Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Üzleti vagy cégérték értékcsökkenésének érvényesítése
2010.10.21.

Archív: 2012.03.13.

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont; 1. számú melléklet 13. pont]

Az „A” társaság 2007-ben megvásárolta „B” társaságot, annak piaci értékénél magasabb áron, s – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) akkor hatályos rendelkezése szerint – üzleti vagy cégértéket számolt el a „B” társaságért fizetett vételár, valamint annak piaci értéke között kimutatott pozitív különbözetnek megfelelő összegben. Az üzleti vagy cégérték után terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával – bár e vonatkozásban az Szt. 2004. óta többször is változott – az „A” társaság 2007-ben döntése szerint élhetett. Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerinti „tiltott eszköznek” ugyanis –, amely után nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni – az üzleti vagy cégérték csak akkor minősül, ha bizonyított, hogy annak értéke a későbbiek során sem csökken. Ez pedig szorosan összefügg azzal, hogy a piaci áron történő vásárlás milyen jövőbeni gazdasági haszonnal jár és ez a jövőbeni gazdasági haszon milyen időtartamon keresztül érvényesül.

Az Szt. 53. § (1) bekezdésének értelmében továbbá az üzleti vagy cégértéken terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági haszonra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál mind a két feltételnek – tartós és jelentős veszteség – teljesülnie kell. A jelentős nagyságrendet e tekintetben a számviteli politikában kell meghatározni, a tartós fennállást pedig az értékelés időpontját megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai alapján és az értékelés időpontját követő, jól előrevetíthető időszakra vonatkozó, bizonylatokkal megbízható módon alátámasztott mérlegkészítés időpontja szerinti adatokkal (információkkal) kell igazolni oly módon, hogy a figyelembe vett időszak együttesen legalább 12 hónapos (tartós) időintervallumot öleljen fel. Ha e feltételek teljesülnek, akkor az „A” társaság (adózó) az átalakulás napjáig tartó üzleti évről készített beszámolójában terven felüli értékcsökkenést számolhat el.

1.)   Terven felüli értékcsökkenés elszámolása a beolvadást lezáró bevallásban

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre elszámolt összeg (…) feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. A Tao. tv. 1. számú mellékletének 10.c) pontja szerint az adózó a számviteli törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő olyan eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A leírtakból következően, ha a számviteli előírásokkal összhangban történt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, akkor az üzleti vagy cégértéken elszámolt terven felüli értékcsökkenést az „A” társaság a beolvadás napjával záruló üzleti évének társasági adóbevallásában érvényesítheti.

2.)   A beolvadást követően történő értékcsökkenés elszámolása

A beolvadást követően történő értékcsökkenés elszámolásáról a Tao. tv. 1. számú mellékletének 13. pontja rendelkezik. Ennek értelmében az Szt. 3. § (5) bekezdésének 1.c) pontja alapján nyilvántartásba vett üzleti vagy cégérték bekerülési értékének – a nyilvántartásba vételt követő, az adózó részvételével történő egyesülés esetén – az egyesülés napjáig elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összegét az adózás előtt eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni, ha az egyesülés során a megvásárolt („B”) társaság az eszközeit nem értékeli át piaci értékre. Az e pontban foglalt feltétel alapján az üzleti vagy cégérték után elszámolt értékcsökkenési leírás adóalapnál történő érvényesítése csak olyan esetekben lehetséges, amikor a megvásárolt („B”) társaság eszközei piaci értéken szerepelnek az átalakulás után a társaság könyveiben. Mindezekre tekintettel, a jogutódnál számított nyilvántartási értéknek – az üzleti vagy cégértéken elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét figyelmen kívül hagyva – a bekerülési érték elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege minősül. Amennyiben terv szerinti értékcsökkenés elszámolása korábban nem valósult meg, akkor ez azt eredményezi, hogy a könyv szerinti értéken történő beolvadás után az üzleti vagy cégérték számított nyilvántartási értéke nulla lesz.

[PM Jövedelemadók főosztálya 6055/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227362872/2010.]