Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Ingyenes juttatások – nyilatkozat függvényében – korrekció nélkül
2010.07.15.

[Tao. tv. 3. számú melléklet „A” fejezet 13. pontja]

Archív: 2017.12.31.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben

  • visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegével,

  • a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével,

  • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével,

  • az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével

a juttatónak – fő szabály szerint – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége, kivéve, ha a Tao. tv. 29/I. § (2) bekezdése szerinti átmeneti szabály alkalmazására kerül sor.

Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján – a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

Az eredmény a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét jelenti, s az, hogy a kedvezményezett eredménye a kapott támogatás bevételként elszámolt összege nélkül nem lesz negatív – a juttatás időpontjában, de legkésőbb a beszámoló elkészítéséig átadott nyilatkozat mellett – az adóév elteltével, a beszámolója (annak eredménykimutatása) másolatának megküldésével igazolható. Amennyiben a beszámoló nem igazolja a nyilatkozatban foglaltakat, úgy a juttatónak meg kell növelnie adózás előtti eredményét, illetve ha már benyújtotta a bevallását, akkor önellenőrzéssel helyesbítheti azt.

Abban az esetben, ha például „A” adózó 300 egység támogatást kap egy „B” adózótól, amely támogatás adóévi bevételként elszámolt összegével „A” adózó adózás előtti eredménye 200 egység nyereség lesz –, de a 300 egység támogatás nélkül az eredménye 100 egység veszteség lenne –, akkor a „B” adózó részére nyilatkozat nem adható ki.

Lehetséges az is, hogy az adóévben több támogató vagy ugyanazon támogató által több alkalommal nyújtott támogatás alapján – figyelemmel a számviteli törvénynek a bizonylatok feldolgozási rendjére vonatkozó előírására – a kedvezményezett mindaddig nem ad ki nyilatkozatot, amíg az eredménye a támogatás nélkül negatív lenne. Például legyen az adózó várható eredménye támogatás nélkül 150 egység veszteség. Ha egy támogató 100 egység, egy másik 60 egység támogatást nyújt a számára, úgy azok egyikéhez sem adhat ki nyilatkozatot. Ha ezt követően valamelyik támogató vagy egy harmadik 120 egység támogatást ad az adózónak, akkor ez utóbbi támogatáshoz már kiadható a nyilatkozat. Hasonlóan indokolt eljárni akkor is, ha a kapott támogatásra a számviteli előírások alapján időbeli elhatárolás vonatkozik; ilyenkor elszámolt bevételnek az időbeli elhatárolást megelőző állapotot kell tekinteni.

Az előírt tartalmú nyilatkozat birtokában a juttatónak nincs növelő tétel alkalmazási kötelezettsége. Nyilatkozni az adóévre, a juttatás adóévének eredményére vonatkozóan kell, akkor is, ha – passzív időbeli elhatárolás esetén – a támogatás összege több adóév alatt kerül bevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel elszámolásának hiányában is, ha a támogatás teljes összege elhatárolásra kerül. Bármely esetben tehát arról kell nyilatkozni, hogy a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – függetlenül a bevétel (akár nulla) összegétől – nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti eredmény; a nyilatkozat ezen helyzet fennállásáról szól, abban összeg sosem kerül megjelölésre.

A juttatás adóéve 2010. előtti adóév is lehet.

Nyilatkozatra – a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye tekintetében – akkor is szükség van, ha a támogatott (például alapítvány) kétféle eredmény, az alap/közhasznú és a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítására kötelezett, függetlenül attól, hogy mely tevékenységéhez kapja a támogatást. Az ilyen szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy a vállalkozási tevékenységének az eredménye a támogatás nélkül nem lesz negatív, amelynek természetesen megfelel az is, ha vállalkozási tevékenységet (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet) nem folytat, így a juttatás kizárólag az alap/közhasznú tevékenysége támogatásaként merülhet fel. Vállalkozási tevékenység hiányában a nyilatkozatban indokolt kitérni arra is, hogy a szervezet a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végez.

Nincs annak akadálya, hogy az a szervezet, amely a kapott támogatásról a Tao. tv. 7. § (7) bekezdése szerinti igazolás kiadására jogosult, ezen – az adóalap megállapítása céljából kiállított – igazolásán (amelynek alapján a támogató csökkentheti adózás előtti eredményét) tegye meg a tárgybani nyilatkozatát is (amelynek alapján a támogatónak nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét), ha annak feltételei fennállnak.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, miután a vállalkozási tevékenysége eredményét külön nem mutatja ki a beszámolójában (az adóévi együttes tevékenysége adóköteles, függetlenül attól, hogy végső soron fizet-e társasági adót) nyilatkozatot is az együttes tevékenységének az eredménye alapján tehet.

A leírtak szerinti nyilatkozat hiányában a juttatónak a juttatással kapcsolatban elszámolt ráfordítással – a nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás címén – meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, kivéve, ha nyilatkozat-adásnak – a törvényi előírások figyelembevételével – nincs helye.

Ilyen eset áll elő, azaz a juttató nyilatkozat nélkül mentesül a növelő korrekciós tétel alkalmazása alól, ha olyan személy részére nyújt támogatást, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (ilyen például a költségvetési szerv, a magánszemély), vagy ha – a szervező személyétől függetlenül – közérdekű kötelezettségvállalás céljára ad bármely formában támogatást (ez utóbbi az elkülönített nyilvántartása folytán szintén nincs hatással a szervező eredményére), vagy ha az ingyenes juttatás értékét nem bevételként kell elszámolni (ilyen például az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetnél a nem pénzbeli támogatás).

A külföldi személynél sem értelmezhető a beszámolóban kimutatott eredmény (mivel a Tao. tv. 4. § 9/a. pontja szerinti beszámolót a külföldi személy nem készít), de a részére adott támogatásra más előírás vonatkozik. E szerint a Tao. tv. 3. számú melléklete „A” fejezetének 13. pontja első fordulatának a szabálya (2010. május 14-éig az ellenőrzött külföldi társaság, vagy a nem egyezményes állambeli külföldi személy részére, 2010. május 15-étől a külföldi személy részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabály) alapján a támogatás összege – feltétel nélkül – növeli az adózás előtti eredményt.  

Felmerülhet a juttatónál is az elhatárolás, az átvállalt összeg halasztott ráfordításként történő kimutatása. Például, ha „A” cég felvett hitelét „B” cég 2007-ben átvállalta, amely hitelt 2008-tól kezdődő törlesztéssel 5 év alatt fizet vissza, a „B” cég a kötelezettségből a 2009-ig fizetett törlesztő részek ráfordításként elszámolt összegére – az akkor hatályos szabályok szerint – alkalmazta a növelő tételt. A 2010-től esedékes összegekkel (a futamidő lejártáig) a „B” cégnek akkor nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét, ha „A” cég nyilatkozik felé arról, hogy a 2007. adóévben – a juttatás adóévében – a kapott támogatás következtében elszámolt bevétel (időbeli elhatárolás esetén az elhatárolást megelőző állapotot figyelembe véve) nélkül számítva eredménye nem lett volna negatív. Ilyen nyilatkozat hiányában „B” cég – a 2007. adóévi tartozásátvállalása miatt – a 2010. adóévtől sem mentesülhet növelési kötelezettsége alól.

Példák az alkalmazásra

  1. Elismert költség a másik cég részére adott támogatás, ha a támogató rendelkezik a másik cég arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy a kapott támogatás bevételként elszámolt összege nélkül számítva adózás előtti eredménye nem lesz negatív. Ilyen nyilatkozat birtokában elismert költség bármely gazdálkodó vállalkozási tevékenységéhez nyújtott támogatás.

  2. Elismert költség az adott szervezet (például alapítvány, sportegyesület) alap/közhasznú tevékenységéhez adott támogatás, ha a támogató rendelkezik a szervezet nyilatkozatával, amely szerint a kapott támogatás összege nélkül számítva – akkor is, ha a támogatás alap/közhasznú tevékenység bevételeként jelenik meg – a beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye nem lesz negatív.

  3. Elismert költség – nyilatkozat nélkül – az egyszeres könyvvitelt vezető szervezet (például alapítvány) támogatására térítés nélkül adott eszköz, nyújtott szolgáltatás, mivel annak értéke nem kerül bevételként elszámolásra.

  4. Elismert költség – nyilatkozat nélkül – az önkormányzatnak adott támogatás, mert esetében – csakúgy, mint bármely költségvetési szerv, vagy az általa fenntartott intézmény, vagy a magánszemély, az egyéni vállalkozó esetében – nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott eredmény. Ugyanezen okból nem kell nyilatkozattal rendelkezni a bármely személynek közérdekű kötelezettségvállalás címén, bármely formában történő juttatás esetén sem.

[PM Jövedelemadók főosztálya 5376/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227511805/2010.]