Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Fejlesztési tartalék feloldása halastó beruházási értéke alapján
2014.03.19.

Archív: 2019.03.19.

[Tao. tv. 7. § (15) bekezdés, Szt. 26. § (2) bekezdés, 52. § (1)-(3), (5) bekezdés]

A halastó az a természetes vagy mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, a váltó gazdálkodásra berendezett halastavakat, valamint mindezek tartozékait.

Számviteli minősítés

A halastavat, amennyiben azt a gazdálkodó tartósan, 1 éven túl kívánja hasznosítani, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 26. § (2) bekezdése szerinti tárgyi eszközként, az ingatlanok közé kell besorolni.

Az Szt. 26. § (2) bekezdése szerint az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.

A köznyelvi „halastó” kifejezés a számviteli elszámolás tekintetében két különálló eszközt jelent, a halastavat, amelyet tartozékaival együtt egyéb építményként, és a halastó által elfoglalt földterületet, amelynek értékét földterületként kell a számviteli elszámolásban és a mérlegben kimutatni.

Az adózó haltenyésztéssel, halfeldolgozással foglalkozik, ehhez a tevékenységéhez kíván vásárolni halastavat is magában foglaló ingatlan-együttest: halastavat, épületeket, majort. Előbbiek alapján a beszerzett halastó szerződés, számla szerinti értékét – amennyiben azt a szerződésben, számlában nem választották szét – meg kell bontani a földterület és a halastó értékére, és azokat az így meghatározott értékeken kell felvenni a számviteli nyilvántartásba, külön eszközökként.

Mivel a kérdés alapján valószínűsíthető, hogy a felsorolt építmények egy földterületen helyezkednek el, ezért ennek az egész földterületnek az értékét kell a számviteli elszámolásba földterületként felvenni, a többi építmény (halastó, épületek, major) értékeit pedig egyedileg, a megfelelő ingatlan-csoportba sorolva kell rögzíteni.

[A besorolás szempontjából azonos eredményre jutnánk akkor is, ha a gazdálkodó nem egy már létező halastavat szerez be, hanem az általa vásárolt üres földterületen saját vagy idegen kivitelezéssel alakít ki halastavat, hiszen ekkor is külön eszközként kell a vásárolt földterület bekerülési értékét, és külön eszközként a halastó-kialakítás bekerülési értékét a számviteli elszámolásba felvenni.]

A szóban forgó eszközök besorolási kérdéseinek tisztázása után a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása már az Szt. általános előírásai szerint alakul. Ennek megfelelően az Szt. 52. § (5) bekezdése szerint a halastó által elfoglalt földterületre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, míg a halastó értékére, mint egyéb építményre az Szt. 52. § (1)-(3) bekezdése szerint el kell számolni terv szerinti értékcsökkenést.

Megjegyezzük, hogy a termőföld, illetve a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalmi meghatározásával kapcsolatban a 2013. december 15-étől történt jogszabályváltozások nem befolyásolják a kérdés számviteli megítélését.

Adójogi minősítés

A kérdésfelvetésre – azaz arra, hogy az adózó által a Tao. tv. előírásai alapján képzett fejlesztési tartalék halastó beruházási értéke alapján feloldható-e – a választ az előzőek szerinti minősítés alapozza meg. A feloldás ugyanis jogszerűen megvalósítható mindazon tárgyi eszköz adóévi beruházási értéke alapján, amelyre a Tao. tv. 7. § (15) bekezdése nem tiltja a felhasználást. Ebből pedig az következik, hogy a halastó által elfoglalt és a megvásárlásra kerülő más építmények alatt fekvő földterület értéke után nem, azonban a halastó és más építmények beruházási értéke alapján feloldható a fejlesztési tartalék, a Tao. tv. hivatkozott rendelkezésében foglalt időkorlátra is figyelemmel.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 8237/2014. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158286265/2014.]