Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től
2010.07.14.

[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont]

Archív: 2017.12.31.

A szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására 2010-től irányadó szabályok a következők.

  • Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek – vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlíti ki –, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán maradó, a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget onnan elengedett követelés/kötelezettség címén ki kell vezetni. Ennek összegét – 2010 előtt és után is változatlanul – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (7) bekezdés a) pontja, illetve 86. § (3) bekezdés h) vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között kell kimutatni. Az így elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint az engedményt adónál akkor kell az adózás előtti eredményt módosítani, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja.

  • Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény szerinti részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összegét az Szt. 86. § (7) bekezdés c) pontja, illetve a 86. § (3) bekezdés i) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni.

Az így elszámolt különbözeti összeg a társasági adó szempontjából véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül, amely a Tao. tv. – 2010. január 1-jétől hatályos – 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja alapján akkor nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak, ha

    • azt olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére juttatják, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén, vagy

    • a juttatása ellenőrzött külföldi társaság részére történik, vagy

    • az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

Ezen esetekben a különbözeti összeggel az engedményt adónak a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.

Amennyiben az adózó az engedményt belföldi társaság részére juttatja, és rendelkezik annak – a fentiek szerinti tartalmú – nyilatkozatával (amelyet annak beszámolója is igazol), akkor a különbözeti összeggel az adózás előtti eredmény módosítása nem merül fel.

[PM Jövedelemadók főosztálya 2303/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227290579/2010.]