Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
A reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről
2003.07.28.
Átdolgozott változat a 2003-ban hatályos törvények szerint

Archív: 2009.10.01.

1. A reprezentáció és az üzleti ajándék

A Szja tv szerint a reprezentáció és az üzleti ajándékozás természetbeni juttatásnak minősül, azonban meghatározott értékig a reprezentáció, és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék értéke után nem kell az adót megfizetni. Ugyanezen érték mentesül a egyéb kötelezettségek alól is.

1.1 Fogalmak

A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban korábban alkalmazott fogalom hatályon kívül került (Szja tv. 69. § 10. bekezdés).

A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)

A reprezentációra indokot adó alkalmak értelmezése szempontjából a következőket kell figyelembe venni. Azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, „újévi koccintás” stb. (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek. A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan „vendéglátás” pl. amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat) nem értelmezhető reprezentációnak.

Magyarországon állami ünnepnek csak az augusztus 20-a számít, egyházi ünnepnek az adott egyház hitélete szerinti ünnep minősül. Ilyen alkalmakkor a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie.

Az utazás és a szállás átvállalt költségét az adott hivatali, üzleti stb. eseményhez kapcsoltan csak akkor kell a reprezentációs keret terhére elszámolni, ha az eseményen részt vevő magánszemély vendégként van jelen. Azok esetében akik a juttatást nyújtó kifizető tevékenységében közreműködőként vesznek részt az adott eseményen, a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések [3. § 10-13. pont; 7. § (1) bekezdés g)és q) és r) pont] alkalmazhatók (lásd a 2. pontban írtakat is).

Az üzleti ajándék olyan ajándék (tárgy, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), amelyet a juttató a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében ad. Nem minősül ajándéknak – és ily módon az üzleti ajándék fogalmába sem tartozik – a takarékbetét, és külön rendelkezésben mondja ki a törvény, hogy az értékpapír – amely egyébként lehet ajándék – nem minősül üzleti ajándéknak. Az üzleti ajándék a saját dolgozónak nem adható, mert a szabály lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás.

A juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet.

1.2 Az adó megfizetése alól mentesített "keretek" a reprezentáció és az üzleti ajándék értékéből

Az Szja tv. 69. § (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás után a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Ha azonban a természetbeni juttatás reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék, akkor annak éves értékéből nem kell a kifizetőnek ezt az adót megfizetnie azon rész után, amely

  • a reprezentáció esetében nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint,
  • üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos
  • állományának és 1500 Ft-nak a szorzata.

A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számával kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó saját maga is beszámít a létszámba.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak, továbbá e szabályok vonatkoznak az egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezetekre, a társasházakra, az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a közhasznú társaságra, a Műsorszolgáltatási Alapra, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre, a víziközmű társulatra, a befektetési alapra, az egyéb alapokra, a magánnyugdíjpénztárakra, az önkéntes biztosító pénztárakra stb. is. E rendelkezéseket kell alkalmaznia az államháztartás szervezeteinek is (azoknak amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít), így például a központi költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknek, a társadalombiztosítási alapoknak, a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek. Fontos tudnivaló, hogy a 2,5 millió forint értékhatár a juttatóra vonatkozik és nem értelmezhető annak egyes szervezeti vagy hálózati egységeire külön-külön.

Az általános szabálytól eltérően a társadalmi szervezet (egyesület, párt stb.), a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében, az általa nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka (ha ez utóbbi a kevesebb) után nem kell a közterheket megfizetni.

Ha a magánszemélyt külföldi szervezet látja vendégül (részesíti reprezentációban), vagy ilyen szervezettől kap 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége. Ha a külföldi partner (hivatali, üzleti, diplomáciai stb.) 10 ezer forintnál nagyobb értékű üzleti ajándékot ad, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek az általános szabályok szerint keletkezik adó- (és eho-) kötelezettsége (az üzleti ajándék szokásos piaci értéke egyéb jövedelemnek minősül) [Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pont].

1.3 A reprezentáció és üzleti ajándék közterhei

Ha a kifizető az előző pontban meghatározott értékeket meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 % adót kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több, mint 10 ezer forint, akkor az a keretbe nem számítható be, annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében a rendelkezések további fogalmakat is rögzítenek:

adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév [Szja tv. 69. § (10) bekezdés a) pont];

elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban - ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel [Szja tv. 69. § (10) bekezdés b) pont].

A számviteli törvény hatálya alá tartozó kifizetők esetében az elszámolt összes bevétel a számviteli törvény alapján határozható meg. Ide tartozik az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, a rendkívüli bevételek.

Az egyéni vállalkozónál minden, az adóévben befolyt bevételt figyelembe kell venni, csökkentő és növelő tételek nélkül. Az összes bevételnek része a támogatás címén elszámolt bevétel is abban az adóévben, amikor annak figyelembe vételét a törvény előírja.

A költségvetési szerveknél az összes bevétel alatt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt pénzforgalmi bevételeket kell érteni.

Az önkormányzatoknál a normatív támogatás is része a bevételnek, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzatnak tovább kell adnia a fenntartott intézmények működtetésére.

A társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja].

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint: 

  • ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell,

  • a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho tv. 3. § bb) pont].

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis, ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie [Flt. 40. § (1) bekezdés].

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit „ismeri el” költségként. (Tao. tv. 3. sz. melléklet B/2. pont). 

1.4 A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározása, közterheinek alapja

A törvény rögzíti, hogy a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására a természetbeni juttatás értékének meghatározására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. Arról is rendelkezik a törvény, hogy nem lehet a reprezentáció és az üzleti ajándék értékébe beszámítani az olyan juttatásokat, amelyek egyébként is adómentesek. [Szja tv. 69. § (8) bekezdés]. Az utóbbi rendelkezés alapján pl. ha az üzleti ajándékozás során a résztvevők árumintát is kapnak, akkor annak értékét nem kell beszámítani az üzleti ajándékok értékébe.

Amennyiben a reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében történik, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak a juttatásoknak (ellátásnak, szolgáltatásnak) a költségét, amelyek a rendezvény, esemény lebonyolításának feltételeit képezik (pl. terembérleti díj, bemutató eszközök használati díja, a kifizető tevékenységében közreműködő hivatalból résztvevők – kiküldetésben lévők - utazási és szállásköltségei). Ezek ugyanis nem a vendéglátással, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő költségek. Ezeken a rendezvényeken az étel-ital, a szabadidő-program költségek, valamint a tevékenységgel összefüggő üzleti, hivatali, szakmai stb. programban nem érintett személyek (pl. hozzátartozók, „díszvendégek”) miatti utazási és szállásköltségek tartoznak a reprezentáció értékébe.

Az állami ünnep és az egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás esetében minden költség reprezentáció, kivéve a rendezvény-szervezők (tehát akik a munkájukat végzik a lebonyolítás érdekében) utazási és szállásköltségeit (mert az utóbbiakra a hivatali, üzleti utazás szabályait lehet alkalmazni. Természetesen nem zárható ki az olyan eset sem, amikor az állami vagy egyházi ünnepről történő megemlékezés egybeesik egy szakmai rendezvénnyel (pl. évzáró munkaértekezlet és a karácsonyi köszöntés) amikor a résztvevők - kivéve a családtagokat és más meghívottakat – többsége munkavégzés céljából van jelen, akiknél az utazás, a szállás költsége hivatali, üzleti utazás címén és nem reprezentációként merül fel.

További összefüggés, hogy a személyi jövedelemadóban a közteher nélküli üzleti ajándékok értékének meghatározása szempontjából csak a 10 ezer forint egyedi érték alatti üzleti ajándékot lehet figyelembe venni, míg a Tao, a Tbj, az Eho és az Flt törvények értékhatár nélkül alkalmazzák az üzleti ajándék fogalmát. Ez azt jelenti, hogy bármilyen értékű üzleti ajándék költsége vállalkozás érdekében felmerültnek minősül, és az szja-n kívül csak eho terheli, függetlenül attól, hogy biztosított kapta vagy sem. 

Amennyiben a reprezentáció és az ajándék juttatása nem felel meg a törvényben előírt fogalom feltételeinek, úgy annak értéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden közteher- kötelezettség szempontjából.

A 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a kifizető adó-(és járulék) kötelezettségére továbbra is az ismertetett értelmezés az irányadó. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy külföldi illetőségű magánszemély esetében (Szja tv. 2. §. (6) bekezdés) 

  • ha nincs a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a neki adott olyan természetbeni jövedelem, amely a Szja tv. 3,. § 4. pontja szerint külföldről származó jövedelemnek minősül (ilyen különösen a tevékenységhez nem köthető reprezentáció), arra a Szja tv. 69. §-a nem alkalmazható;

  • ha van egyezmény, és aszerint a természetben adott jövedelem a másik országban adóztatható, arra szintén nem alkalmazható a 69. §. 

Továbbá, ha a magánszemély belföldi illetőségű és magyarországi kifizetőtől olyan jövedelmet kap természetben, amely egyezmény szerint másik országban adóztatható, arra ugyancsak nem alkalmazható a 69. §. (Szja tv. 2. §. (6) bekezdés).

A Szja tv. 69. §-ának rendelkezései azonban kiterjednek a kifizetőre akkor, ha a felsorolt tényállások valamelyikét hitelesen nem igazolja. Pl. a külföldi illetőség az Art 5. sz. mellékletében felsorolt esetekben csak az ott előírt igazolás alapján fogadható el. A megfelelő igazolás hiányában a kifizetőnek a Szja tv. 69. §. rendelkezései szerint kell eljárnia (aminek következtében járulékfizetési kötelezettségeinek is eleget kell tennie.) 

1.5 A kötelezettségek teljesítésének rendje

A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adó-, és eho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot (általában május 31.) követően kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni Szja tv. 69. § (8) bekezdés a) pont). A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő havi, negyedéves, illetőleg éves bevallásban kell bevallani. Ettől függetlenül a számvitelben a passzív időbeli elhatárolás szabálya alapján (2000. évi C. tv. 44. § (1) bekezdés b) pont) ezt az adót a mérleg fordulónapja előtti (az adott üzleti év) ráfordításaként kell kimutatni.

Az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adót az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie (Szja tv. 69. § (8) bekezdés b) pont). Az egyéni vállalkozónak a reprezentáció és üzleti ajándék címén felmerült kiadásait időrendben a juttatásról szóló bizonylat (tehát az eseményről, rendezvényről, ajándékozásról készített feljegyzés a nyilvántartásokban) keltezése szerint kell költségként elszámolnia. Ettől függetlenül az adóköteles rész után megfizetett adót, mint elismert költséget a teljesítés évében (tehát az adóévet követő évben) lehet elszámolni.

A 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok szja-kötelezettségét a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános rendben kell teljesíteni (a juttatást követően).

Az egyéb természetbeni juttatások után a juttatást követően kell a közterheket megfizetni a következő hónap 12-éig és a juttatás időpontja szerinti kötelezettségként kell bevallani [Szja tv. 69. § (8) bekezdés, és Eho tv. 11. § (6) bekezdés]. 

2. A hivatali, üzleti utazás

A reprezentáció fogalmába beletartozik az eseményhez, rendezvényhez kapcsolódó utazás, szállás biztosítása is, ezért fontos annak egyértelmű elhatárolása, hogy az utazással, szállással kapcsolatos költségek viselését a magánszemély helyett mikor kell reprezentációként figyelembe venni.

A Szja tv. 3 §. 10-11. pontjában foglalt fogalom-meghatározásokból következően a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvényeken, eseményeken, valamint az állami, egyházi ünnepekkel kapcsolatos rendezvényeken résztvevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (pl. a rendezők, szervezők, meghívott előadók, fellépő művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók, a kifizető tevékenységében közreműködő, az esemény által érintett meghívottak esetében) nem kell reprezentációként kezelni, ha a hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó szabályok egyébként alkalmazhatók. (Szja tv. 3. § 10-13. pont, (1) bekezdés g) pont).

Az utazás és a szállás reprezentáció keretében történő biztosítása azok esetében merül fel, akik a felsorolt eseményeken vendégként (pl. üzleti partnerként, hivatali partnerként, díszvendégként, hozzátartozóként) vesznek részt.

A Szja tv. 7. § (1) bekezdése q) és r) pontjának két új rendelkezése kiemeli azokat az eseteket, amikor a szolgáltatáshoz szokásosan kapcsolódik az étkeztetés. Ilyen például a repülőút alkalmával felszolgált étel, ital, illetve a szállodában felszolgált kötelező reggeli. A rendelkezés kimondja, hogy ilyen esetekben az étkezés miatt nem keletkezik adókötelezettség a juttatónál, ha egyébként az utazás, a szállás biztosítása hivatali, üzleti utazással kapcsolatos.

Amennyiben az utazás, szállás költségeinek átvállalása nem reprezentációra alkalmat adó esemény, rendezvény keretében történik és/vagy a „hivatali, üzleti utazás” valós tartalmát tekintve csak látszólagosan hivatali, üzleti, akkor természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

3. A magánszemély képzési költségeinek elszámolását érintő változások

A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményes képzés adózási következményeit az határozza meg, hogy a képzésben való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a részvétel kifizető által vállalt költségét nem kell jövedelemként figyelembe venni, egyebekben pedig a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések érvényesek (7. § (1) bekezdés p) pont).

A képzés keretében nyújtott más járulékos szolgáltatások (étkezés, szabadidőprogramok) jellemzően adóköteles természetbeni juttatások. Ezek értéke után, ha a munkáltató rendeli el a képzést, akkor a munkáltatót, egyébként azt a kifizetőt terhelik a közterhek, amely ezeket a juttatásokat a magánszemély helyett viseli. Ha közvetlenül a részt vevő magánszemély fizet a részvételi lehetőségért, akkor adófizetési kötelezettség nem keletkezik. [A magánszemély, ha a képzés a tevékenységét közvetlenül szolgálja, akkor annak költségét az önálló tevékenységének bevételével szemben elismert költségként érvényesítheti, a szolgáltatás keretében nyújtott egyéb juttatást (étkezés, szabadidőprogram költségét) azonban nem számolhatja el.]

Az adókötelezettség teljesítéséhez az oktatásszervezőnek tájékoztatnia kell a megrendelőt, hogy a nyújtott szolgáltatásnak van-e adóköteles természetbeni juttatás része vagy sem. Így, ha az oktatás szervezője megtérítteti a megrendelővel a nyújtott szolgáltatás részeként a természetbeni juttatást, akkor az adózás rendjéről szóló törvény alapján [Art. 35. § (1) bekezdés] olyan bizonylatot kell kiállítania, hogy a természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja (az étkezés, a szabadidőprogramok költsége) megállapítható legyen.

A képzéshez kapcsolódóan nyújtott étkezési szolgáltatások, szabadidő programok adójogi megítélésénél nem hagyhatók figyelmen kívül azok a körülmények, amelyek között ezek zajlanak. Gyakran előfordul, hogy a képzés nem iskolai rendszerű oktatás formájában történik, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő esemény, rendezvény keretében, amelynek során nyújtott vendéglátás (a program alatt felkínált harapnivaló, üdítő, kávé stb.) minősülhet reprezentációnak is. 

4. A tagdíj ellenében kapott juttatás

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve különösen a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására azzal, hogy nem tekinthető visszafizetésnek (visszajuttatásnak), ha a bevételt jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a kifizetés (juttatás) adóköteles jogcímen történt [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés b) pontja].

A tagdíj fejében nyújtott szolgáltatás tehát csak akkor „adómentes”, ha azt olyan társadalmi szervezet illetve köztestület adja, amely nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem jogosult adó- vagy adóalap-csökkentésre jogosító igazolás kiadására, és a juttatás a magánszemély által fizetett tagdíj mértékét nem haladja meg. 

5. Egyes adómentes természetbeni juttatások 

A közterheket nem viselő reprezentációs és üzleti ajándékozási keret ésszerű kihasználása szempontjából döntő jelentőségű azoknak az adómentes juttatási lehetőségeknek az ismerete, amelyek a kereteken felül is adhatók, illetőleg az adóköteles rész értékének meghatározásánál figyelmen kívül hagyhatók. 

5.1 Az állami vezetők adómentes reprezentációja és ajándékozása 

A Sztv. 1. sz. melléklet 8.19 pontja szerint korlátlanul adómentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja. E rendelkezés alapján a felsorolt állami vezetők, illetőleg képviselőik adózási következmények nélkül korlátlanul eleget tehetnek a nemzetközi szokásoknak megfelelő reprezentációs kötelezettségeinek. Az ilyen juttatások értéke nem számít bele a vezetésük alatt álló intézmény által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándékok értékébe, de nem is mentesíti ezeket az intézményeket a diplomáciai eseményeken kívüli események, rendezvények reprezentációja, illetőleg a diplomáciai kapcsolatokon kívüli hivatali kapcsolatok keretében történő üzleti ajándékozás tekintetében a Szja tv. 69. §-a szerinti rendelkezések alkalmazása alól. 

5.2 Adómentes tárgyjutalmak és ajándékok 

A Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.18 és 8.19 pontjaiban foglaltak szerint adómentes a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír. Adómentes továbbá a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg.

E juttatások közül a nyugdíjba-vonulási ajándék, a vetélkedő és verseny díja olyan természetbeni juttatások, amelyek a reprezentáció és az üzleti ajándékok fogalmába nem tartozhatnak, ezért az adómentes részt meghaladó értékük után a természetbeni juttatásokra vonatkozó kötelezettségeket és azok teljesítési rendjét kell minden esetben alkalmazni.

Amennyiben a kifizető az ajándékot (tárgyjutalmat, szolgáltatást illetőleg az ezekre szóló utalványt stb.) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adja, akkor az üzleti ajándékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az évi 3 alkalommal adott ajándék 500 forintig terjedő adómentes része nem vonható le. 

5.3 Ifjúsági, társadalmi és sport rendezvények 

A Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.22 pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban vagy hasonló képzésben résztvevő gyermek, tanuló kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is), valamint az a természetbeni juttatás, amely az említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges (így különösen az utazás, szállás, étkezés értéke), továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része.

A törvény ezen rendelkezései alapján történő juttatások nem érintik a rendezvények szervezői által nyújtott reprezentációra és üzleti ajándékozásra vonatkozó kereteket és kötelezettségeket.

További fontos tudnivaló, hogy az ilyen rendezvényeken eseményeken is lehetnek olyan résztvevők, akik nem felelnek meg a rendelkezésben foglalt személyeknek. Esetükben szóba jöhet a reprezentáció és az üzleti ajándék, illetőleg a hivatali üzleti utazás( 3.§ 10-11 pont) szabályainak alkalmazása. Ugyanez vonatkozhat a rendelkezésben fel nem sorolt rendezvényekre (pl. nemzetiségi kulturális találkozók), amikor a résztvevők közreműködése a szervező (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat, ezért az utazás, szállás biztosítása a 7. § (1) bekezdés g), q) és r) pontjai alapján nem számít jövedelemnek, az egyéb vendéglátás pedig – ha a törvényi feltételek fennállnak – lehet reprezentáció. A törvényi feltételek hiányában az étkezés és más szolgáltatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek (de ez esetben is érvényesíthetők az adómentességek).

A Szja tv. 1. sz. mellékletének újra szabályozott 8.7 pontja szerint adómentes az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat (a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására – így különösen szállodai elhelyezésére – csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja).

Az előzőeknek megfelelően 2002-től adómentesnek csak az a juttatás tekinthető, amely a kifizető saját sportintézményben (pl. munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitness-centrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

Amennyiben az ingyenes belépést a magánszemély számára úgy biztosítják, hogy helyette valamely kifizető (pl. a munkáltató) belépőjegyet, bérletet, stb. vásárol, vagy a részvétel nem rendezvényre szól, akkor adóköteles természetbeni juttatás történik, amelynek közterhei azt a kifizetőt terhelik, amely a jegyet, bérletet stb. megvásárolta.

Az idézett rendelkezés szerinti további adómentesség a versenyen vendégsportolóként résztvevőket illeti meg. Az egyéb jogviszonyban állókra – ha annak feltételei fennállnak - a kiküldetés(hivatali-üzleti utazás) szabályait kell alkalmazni. 

5.4 Egyéb adómentességek és az adómentes kifizetések korlátozása 

A Szja tv. 1. sz. melléklete az itt felsoroltak mellett még számos olyan adómentes kifizetést és juttatást tartalmaz, amelyek összefügghetnek a reprezentációra és az üzleti ajándékra vonatkozó szabályok alkalmazásával (pl. a 3.1 – 3.4, 8.14. pontok). A lehetséges konkrét esetek bemutatása meghaladja e tájékoztató kereteit.

Általános érvénnyel arra kell felhívni a figyelmet, hogy a Szja tv. 72/A. §-a meghatározott esetekben az adómentes kifizetéseknek korlátot állít. 

Amennyiben a kifizetőnek e rendelkezést alkalmaznia kell, fontos tudnia, hogy az adóévben minden adómentes kifizetést ( a nem pénzbeli juttatást is) figyelembe kell vennie (tehát pl. az ajándékok értékéből levont adómentes összegeket, az ingyen adott árumintákat, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás stb. formájában adott juttatásokat), azonban az adóköteles rész meghatározásához nem kell beszámítania azokat a juttatásokat, amelyeket a Szja tv. 7. § (1) bekezdése szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ezekre ugyanis a korlátozás nem terjed ki. Hasonlóképpen nem esik a korlátozás alá a reprezentáció és az üzleti ajándék értékéből az a rész, amelynek közterheit nem kell megfizetni.  

6. Nyilvántartások

A jelen tájékoztató 1-5. pontjaiban részletezett rendelkezések alkalmazása, végrehajtása, ellenőrizhetősége érdekében különös rendelkezéseket nem tartalmaznak az adótörvények. Ez a helyi körülmények és adottságok alapján alakítható csak ki. Ezért az általános szabályt kell szem előtt tartani, azaz olyan nyilvántartásokat kell vezetni és a bizonylatokat oly módon kell kezelni (megőrizni), hogy azokból az elévülési időn belül utólag is megállapíthatók legyenek az adókötelezettségek , illetőleg mentességek.

Különösen fontos, hogy a nyilvántartások alkalmasak legyenek a törvényi feltételek fennállásának bizonyítására.