Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
A kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó 2012-es jogszabályi változások a társasági adó körében
2012.03.19.

Archív: 2017.12.31.

I. Az adójogszabályok 2012-es módosítása kapcsán nem változtak a kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott adóalap-kedvezmény szabályai. Az adózó változatlanul csökkentheti az adózás előtti eredményét a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségeivel, ide nem értve a másik belföldi adózótól, vagy a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az egyéni vállalkozótól igénybe vett K+F szolgáltatások ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget, figyelemmel a Tao. tv. 7. § (17), (18) bekezdéseiben foglalt további feltételekre.

A kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan, az egységes jogértelmezés érdekében a Tao. tv. fogalmi meghatározásainak köre kiegészült a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység [Tao. tv. 4. § 32. pont], valamint a kutatás-fejlesztési megállapodás [Tao. tv. 4. § 23/e. pont] meghatározásával.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül:

  • az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység,

  • az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesített K+F tevékenység,

  • a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység (kedvezményre jogosít annak közvetlen költsége).

Kutatás-fejlesztési megállapodás alatt a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény [Innovációs törvény] 4. § 10. pontja szerinti megállapodás értendő, azaz két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya

a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,

d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy

f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;

e fogalom-meghatározás alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A közös K+F projektek tehát csak akkor jogosítanak az adóalap-kedvezmény igénybevételére, ha azt az Innovációs tv. szerint meghatározott kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzik a felek. Újszerűsége miatt kiemelendő, hogy a szabályozás értelmében a finanszírozó fél saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének minősül – tehát az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosult – a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett olyan tevékenység, ahol a finanszírozó fél maga nem végez K+F tevékenységet, csupán a felé kiszámlázott K+F költségeket fizeti meg.

II. Nincs változás a Tao. tv. 7. § (17) bekezdése szerinti „háromszoros” (de legfeljebb 50 millió forintig terjedő) csökkentő tétel igénybe vételének feltételeiben.

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmát 2012. január 1-jétől már nem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) határozza meg, hanem az Innovációs tv. tartalmazza, s – a szabályozás céljának megfelelően – az itt található egységes K+F fogalmi meghatározásokra az egyes adókötelezettségeket meghatározó törvények is.

III. 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került a Tao. tv. 22. § (9)-(10) bekezdése, ennélfogva megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének, illetve a szoftverfejlesztő bérköltségének adókedvezménye, a továbbiakban ezekre a kedvezményekre nem lehet jogot szerezni. Átmeneti rendelkezés biztosítja azt, hogy a 2011. december 31-ig a K+F közvetlen költségei között és/vagy a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség után az adókedvezmény utoljára a 2014. adóévi adóból vehető igénybe.

IV. A Tao. tv. 3. számú melléklet „A” fejezet 15. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a K+F közvetlen költsége – amellyel tehát meg kell növelni az adózás előtti eredményt –, ha az az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

V. Az Innovációs tv.-be 2012. február 1-jei hatállyal beiktatott VIII/A. fejezet (A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése) a Tao. tv. szabályai szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az Innovációs tv. 30/A. § (1) bekezdése értelmében ugyanis az adózónak lehetősége van arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérje annak minősítését, hogy a tevékenysége megfelel-e az alapkutatás, kísérleti fejlesztés vagy alkalmazott kutatás fogalmi kritériumainak. Ha a projekt K+F-nek minősül, a minősítés – kérelemre – kiterjed arra is, hogy az adott tevékenységet a kérelmező a Tao. tv. 4. 32. pontja szerinti saját tevékenysége körében végzi-e [Innovációs tv. 30/C. § (1) bekezdés b) pontja]. A kérelem benyújtásakor az adózónak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is – így az állami adóhatóságnak is – ilyennek kell tekintenie [Innovációs tv. 30/C. § (2) bekezdés].

A fentiekkel összefüggésben 2012. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 31. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre került, ezzel megszűnt a Frascati kézikönyvre való hivatkozás a K+F tevékenység minősítése tekintetében.

(Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2128039652/2012.)