Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének legfontosabb szabályai
2007.03.26.
2007/23.
<< Előző Láncügyletek (a fuvarozást feltételező értékesítések teljesítési helye, láncügyletek meghatározása) Következő>>

 

Amennyiben a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített, ott adóztatandó főszabályként. Ennek megítélése bonyolódik, ha a fuvarozás indulási helyétől (a feladástól) a célállomásra való megérkezésig a termék értékesítésére többször sor kerül. Ezeket az ügyleteket nevezzük láncügyleteknek. A láncügyletek tehát azon – termékértékesítésre irányuló – konstrukciók, amikor a szállítás alatt levő termék eladására egynél többször sor kerül, és a terméket közvetlenül a láncban első eladótól az utolsó vevőhöz szállítják. Ezek megítélésénél a következőkre kell figyelemmel lenni. Az értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni, vagyis, ha „A” értékesít „B”- nek, „B” értékesít „C”-nek, „C” pedig „D”-nek és a termék közvetlenül „A” országból „D” országba kerül, külön kell vizsgálni az „A” és „B” közötti, a „B” és „C” közötti, valamint a „C” és „D” közötti értékesítés teljesítési helyét.
Fontos alapelv továbbá, hogy az előbb ismertetett szabály alapján (tehát a fuvarozás indulási helye, mint a teljesítés helyét meghatározó tényező szerint) a lánc során csak egyetlen értékesítést lehet megítélni – mivel többszöri termékértékesítés ellenére csak egyszer fuvarozzák a terméket –, mégpedig azt amelyhez a fuvarozás kapcsolódik. A fuvarozás ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik – tehát annak az értékesítésnek kell a teljesítési helyét az indulási hely szerint megítélni – amelyben a fuvarozást saját nevében végző vagy azt megrendelő szerepel. Az Áfa-törvény szövege ugyanis úgy szól, hogy ha a fuvarozást az eladó végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, vagy a fuvarozást a vevő végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, annak az értékesítésnek a teljesítési helye az indulás helye. Továbbá, mivel előfordulnak olyan esetek is, hogy a láncügylet közbenső tagja fuvaroz, fuvaroztat, tehát aki egyszerre két értékesítésben vesz részt, el kell dönteni, hogy a fuvarozást a közbenső adóalany mint vevő, vagy mint eladó végzi, végezteti, hiszen az eltérő kezelés az ügyletek eltérő megítéléséhez vezet. Ha, mint vevő fuvaroz, akkor az általa igénybevett (a felé számlázott) értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, így ez az értékesítés adózik az indulás helyén, ha pedig mint eladó, akkor az általa teljesített értékesítés adózik ezen a helyen.
Törvényi vélelem áll fenn amellett, hogy ha a közbenső vevő („B”) rendeli meg a fuvarozást, akkor mint vevő járt el, tehát az általa igénybevett, a felé teljesített értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz (adózik a feladási hely alapján), így ez az utolsó belföldi teljesítési helyű értékesítés, és egyéb feltételek megléte esetén ez adózik adómentesen. Főszabályként tehát úgy kell tekinteni, hogy a közbenső tag vevőként vesz részt a fuvarozásban, fuvaroztatásban. De lehetőség van arra, hogy ennek ellenkezőjét (tehát, hogy eladóként vett részt a fuvarozásban), az adóalany bizonyítsa. Ilyen bizonyíték lehet az adóalany erre utaló, az eladónak tett nyilatkozata, és belföldi adószám használata az ügylet során. A lánc többi szereplője értékesítésének teljesítési helyét aszerint kell meghatározni, hogy a fuvarozást megelőző értékesítés vagy azt követő értékesítésről van-e szó. A megelőzőnél az indulás helye, a követőknél a rendeltetés helye a meghatározó.
Az előbbi négyszereplős példában három értékesítés van, amelyeknek a teljesítési helyét meg kell határozni.
Amennyiben a terméket „A” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „D” részére, úgy az „A” és a „B” közötti termékértékesítés helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg, az összes ezt követő termékértékesítés (B-C, C-D) teljesítési helyét a termékfuvarozás befejezésének helye határozza meg. Amennyiben a terméket „D” vevő, fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A” telephelyéről (üzeméből stb.), akkor a „C” és a „D” közötti termékértékesítés teljesítési helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg, az összes ezt megelőző értékesítését pedig szintén az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található.
Amennyiben a terméket „C” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A”-tól közvetlenül „D”-nek: fő szabályként elmondható, hogy „C” vevőként fuvarozza el a terméket, így a „B” és a „C” közötti termékértékesítés teljesítési helyét kell a feladási helye szerint megítélni, ezen értékesítést megelőző (A-B) értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található, ezen értékesítést követő (C–D) termékértékesítésé pedig, ahol a fuvarozás véget ér. Amennyiben „C” megfelelően alá tudja támasztani, hogy a fuvarozás során nem mint beszerző (vevő), hanem mint értékesítő (eladó) lépett fel, akkor a „C” és a „D” közötti értékesítésben kell a feladási helyet alkalmazni, a többi, ezt megelőző értékesítés teljesítési helye is az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor található.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a láncügyletben a belföldi feladási hellyel utolsóként értékesítő adóalany esetében állhat fenn csak az adómentes Közösségen belüli értékesítés és az adómentességgel járó export értékesítés feltétele. Vagyis csak az ezen ponton értékesítő adóalany jogosult adómentes értékesítésre, az azt megelőző szereplők nem, mivel azok esetében nem áll fenn az a jogszabályi feltétel, hogy az ő értékesítésük közvetlen következményeként valósul meg az elfuvarozás illetve kiléptetés.
Az úgynevezett háromszögügylet is egy láncügylet. Amennyiben a magyar adóalany annak „A” szereplője, rá nézve is a láncügyletre vonatkozó, előzőekben ismertetett szabályok szerint kell az értékesítés teljesítési helyét meghatározni.
A háromszögügylet szabályait egyebekben a „C” szereplő végső vevő – mint belföldi adóalany – szemszögéből vizsgáljuk, ha a „C” ország Magyarország, mivel erre vonatkozóan tartalmaz speciális rendelkezéseket az Áfa-törvény.