó napi adatszolgáltatás részletszabályait, pontos adattartalmát – a Magyar Közlöny 163. számában 2011. december 29-én kihirdetett, az egyes adózási tárgyú pénzügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet értelmében – az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 2012. május 1-jén hatályba lépő 12/A. §-a, valamint a 2012. július 1-jén hatályba lépő 12/B. §-a tartalmazza.

A napi adójegy-bejelentéssel kapcsolatosan a legfontosabb tudnivalók a következők.

Az Egységes Ügyfél Címtár (EÜC) regisztrációhoz szükséges R01 számú nyomtatvány

Az új adatszolgáltatások elektronikus benyújtását lehetővé tevő Egységes Ügyfél Címtár (EÜC) regisztrációhoz szükséges R01-es nyomtatvány kiegészítése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes portálján (http://nav.gov.hu), a Letölthető nyomtatványok menüpontban való közzététele megtörtént.

A J07 és J08 adatszolgáltatások elektronikus teljesítésének érdekében az R01-es nyomtatványt – függetlenül attól, hogy adóbevallási és más adatszolgáltatási kötelezettségét egyébként elektronikus úton teljesíti a vámhatóság felé – minden érintett gazdálkodónak be kell nyújtania. Ennek megfelelően a regisztráció során az R01-es adatlapon – az eddigi regisztrált nyomtatványok mellett – a J07 és J08 nyomtatványokat is be kell jelölni.

A nyomtatvány és kitöltési útmutatója az alábbi link segítségével elérhető.

http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/vpop_r01.html

A következő linken a regisztrációs eljárásról szóló tájékoztató érhető el.

http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/ebevallas/ugyfelkapu/tajekoztato_vamhatosagi_regisztracios_eljaras.html

Az EAN/GTIN szám bejelentéséhez szükséges J07 számú nyomtatvány

A napi adatszolgáltatáshoz az adójegy-felhasználónak be kell jelentenie az általa forgalmazott termékek EAN/GTIN kódját, amennyiben a termékei ezzel nem rendelkeznek, a forgalmazott termékekre VP termékazonosító-számot kell igényelnie a telephely felügyeletét ellátó megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságtól.

Az EAN/GTIN számok bejelentését, illetve a VP termékazonosító-számok igénylését az első alkalommal teljesítendő napi adatszolgáltatás időpontját (2012. július 1.) legalább 15 munkanappal megelőzően kell megtenni, azonban ügyfeleinknek erre már most is lehetőségük van. Ezt követően csak az első bejelentésben, illetve igénylésben nem szereplő további dohánygyártmány előállítása, forgalmazása, valamint a bejelentett GTIN számú vagy VP termékazonosító-számmal rendelkező dohánygyártmány jellemzőinek módosulása, illetve adójegy-felhasználó általi gyártásának végleges megszüntetése esetén kell a változásokat bejelenteni, az adójegyfelhasználás előtt legalább 5 munkanappal megelőzően, illetve a gyártás megszüntetésének napját követő 30 munkanapon belül.

Az EAN/GTIN szám bejelentéséhez szükséges J07-es nyomtatvány elkészült és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes portáljára, a Letölthető nyomtatványok menüpontban közzétételre került.

A nyomtatvány és kitöltési útmutatója az alábbi link segítségével elérhető.

http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/vpop_j07.html

Az adójegy felhelyezés napi bejelentéséhez szükséges J08 számú nyomtatvány

A napi bejelentéshez szükséges J08-as nyomtatvány elkészült és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes portáljára, a Letölthető nyomtatványok menüpontban közzétételre került.

A nyomtatvány és kitöltési útmutatója az alábbi link segítségével elérhető.

http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/vpop_j08.html

A napi adójegy-bejelentéssel kapcsolatosan a gazdálkodók részéről eddig felmerült fontosabb technikai, illetve jogértelmezési kérdések és válaszok a következők.

Ha a lejelentett GTIN kód mégsem kerül gyártásba, ebben az esetben mikor kell kijelenteni?

A lejelentett GTIN kódot ilyen esetben nem kell kijelenteni, a rendszerben bent maradhat. A kijelentést elegendő akkor elvégezni, amennyiben a termék gyártására már biztosan nem kerül sor.

Meddig állhat a GTIN szám használatlanul a rendszerben?

Az előzőek alapján a GTIN kód bármeddig állhat használatlanul a rendszerben. Fontos azonban, hogy a GTIN bejelentést – amint megnyílik erre a lehetőség – az adójegy-felhasználók pontosan, a megfelelő választékban tegyék meg.

Mi történik akkor, ha egy üzleti döntés következtében nincs meg a GTIN szám bejelentése és a napi adatszolgáltatás között a 15 munkanap? Ez azt jelenti, hogy addig, amíg le nem telik ez az időszak, nem lehet gyártani, illetve az adójegyet felhelyezni?

A jogszabály által meghatározott 15 munkanap azt a célt szolgálja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fel tudjon készülni a törzsadatként nyilvántartásba vett GTIN számra érkező napi adójegy-felhelyezés bejelentésére. Technikailag ugyan a GTIN szám törzsadatként történő nyilvántartásba-vétele a 15 munkanapon belül is megvalósítható, ugyanakkor a hatósági döntés és hiánypótlás lehetőségének meghagyása érdekében a 15 munkanapot a bejelentőknek be kell tartaniuk.

Mi minősül hibás bejelentésnek, és mit jelent a módosítás? Hogyan ítélhető meg például ha véletlen elgépelés miatt nem a megfelelő GTIN szám szerepel az adott dohánygyártmányhoz kapcsolva, avagy a GTIN számhoz rendelt dohánygyártmány megnevezésében történt elírás?

A nem megfelelő (tehát nem létező) GTIN számra érkező bejelentést a rendszer nem tudja befogadni, ilyen esetben hibaüzenetet küld. Amennyiben a hatósági ellenőrzés még nem történt meg, a bejelentőnek lehetősége van javítást küldeni. Amennyiben a hatóság az okmányt már befogadta, úgy a bejelentő hiánypótlásra kerül felszólításra.

A rendelet a dohánygyártmányokat GTIN szám, illetve ennek hiánya esetében VP termékazonosító-szám szerint rendeli nyilvántartani, bejelenteni. A termékek azonosítása EAN kóddal történik. Ez elegendő?

Igen, tekintettel arra, hogy az EAN kód a GTIN kóddal azonos.

A 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet szerint az adójegy sorszáma egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszám (XXX0000000XX0). Az adójegy felhasználója az utolsó 3 karaktert nem tartja nyilván, kérdés, hogy kötelező-e az utolsó 3 karakter is?

Az adójegy sorszáma a teljes sorszámot jelenti, így az utolsó 3 karakter nyilvántartása és bejelentése is kötelező, tekintettel arra is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által használt informatikai rendszerek a teljes sorszámot kezelik (gondoljunk csak az adójegy kiadására), azt logikailag sok helyütt ellenőrzik.

Az adójegy-elszámolás GTIN számhoz történő adójegy sorszámtartomány kötése kapcsán javaslatként került megfogalmazásra, hogy az elszámolás árponthoz rögzítetten történjen – például a 600 Ft-os adójegyet a teljes márkacsaládhoz használják, érdemben nem tudják megmondani, hogy mennyi adójegy van a márkacsaládon belüli egyes termékekre, például Bluera, Redre, Silverre stb.

A nyilvántartást tovább lehetetleníti, hogy az egyes márkacsaládokon belüli termékek jellemzően azonos áron kerülnek forgalomba (azaz, azonos árpontú adójegy kerül rájuk felhelyezésre), de EAN (GTIN) számuk variánsonként eltérő (“Classic”, “Yellow”, “Gold”, „Original”). Ennek következtében a gyártás során az adójegyfelhelyezést a jövőben nehezítené, hogy EAN szám váltásonként meg kell szakítani a gyártást és az adójegyekről nyilvántartást kell vezetni (a sérült adójegyeknél a nyilvántartás ugyanúgy sokszorozódik).

A rendelet 2012. május 1-jén hatályba lépő szövege értelmében az adójegy-felhasználó az adójegy felhelyezésre vonatkozó adatokat a napi adatszolgáltatásban dohánygyártmányonként, a dohánygyártmányokra általa alkalmazott GTIN szám szerint részletezve köteles megadni, így árpontonként történő adatrögzítésre – különös tekintettel arra az esetre is, amikor azonos árponthoz több GTIN szám is tartozik – nincs lehetőség.

A GTIN szám bejelentésénél nem világos hogy a 8 számos vagy 13 karakteres GTIN számot kell használni, vannak olyan gazdálkodók, akiknél jelenleg mind a kettő forgalomban van. Miként oldható fel az a probléma, hogy ugyanazon GTIN számhoz több termék is tartozik. (pl. árváltásnál nem változtatjuk meg a csomagolóanyagot). Ilyenkor VP számot kellene igényelni?

Technikailag mind a 8, mind a 13 számos GTIN alkalmazása lehetséges, amennyiben a termék azonosítását lehetővé teszi. Az árváltás esetében a bejelentett adójegy sorszám(tartomány) nyújt segítséget, mivel a termékhez egy új árpontot képviselő adójegy kerül majd bejelentésre, így a hatóságnak tudomása lesz az újabb kiskereskedelmi eladási árról.

Kérdésként merül fel, hogy abban az esetben, ha egy gyártó a 13 karakteres EAN számot használja, melyből csak 8 karakter használt a termék bejelentett azonosítására (azaz a maradék karaktereket a gyártó szabadon használhatja), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak akkor is minden karaktert le kell-e jelenteni a nyilvántartásban.

Technikailag mind a 8, mind a 13 számos GTIN alkalmazása lehetséges, javasolt ugyanakkor a szélesebb terjedelmű (13 karakteres) GTIN bejelentést megtenni, mivel amennyiben a jövőben a bejelentés tekintetében relevanciával fog bírni a teljes, 13 karakterig terjedő sorszámtartomány, akkor újra be kellene jelenteni a kiegészülő karakterek miatt.

A PM rendelet szerint a „napi adatszolgáltatás nem terjed ki az adójegy-felhasználó által az adójegy előállítója telephelyén átvett adójegyekre.” Kérdésként merült fel, hogy kik tartoznak ebbe a körbe.

A hivatkozott rendelkezés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett adójegyekre vonatkozik, amelyeket – azok átadását megelőzően – a hatóság nyilvántartásba vesz, az adójegy-felhasználóhoz rendeli, így a napi adatszolgáltatás keretében nem kell bejelenteni.

Három műszakos üzemrend esetén hogyan kell a felhasználást jelenteni: műszakonként külön, vagy összesítve?

Többműszakos üzemelés esetében a bejelentést összesítve, a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig kell megtenni, a jövedéki adótörvény nem határozza meg a műszakonkénti bejelentési kötelezettséget.

A jövedéki adótörvény meghatározza azt is, hogy az „adójegy-felhasználó az adójegy-készletében bekövetkezett, … változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni. Kérdésként merült fel, hogy mi tartozik az egyéb készletváltozásba.

A jövedéki adótörvény a bejelentést a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal kéri teljesíteni, ami jelen esetben a PM rendelet. Tekintettel arra, hogy a PM rendelet az egyéb készletváltozásra vonatkozó eseteket nem tartalmaz, így erre vonatkozó bejelentést nem kell tenni.

Mivel a jövedéki adótörvény szerint az adójegy felhelyezésére vonatkozik az elszámolási kötelezettség; ezért felmerül az a kérdés – egy gyártó vállalat mindennapi életéből merítve – mi történik akkor, ha bármilyen okból még adóraktáron belül ezek a felhelyezett adójegyek a dohánygyártmányról eltávolításra kerülnek. Kell-e módosítani a már elküldött elszámolást? Ha igen, mily módon? Avagy csak a szó szerinti felhelyezést kell jelenteni?

A bejelentéskor a kezdő és a záró sorszámot, illetve az előállított termék mennyiségét kell megadni. A kettő közti különbség a minőségi, csomagolási hiba vagy egyéb okból eltávolított adójegy. Ilyen esetben módosítást nem kell tenni, a különbség az adójegy-elszámolásban visszatérítési jogcímként megjelenik.

Az adatszolgáltatásban meg kell adni a felhelyezett adójegyek sorszámtartományát. Itt mennyire várja el a hatóság a pontosságot? Hiszen a gyártás folyamán keletkeznek sérült adójegyek, esetlegesen hiány, valamint a gyártás folyamán minőségügyi ellenőrzésre – a mintavételi szabályzat alapján – felvett termékek, amelyre van adójegy felhelyezve.

A kezdő és záró sorszámot, tehát a felhasznált sorszámtartományt pontosan kell megadni, a csomagolt termék mennyisége és a sorszámtartomány által adott mennyiség különbsége majd az adójegy havi elszámolásban jelenik meg.

Mi történik akkor, ha több, különböző sorszámtartományú adójegy kerül felhasználásra, például azért, mert több beérkezésből használja fel az adójegy-felhasználó az adójegyet, ugyanabban a termelésben.

A bejelentést ilyen esetben tételesen kell megtenni (ugyanabban a bejelentésben), minden esetben a kezdő és a záró sorszám feltüntetésével.

A rendelet előírja, hogy a tagállamban előállított dohánygyártmány betárolása napjára vonatkozóan is meg kell adni a felhelyezett adójegyek sorszámtartományait. Ez kétséges, mivel itt csak a gyártó partner információira tud az adójegy felhasználója támaszkodni, miután a gyártás és a logisztikai folyamatok ilyetén felügyelete nem kivitelezhető. Gondolva arra, hogy a tagállamba összesen gyártásra kiküldött adójegyek sorszámtartomány természetesen ismert, de a nagyságrend miatt egyáltalán nem biztos, hogy a termékeken visszaérkezve ez egyszerre fog megtörténni, mily módon lehetséges bizonyossággal megmondani, hogy éppen milyen sorszámú adójeggyel ellátott dohánygyártmányok érkeznek egy adott kamionon? Mennyire lehetséges erre vonatkozóan felelősséget vállalni? Mi a következménye annak, ha a gazdálkodó annak ellenére, hogy jóhiszeműen megadja az általa ismert és valósnak vélt adatokat, de mondjuk ezek nem teljesen egyeznek a valósággal? Milyen jelentősége van ennek jövedéki szempontból?

A kérdés összetett. Nyilvánvalóan a jogszabályból eredő kötelezettségének a bejegyzett kereskedő eleget kell, hogy tegyen, mely érdekében a külföldi partnerével kialakított – vélhetően szerződéses – viszony módosításával kell elérnie, hogy a jogszabályoknak megfelelően végezze tevékenységét. A pontos adatok bejelentésének elmulasztása és azok feltárása esetén a jövedéki adótörvény szerinti mulasztási típusú jogsértésről beszélhetünk, így annak szankcióvonzatát kell irányadónak tekinteni.

Mi történik akkor, ha rossz sorszámtartományok kerülnek bejelentésre – jóhiszeműen - a tagállamból beérkezett dohánygyártmányokhoz, majd pedig a termelés befejeztével derül ki, hogy visszaérkezik olyan sorszámtartományú fel nem használt adójegy, amely már korábban le lett jelentve? Milyen összefüggés lesz az adójegy készletfelvételi jegyzőkönyv és a napi elszámolás között?

A jogszabályból eredő kötelezettségének az adójegy-felhasználó eleget kell, hogy tegyen, mely érdekében a külföldi partnerével kialakított – vélhetően szerződéses – viszony módosításával kell elérnie, hogy a jogszabályoknak megfelelően végezze tevékenységét. A pontos adatok bejelentésének elmulasztása és azok feltárása esetén a jövedéki adótörvény szerinti mulasztási típusú jogsértésről beszélhetünk, így annak szankcióvonzatát kell irányadónak tekinteni. Természetesen a módosításra lesz lehetősége a bejelentőnek.

Dohánygyártmányok vámtarifaszáma

Tekintettel a dohánygyártmányok tarifális besorolásának 2012. január 1-jei hatállyal bekövetkező változására – amelynek eredményeként elkülönül a hatályos, illetve a jövedéki adótörvényben rögzített fogyasztási dohány vámtarifaszám –, valamint a 2012. május 1-jén hatályba lépő GTIN szám/VP termékazonosító-szám bejelentési kötelezettségre, a dohánygyártmányok esetén alkalmazandó vámtarifaszámok teljes körűen felülvizsgálatra kerültek az egységes eljárás érdekében.

A jövedéki adótörvény 7. § 9. pontja alapján a törvény alkalmazásában a vámtarifaszám – az ásványolajat, az ETBE, valamint az 50. § (4) bekezdés d)-f) pontjában említett termékeket, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromákat kivéve – a Tanács 2658/87/EGK rendeletének  a Bizottság 2587/91/EGK rendeletével módosított, 1992. október 19-én hatályos 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező tartalmú, külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok.

A jövedéki adótörvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) „a jövedékiadó-kötelezettség megállapításához kapcsolódóan alkalmazandó vámtarifaszámokat” tartalmazza tételesen, míg a jövedéki adótörvény a dohánygyártmányok adójogi minősítését nem köti vámtarifaszámokhoz, ezért ez a termékkör (Kombinált Nómenklatúra szerinti 24. árucsoport) teljes egészében kimaradt a PM rendeletből.

A vámtarifaszámok alkalmazása a jövedékiadó-kötelezettség megállapításán túl az engedélyezési, nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez is szükséges. Előző jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez a PM rendeletben nem szereplő termékek, azaz a dohánygyártmányok esetében is a hatályos Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámot kell alkalmazni.

Annak érdekében, hogy a változás a gazdálkodók és a NAV nyilvántartásain megfelelően átvezethető legyen, a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámokat 2012. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ezt megelőzően az adóraktári engedélyeseknek szükséges a termékmérleg nyilvántartásokban (TM) és külön nyilvántartásokban (KNYT) szereplő termékeket az új vámtarifaszámokra átvezetni, amelyet az alábbi módon tehetnek meg:

  1. Az új Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámokról új TM-et és adott esetben KNYT-t kell indítani 2012. július 1-jével.

  2. A régi vámtarifaszámok alatti termékkészletet a TM-ből és KNYT-ből 2012. június 30-ai zárással az új TM-be és KNYT-be kell átvezetni.

a)      2012. június 30-án TM esetén 39110 jogcímkóddal, KNYT esetén 39310 jogcímkóddal kell csökkenésként kivezetni a készleteket.

b)      Az új vámtarifaszám alatt szereplő TM-et és KNYT-t 0-ás nyitókészlettel kell indítani, majd 2012. július 1-én az a) pontban szerepeltetett mennyiséget növekedésként be kell vételezni, TM esetén 29110 jogcímkóddal, míg KNYT esetén 29310 jogcímkóddal.

A vámtarifaszámmal kapcsolatos változások 2012. július 1-jei bevezetésére tekintettel a GTIN szám/VP termékazonosító-szám bejelentésekor már a hatályos Kombinált Nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám megadása szükséges.