Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Korábbi adóévek társasági adóalap módosító tételei a devizás könyvvezetésre való áttéréssel összefüggésben
2013.04.26.

Archív: 2019.01.08.

Korábbi adóévek társasági adóalap módosító tételei a devizás könyvvezetésre való áttéréssel összefüggésben
[Tao. törvény 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dzs), n), p) pont, 8. § (1) bekezdés a), b), dzs), gy), o) pont, 17. §, 1. és 2. számú melléklet]

Amennyiben az adózó [Társaság] 2012.04.01-jével kezdődő üzleti évvel forintról euróra változtatta könyvvezetésének pénznemét – a konverziót megelőző 12 hónapos üzleti éve 2011.04.01-jétől 2012.03.31-éig tartott – a devizás könyvvezetésre áttérést követően a korábbi adóévekben figyelembe vett társasági adóalap módosító tételek kezelése a következő.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. törvény] társasági adókötelezettségről rendelkező 5. § (8) bekezdése értelmében a társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. A Tao. törvény a könyvelés pénznemének megváltozása esetére adóalap korrekciós tételeket ír elő.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [számviteli törvény] 145. § (5) bekezdésének értelmében, amennyiben a vállalkozó a korábban alkalmazott pénzemtől eltérő pénzemben történő könyvvezetésre tér át, az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani.

Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni, melyhez kapcsolódóan ki kell mutatni az átszámítási különbözetet, amelyet nyereség esetén a tőketartalék javára, veszteség esetén az eredménytartalék terhére kell elszámolni.

A Tao. törvény az áttéréshez kapcsolódóan adóalap korrekciót ír elő, vagyis rendelkezik arról, hogy hogyan kell kezelni – jelen esetben a forintról euróra történő áttérésből fakadó – átszámítási különbözetet az adóalap meghatározása során.

Az áttérés következtében az eredménytartalék terhére elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben csökkenti, míg a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege növeli a társaság adózás előtti eredményét [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés p) pont; 8. § (1) bekezdés o) pont].

A fenti főszabály alól kivételt képez a számviteli törvény 149. § (2) bekezdése szerinti elszámolás esete. Ha cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke euróra átszámított értéke eltér a létesítő okirat módosításában euróban meghatározott és a cégbíróságon euróban bejegyzett jegyzett tőke devizaértékétől, akkor a különbözettel (amennyiben az átszámított érték az alacsonyabb) a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,illetvea különbözettel (amennyiben az átszámított érték a több) a tőketartalékot kell növelni, azonban ezen elszámoláshoz nem kapcsolódik társasági adóalap-korrekció.

1. Elhatárolt veszteség felhasználása

A számviteli törvény forintról devizára történő áttérésről rendelkező 146. §-ának(1) bekezdése értelmében a forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell – a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével – a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani.

A korábbi években forintban elhatárolt veszteséget a konverziót követően nem kell devizára átváltani, következésképpen a forintban vezetett nyilvántartás alapján fennálló elhatárolt veszteséggel a Társaság adózás előtti eredménye – a Tao. törvény 17. §-ában foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – csökkenthető.

2. Adott évben egyéb bevételként elszámolt céltartalék felhasználása

A Társaság által a konverziót megelőzően a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegét az üzleti év fordulónapján érvényes MNB árfolyam alapulvételével át kell váltania euróra a számviteli törvény 146. § (1) bekezdése alapján.

A Tao. törvény 8. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre az adóévben képzett (ráfordításként elszámolt) céltartalék összege növeli, míg az adóévben felhasznált (bevételként elszámolt) céltartalék összege a Tao. törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt.

A céltartalék képzés és felhasználás szabályait a devizás könyvvezetésre való áttérést követően is megfelelően alkalmazni kell, következésképpen az áttérést követően feloldott – egyéb bevételként elszámolt – céltartalék euróban elszámolt összegét a feloldás adóévének utolsó napján érvényes MNB árfolyamon forintra átszámolva kell a társasági adóbevallásban szerepeltetni, mely összeg a Tao. törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja alapján adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

3. Terv szerinti értékcsökkenés nyilvántartása

A devizás könyvvezetésre áttérés esetén a számviteli törvény előírja a mérlegben szereplő összes tétel, így a tárgyi eszközök és immateriális javak devizára történő átváltását is. A Tao. törvény 1. számú és 2. számú melléklete rendelkezéseinek alkalmazása során az értékcsökkenési leírást – a tényállásszerű esetben euróban kifejezett – bekerülési értékre vetítve kell megállapítani. Következésképpen az értékcsökkenés összege euróban meghatározható, mely összeget az üzleti év végén forintban kifejezve kell a társasági adóbevallásban szerepeltetni és az adóalap növelő (számviteli törvény szerinti értékcsökkenés), illetve csökkentő tétel (Tao. törvény szerinti értékcsökkenés) meghatározása során figyelembe venni [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés d) pont; 8. § (1) bekezdés b) pont]. A konverzióval összefüggésben az adóalap növelő és csökkentő tételek ily módon történő érvényesítését nem befolyásolja az, hogy az adóalap növelő tétel forintértéke eltérhet az adóalap csökkentéseként elszámolt forintértéktől.

Az adózónak az immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét az üzleti év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon át kell váltania euróra és a konverziót követően a könyvvezetés pénznemében (euróban) kell nyilvántartania.

4. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege

Amennyiben a Társaság az áttérést megelőzően terven felüli értékcsökkenést számolt el az egyéb ráfordítások között és ennek összegét a Tao. törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően adóalap növelő tételként már számításba vette, akkor a Társaság a konverziót követően euróban nyilvántartott terven felüli értékcsökkenés visszaírt (egyéb bevételként elszámolt) összegét – a számviteli törvény szerinti feltételek fennállása esetén – a társasági adófizetési kötelezettség megállapítása során (az üzleti év utolsó napján) forintra váltja és a Tao. törvény 7. § (1) bekezdésének cs) pontja értelmében adóalap csökkentő tételként érvényesítheti, függetlenül attól, hogy előfordulhat, hogy a ráfordításként elszámolt terven felüli értékcsökkenés (adóalap növelő tétel) és a bevételként elszámolt visszaírt értékcsökkenés (adóalap csökkentő tétel) forintértéke eltér.

5. Fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz, illetve hosszú lejáratú kötelezettség értékének változása

A Társaság az euró alapú könyvvezetésre való áttérést megelőzően fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközzel és hosszú lejáratú kötelezettséggel rendelkezett, amelyeket a számviteli törvény előírásainak megfelelően a mérlegforduló napján érvényes árfolyamot alapul véve átértékelte.

Az eszközönként, kötelezettségenként elvégzett értékelés együttes hatásaként összevont egyenleget a számviteli nyilvántartásban – ha egyenlegében a hatás nyereség – pénzügyi műveletek bevételeként, – ha egyenlegében a hatás veszteség – pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. Ennek megfelelően az értékelési különbözet társasági adóalapot képez.

A Társaság a fentiekben nevesített eszközöknél a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedéssel, a kötelezettségek esetében a devizaárfolyam csökkenése miatti értékcsökkenéssel, illetve ezek kivezetésekor a korábban adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel a Tao. törvény 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja alapján csökkentette adózás előtti eredményét.

Tekintettel arra, hogy a Társaság – döntése szerint – igénybe vette a hivatkozott adóalap csökkentő tételeket a veszteség jellegű nem realizált árfolyam különbözet (pénzügyi eszköz értékének csökkenése, kötelezettség értékének a növekedése) összegével az adóalapot meg kell növelni, figyelemmel a Tao. törvény 8. § (1) bekezdésének dzs) pontjára.

Emellett a Tao. törvény 8. § (1) bekezdésének dzs) pontja előírja, hogy a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt, ha az adóalap korrekcióval érintett eszköz vagy kötelezettség kivezetésre, vagy átsorolásra kerül.

Ezek szerint – egyébként a devizában történő könyvvezetésre áttéréstől függetlenül – az adott eszköz, illetve kötelezettség kivezetésekor – a Tao. törvény 8. § (1) bekezdése dzs) pontja szerinti – adóalap növelő tétel összege megegyezik a korábban alkalmazott adóalap csökkentő tétel összegével.

Amennyiben pedig a konverziót követően a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke csak részben kerül kivezetésre, a Tao. törvény 8. § (1) bekezdésének dzs) pontja b) alpontjába foglalt adóalap növelő tételt a kivezetésre kerülő eszköz, illetve kötelezettség eredeti devizában (például USD-ben) meghatározott értéke arányában kell megállapítani.

Amennyiben a Társaság a konverziót megelőzően könyveiben nyilvántartott forint hitellel rendelkezik, az euró alapú könyvvezetésre történő áttérést követően ezen forintban felvett hitelre alkalmazhatja a Tao. törvény 7. § (1) bekezdésének dzs) és a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés dzs) pont bekezdéseiben meghatározott adóalap korrekciós tételeket, tekintve, hogy a konverziót követően a forint értékű hitelösszeg fog külföldi pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülni.

6. Fejlesztési tartalék adóévben történő felhasználása

A Társaság a konverziót megelőzően az eredménytartalékból fejlesztési céllal, jövőbeni beruházásának megvalósításához tartalékot képzett, és az erre a célra szánt összeget az eredménytartalékból átvezette a lekötött tartalékba; a fejlesztési tartalék képzése évében a lekötött tartalékban kimutatott összeggel a Társaság csökkentette adózás előtti eredményét. A lekötött tartalékban kimutatott ezen összeget a számviteli törvény 146. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően euróra átváltotta.

A fejlesztési tartalékot a Társaság az áttérést követően kívánja felhasználni, illetve a beruházáshoz kapcsolódóan beszerzett tárgyi eszközöket üzembe helyezni.

Ez esetben a Társaságnak az elszámoltnak minősülő értékcsökkenést is euróban kell meghatároznia és az adóévi utolsó napi MNB árfolyamon kell forintra átszámítania, tekintettel arra, hogy a Társaság a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést is euró alapon számolja az áttéréstől és ennek alapján az adóévi utolsó napi árfolyamon határozza meg az adózás előtti eredményt módosító tételeket, továbbá a lekötött tartalékként kimutatott összeg is euróra átszámítva került figyelembevételre.

7. Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, behajthatatlan követelések, amelyekre a korábbi adóévekben a Társaság már számolt el értékvesztést

A Társaság az euró alapú könyvvezetésre áttérést megelőzően követelései után értékvesztést számolt el (egyéb ráfordítás), amely összeggel a Tao. törvény 8. § (1) bekezdése gy) pontjának megfelelően társasági adóalapját megnövelte. A könyvvezetés pénznemének megváltozásával a követelések értékvesztéseként elszámolt összeget euróra váltja.

A Társaság akkor jár el helyesen, ha a konverziót követően az euróban nyilvántartott követelésre az adóévben visszaírt értékveszés összegével (egyéb bevétel) vagy a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész értékével a visszaírás vagy behajthatatlanként való elszámolása adóévének utolsó napján érvényes árfolyamon számolva érvényesíti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adóalap csökkentő tételt.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 7763/2013. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527690361/2013.]