Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
7003/2006. (AEÉ. 3.) APEH-irányelv
2006.01.30.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 7003/2006. (AEÉ. 3.) APEH irányelve az ellenőrzési feladatok 2006. évi ellátásához

Archív: 2007.02.19.

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90. §. (1) bekezdése értelmében a kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. A felhatalmazás alapján a következő iránymutatást adom.

A társadalmi közkiadások fedezetéül szolgáló költségvetési bevételek biztosítása és az adómorál javítása érdekében az adóellenőrzés célja, hogy a törvényesség megtartásával és megtartatásával minden rendelkezésre álló eszközzel segítse elő, szükség esetén kényszerítse ki az önkéntes jogkövetést. Ennek érdekében fokozottan élni kell a prevencióval, az adókikerülő magatartások - kockázatelemzésre alapozott - gyors feltárásával és a realizálás, a következetes szankcionálás hatósági eszközeivel.

Minden adózói körben célra orientáltan fokozni kell az adóhatósági jelenlétet.

A gazdasági folyamatok adózási, adóztatási kihatásaira való gyors reagálást, az adózói életút folyamatos figyelemmel kísérését a revizori kapacitás célszerűségi és gazdaságossági szempontok szerinti optimalizálásával látja el az adóhatóság. Az ellenőrzési munka hatékonyságának növelése érdekében a kiválasztási rendszernek alapvetően azon adózói köröket kell megcéloznia, ahol az ellenőrzés kockázati tényezője relatíve a legmagasabb értéket mutatja.

A megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesítése miatt meghatározott arányban véletlenszerűségen alapuló kiválasztás alkalmazása szükséges.

I. A törvényben meghatározott kötelező ellenőrzési feladatokon túl kiemelt vizsgálati célok

Az adómorált sértő magatartásformák feltárása érdekében az egyes adókötelezettségeket érintő és adatgyűjtést célzó ellenőrzéseket növelni kell. Ezzel is megalapozva a bevallások utólagos felülvizsgálatára irányuló ellenőrzéseket, különösen a kis- és középvállalkozások körében. Ennek során prioritást kell adni az ellenőrzések informatikai támogatottságának.

1. Az adóhatósági jelenlét főbb irányai:

Az igazgatóságok illetékességi körébe tartozó adózóknál tapasztalt kockázatot jelentő gazdasági folyamatokra, a nem kívánatos adózói magatartásokra figyelemmel az adóhatósági
jelenlét főbb irányait az igazgatóság vezetője az alábbi szempontok figyelembevételével határozza meg:

  • Előtérbe kell helyezni az újonnan alakuló vállalkozások fokozott ellenőrzését, ki kell szűrni az adókötelezettség bármely elemét megszegő, illetve adóelkerülő céllal alakuló vállalkozásokat. Indokolt esetben kezdeményezni kell a megszüntetésüket.

  • Kiemelt figyelmet kell fordítani a székhelyváltoztatók és az azonos székhellyel rendelkező vállalkozások közül az adójogi szempontból kockázatot jelentő cégek gyors, helyszíni vizsgálatára. Szükség esetén kezdeményezni kell velük szemben a felszámolási eljárás megindítását is.

  • Folytatni kell azon adózók ellenőrzését, akik Áfa kötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegű értékesítést terhelő általános forgalmi adó kötelezettséggel szembe ugyancsak a nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított adóját állították.

  • Folytatni kell a "számlázók-átszámlázók", értékesítési láncolatok felkutatását, valamint azon EVA-adóalanyok vizsgálatát, akik az adózási mód adta lehetőségeket kihasználva nem valós költség, jövedelem átcsoportosítást hajtanak végre.

  • Tartósan veszteséges adózók vizsgálata, figyelemmel a veszteség finanszírozási forrásaira is.

  • Bevallás benyújtását rendszeresen elmulasztó, illetve több éven keresztül nullás bevallást adók ellenőrzése.

  • A tulajdonos váltással érintett vállalkozások esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az üzletrészek, mint értékpapírok adásvételének adójogi vizsgálatára.

  • A meghirdetett moratóriumra tekintettel változatlanul figyelemmel kell kísérni a vállalkozói szerződések munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történő megfelelő minősítését. Indokolt esetben élni kell a jogviszony átminősítésének lehetőségével, be nem jelentett alkalmazott esetében pedig - ennek jogkövetkezményei mellett - az adók és járulékok utólagos megállapításával.

  • Az építőipari vállalkozásoknál - a bevétel és költségelszámolások mellett - fokozottan ellenőrizni kell a foglalkoztatás szabályszerűségét.

  • Folytatni kell a számítástechnikai eszközök, alkatrészek, szoftverek forgalmazásával foglalkozó adózók ellenőrzését.

  • A tradícionális szakágazatok mellett figyelmet kell fordítani a távközléssel, informatikával, reklám és médiaiparral, gazdasági szaktanácsadással foglalkozó vállalkozások vizsgálatára.

  • Indokolt vizsgálni a hulladék-kereskedelemben 2006. január 1-jétől bevezetésre kerülő fordított adózás szabályainak gyakorlatban való érvényesülését.

  • Azokban az esetekben, amelyekben az import mentességének feltétele egy Közösségen belüli értékesítés, indokolt a Vám- és Pénzügyőrséggel kialakított együttműködés keretében kapott információk alapján a mentességet meglapozó feltétel vizsgálata az érintett adózóknál.

  • Előtérbe kell helyezni a regisztrációs adóköteles körbe tartozó gépjárműveket értékesítő adóalanyok körében végzett ellenőrzéseket, vizsgálni kell a Közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó adókötelezettség, illetve a különbözet szerinti adózással történő adófizetés teljesítését.

  • A feltételes adómegállapítással érintett adózók körében végzett ellenőrzések kapcsán figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben közölt tényállásnak megfelelően valósult-e meg az ügylet.

2. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, ügyletek vizsgálati irányai

  • A járulékok bevallási rendjének 2006. április 1-jétől történő változását követően - különösen a bevezetés időszakában - a teljesség-vizsgálat után fokozottan ellenőrizni kell a kötelezettséget elmulasztókat.

  • A társadalombiztosítási alapokból történő szolgáltatások fedezetének biztosítására a munkáltatóknál és kifizetőknél a járulékkötelezettségek teljesítésének (kapcsolódóan az SZJA alapjának) szabályszerűségi vizsgálata.

  • A jelentős költségvetési kapcsolatok miatt kiemelten kell vizsgálni a gyógyszer forgalmazás teljes vertikumát, különös tekintettel a gyógyszertámogatásra.

  • A közösségen belüli ügyletek jogszerűségének vizsgálata. Az EU-s tagországokból érkező kontroll adatok összevetése az adózó által benyújtott összesítő nyilatkozat adataival, felhasználva az EU-s tagországok közötti információ cserét.

  • Különös figyelmet kell fordítani az országhatáron túlnyúló és az országhatáron belüli "körbeszámlázásos" ügyletekre egyaránt.

  • Kiemelt feladat a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek ellenőrzése, figyelemmel a Vámhatóság adatszolgáltatására.

  • Kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolások ellenőrzése (transzferárak vizsgálata), minden adózói kört érintően.

  • A korábban érvényesített adókedvezmények feltételrendszerének elévülési időn belüli felülvizsgálata valamennyi érintett adó- és támogatásnem vonatkozásában.

  • Fokozottan ellenőrizni kell az ingatlan tranzakciókhoz (pl. építés, értékesítés, bérbeadás, apport) kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését.

  • Folytatni kell a vagyongyarapodásos vizsgálatokat az azonos érdekkörbe tartozó gazdálkodókra és magánszemélyekre kiterjesztve.

  • Magánszemélyek körében végzett ellenőrzéseknél (önadózók és munkáltatók által elszámolókra egyaránt) fokozott figyelemmel kell lenni:

    • a különadózó jövedelmet szerzők körére,

    • azokra, akik 2001. illetve azt követően adókedvezményre jogosító biztosításukat 10 éven belül megszüntették,

    • a lakáscélú hiteltörlesztés utáni adókedvezményt igénybe vevők körére,

    • az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználására,

    • azokra, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem érte el a mindenkori minimálbért.

  • Az igazgatóság vezetője - fenti vizsgálati szempontokon túl - az adóhatósági jelenlét újabb irányait is megjelölheti, figyelembe véve az igazgatóság illetékességi területén tapasztalt kockázatot jelentő gazdasági folyamatokat és adózói magatartásokat.

  •  

II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

Kiemelten kell ellenőrizni az Irányelv 1. számú mellékletében szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) 50 %-kal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutatók értékénél.

Az erre irányuló fokozott ellenőrzés szempontjai:

  • Az építőanyag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók, vállalkozások ellenőrzése során elsősorban az árbevétel bizonylatolására, a költségek elszámolásának szabályszerűségére, az árukészletekre (igazolt eredet stb.) kell kiemelt figyelemmel lenni.

  • Nagy hangsúlyt kell fektetni a kereskedelmi-szálláshely szolgáltatást nyújtó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzésére, különös tekintettel az adóhatósági regisztrációjukra, a bevételek teljeskörűségére, a költségelszámolás szabályszerűségére.

  • Személygépjármű-javítást végző vállalkozók, vállalkozások ellenőrzése során górcső alá kell vonni a beszállítói láncolatot, a bevételek regisztrálását, a költségelszámolás szabályszerűségét, a garanciális javításokat.

III. Aktuális adózási folyamatokat feltáró egyes adókötelezettségek és adatgyűjtések irányai  

Az eltitkolt bevételek feltárása érdekében kiemelten vizsgálni kell a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, különös tekintettel a piacokra és közterületekre, valamint a kötelezettségük teljesítését többször elmulasztókra.

Az adókötelezettségek teljesítése érdekében fokozni kell a leltárfelvételeket és az áruk eredetének, bizonylattal való alátámasztottságának vizsgálatát.

Tovább kell folytatni a fekete foglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzéseket, különösen az adózás szempontjából kockázatos tevékenységekre vonatkozóan (pl: kivitelező- építőipar, kereskedelmi-vendéglátás).

Az Adóhatóság ezen vizsgálatait jellemzően a Vámhatósággal közösen, illetve térben és időben koncentrált akció keretében végezze el.

Amennyiben a jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény eltitkolását a fenti vizsgálatok alátámasztják, élni kell a valós adó illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsítő becslési eljárással.

Az adóellenőrzéseket elősegítő adatszolgáltatások körében kiemelt figyelmet kell fordítani az építőipari beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésére és azok valódiságára.

Az adóhatósági adómegállapítás (ADAM) alkalmazásával összefüggésben fokozottan szükséges az adatszolgáltatások szabályszerűségének vizsgálata és a jogkövető magatartás szankciókkal történő kikényszerítése.

IV. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai

Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza, hogy az adóhatóság ellenőrzési feladatait milyen ellenőrzési fajták keretében végezze. Az egyes ellenőrzési típusok arányszámai a következők:

a) bevallások utólagos (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is) vizsgálatára irányuló ellenőrzés

62,4 %

 

legnagyobb (első 3000) adóteljesítményű adózók ellenőrzése
 

15,0 %

vagyongyarapodási vizsgálatok  

1,5 %

bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések 

0,1 %

átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód
nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése
 

15,0 %

kiutalás előtti ellenőrzések  

20,0 %

 
b)az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés

0,1 %

c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés

27,0 %

d)az adatok gyűjtését célzó ellenőrzések

10,0 %

e)ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

0,5 %

A tervezett arányszámok tartalmazzák - a jogszabály által előírt körre vonatkozóan - legalább 5 %-os részarányt képviselő véletlenszerűségen alapuló ellenőrzéseket is.

V. Záró rendelkezések

Jelen irányelv a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2006. január 01-jétől kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg az ellenőrzési feladatok 2005. évi ellátásáról szóló 7003/2005. (AEÉ 3.) APEH irányelv hatályát veszti.


Budapest, 2006. január 27.

dr. Szikora János sk.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke