Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Szolgálati lakás és a házfelügyelői lakás
2003.01.08.

Archív: 2009.10.01.

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. sz. mellékletének 8.6. pontja szerint a szolgálati lakásban történő elhelyezés adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A Szja törvény nem határozza meg a szolgálati lakás fogalmát, ezért a gyakorlatban nem az elnevezés alapján, hanem az egyes esetek körülményeit figyelembe véve bírálható el, hogy a magánszemély tevékenységével összefüggésben ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás olyan szolgálati lakásban történő elhelyezést jelent-e, amely az idézett törvényhely alapján adómentes. Fő szabályként azok a „szolgálati lakások" tartozhatnak ide, amelyeket akár korábban hatályos, akár meglévő jogszabályok előírásai szerint kötelezően kell biztosítaniuk a munkáltatóknak a velük munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő magánszemélyek számára.

Egyéb esetben abból lehet kiindulni, hogy ha az elvégzendő feladatnak (a „szolgálatnak") van olyan kötelező lényegi eleme, amely egymást váltó személyekkel történő ellátás esetén meghiúsulna, így az ilyen lényegi elem szempontjából meghatározó személy állandó jelenlétének előfeltételé a lakhatás, ezért az adómentesség alkalmazható. Jogszabályi előírás hiányában nem tekinthető a Szja szempontjából (adómentes) szolgálati lakásnak az olyan lakás, amelyet a kifizető azért biztosít, hogy a költségeket kímélje, mert a tevékenységében közreműködő magánszemély nem vagy nem ott rendelkezik lakással.

Pl. a társasházban házfelügyelői tevékenység ellátása szempontjából nem tölt be meghatározó szerepet az, hogy mindig ugyanaz a személy legyen jelen (az ügyelet pl. felváltva is ellátható). Számos lakóházban a gyakorlatban nincs is házfelügyelői lakás. Ahol a házfelügyelőnek ingyenes lakhatást biztosítnak, azt azért teszik, mert ezzel egyidejűleg alacsonyabb meghízási díjat fizetnek a munkájáért.

Mindezeket figyelembe véve a társasházat mint kifizetőt, az ingyenesen biztosított lakhatás miatt a természetbeni juttatásokra vonatkozó adó és tb. kötelezettségek terhelik.

Mivel az ingyenes lakhatás biztosítása a társasház részéről nem általa bérelt lakásban, és nem is saját „előállítású" szolgáltatás formájában történik, a kötelezettségek alapja a lakásbérlemény szokásos piaci értéke [szja tv. 3. § 9. pont a) alpontja], amely után 44 % Szja terheli a társasházat.

A természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke - ide nem értve az Szja tv. 69. § (10) bekezdés b) pontjában meghatározott üzleti ajándék, reprezentáció értékét - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alkalmazása során járulékalapot képező jövedelemnek minősül (Tbj. 4. § k) pont 1. alpont).

A munkaviszonyban álló házfelügyelőnek a természetbeni juttatást a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel adják, a foglalkoztatót 29 százalék társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli. A biztosított a természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem fizet.

A nyugdíjas házfelügyelő esetében
- amennyiben a természetbeni juttatást biztosítási jogviszony alapozza meg, a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezett, a foglalkoztatott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett;
- amennyiben a biztosítási jogviszony nem állapítható meg, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § bb) pontja szerint a kifizetőt 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

(PM Jövedelemadók főosztálya 11.371/2002. - APEH Adónemek főosztálya 122676708/2002.)