Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
7002/2003. (AEÉ 2.) APEH-irányelv
2003.02.12.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 7002/2003. (AEÉ 2.) APEH irányelve  az ellenőrzési feladatok 2003. évi ellátásához

Archív: 2007.02.19.

 

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 55. § (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. A felhatalmazás alapján a következő iránymutatást adom:

I. Kiemelt vizsgálati célok

Az adóellenőrzések általános célja a jogszabályi rendelkezések hatályosulásának, a jogalkotói szándék érvényesülésének felmérése, az adózók jogkövető magatartásának biztosítása, a szabályozások esetleges hiányosságainak feltérképezése. Különös figyelmet kell fordítani a jogszabályok változásaira, az alkalmazás során észleltek visszacsatolásával a jogalkotói munka elősegítésére. Az adókötelezettségek teljesítésének vizsgálatában kiemelt szerep jut a bevallások utólagos ellenőrzésének, e tekintetben a 2003-as évben a következő kiemelt vizsgálati célokat kell megvalósítani.

Az általános forgalmi adónem ellenőrzésének keretében a közvetlenül a fogyasztók részére értékesítők körére kell különös figyelmet fordítani. Az ellenőrzési tapasztalatok és bevallások elemzett adatai alapján a vizsgálatnak ki kell terjedni az alkalmazott adókulcsok helyességére. Az ellenőrzések keretében azokra a bevallásokra is figyelmet kell fordítani, amelyekben a bevallott nagy összegű értékesítés adókötelezettsége megközelíti az ugyancsak nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított adóját. Előtérbe kell helyezni az EU előtámogatási eszközöket igénybevevőket. Az áfa törvény 2003. januártól hatályba lépő szabályaira tekintettel a termékexport feltételeinek fennállását fokozott figyelemmel kell kísérni, csakúgy, mint a tételes levonást tiltó rendelkezések betartását. Az ingyenes, vagy forgalmi értéktől jelentősen eltérő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során megvalósuló gazdasági események adóvonzatának elszámolása szintén kiemelt vizsgálati célnak tekintendő.

A személyi jövedelemadó bevallások ellenőrzése elsősorban a kedvezmények és mentességek jogszerű alkalmazására terjed ki, növekvő mértékben alkalmazva az egyszerűsített ellenőrzés módszerét. A bevallási kötelezettség nem teljesítésének vizsgálata azon magánszemélyeknél is indokolt, akik aktív kereső korban vannak, de az adóhatóság nyilvántartása szerint jövedelemmel nem rendelkeznek. Az szja 1 %-ának felajánlásából származó összegek jogszabályszerű felhasználásának ellenőrzése a támogatott szervezeteknél változatlanul fontos feladat.

A társasági adónemben főként a mikro- és kisvállalkozások által érvényesített adóalap csökkentő tétel igénybevétele ellenőrizendő.

A kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazását és a költségelszámolás jogszerűségét egyidejű vizsgálatok keretében kell biztosítani. A multinacionális cégek esetében a transzferárak alkalmazásának jogszerűségét fokozott figyelemmel kell kísérni.

Az évek óta veszteségesen gazdálkodó, valamint a működő, de bevallási kötelezettségüket hosszabb idő óta nem teljesítő adózókat is ellenőrzés alá kell vonni.

A költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek tényleges tartalmának, mértékének megállapítása a célja a tevékenységüket megszüntetett – ideértve a 2003-ban eva körből kilépő adózókat -, illetve átalakuló adóalanyok záró adóbevallása ellenőrzésének. Az ellenőrzéseknek a jogutód és vagyon nélkül megszűnt közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetekre is ki kell terjedniük.

A környezetvédelmi termékdíj, a kulturális járulék kötelezettség ellenőrzése valamennyi díj, illetve járulékköteles termékre, szolgáltatásra terjedjen ki. Az elkülönített állami pénzalapokba, valamint a társadalombiztosítás alapjaiba történő befizetéseket adóhatósági eszközökkel is elő kell segíteni. Indokolt esetben ellenőrzést kell folytatni az állami garancia beváltására mind a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézet), mind az eredeti kötelezettnél.

Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése keretében a pénztárgépek és taxaméterek adómemóriájának kiíratására is sor kerül. Pénztárgépek esetében a fordulónapi kötelező kiíratás ellenőrzése illetve a kontroll szalagok értékelése és elemzése szakmai követelmény.

Az egyszerűsített ellenőrzésekkel kapcsolatban kiemelt jelentősége van a teljes körű, megbízható, pontos határidőre benyújtott adatszolgáltatásoknak. Az adatszolgáltatóknál kiemelt figyelmet kell fordítani az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító adózókra. A kötelezettségüket több éve pontatlanul teljesítők következetes szankcionálásával ki kell kényszeríteni az előírásoknak és a valóságnak megfelelő adatszolgáltatások benyújtását, különösen a munkáltatóknál és a kifizetőknél.

Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések keretén belül az egy éven belül nyugta-, számlaadási kötelezettségüket már elmulasztó, a pénztárgépeket nem rendeltetésszerűen használó vagy azokkal visszaélést elkövető adózók fokozott ellenőrzés alá kerülnek.

Az áru eredetének ellenőrzése a kereskedelembe- különös tekintettel a fémhulladék gyűjtésére - az áru-, míg a szolgáltató, termék előállítói körben az anyagkészletek eredetére, annak dokumentálására irányul. Nagy súlyt kell helyezni az évközi - adóellenőrzéseket megalapozó - leltár felvételekre, azok kiértékelésére és hasznosítására.

A becslés mint bizonyítási módszer alkalmazásával – adóalanyi körtől függetlenül - élni kell minden olyan esetben, amikor a megkívánt törvényi feltételek fennállnak. Így különösen a vagyongyarapodási vizsgálatok, a számla-nyugtaadási kötelezettségüket adóéven belül többször elmulasztók esetében.

II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

Az adóhatósági ellenőrzések a nemzetgazdaság valamennyi szegmensére, ágazatára kiterjednek és minden adóalanyi kört érintenek. A korábbi évek vizsgálati tapasztalatai, a jogszabályi változások, illetve a gazdasági élet új jelenségei azonban néhány tevékenységi kör kiemelt, fokozott ellenőrzést kívánják meg.

Az ingatlan beruházók, forgalmazók, hasznosítók és alvállalkozóik széles körű, kiemelt vizsgálata indokolt, különös tekintettel az értékesítési céllal építő cégekre.

A személyszállítási tevékenységet végző társaságok ellenőrzésére a fogyasztói árkiegészítés igénybe vételének vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani.

A családi gazdaságok számottevő megjelenése indokolja, hogy ezen adózói kör szabályszerű működését ellenőrizni kell, különös tekintettel a költségvetési támogatások igénybe vételének és felhasználásának jogszerűségére.

A mezőgazdasági támogatások utólagos ellenőrzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a káreseményekkel kapcsolatos költségvetési juttatások jogalapjának és felhasználásának ellenőrzésére.

A társadalmi szervezetek és önkormányzatok ellenőrzése során különös hangsúlyt kell fektetni az adókötelezettség alá eső és egyéb, adókötelezettség alá nem eső tevékenység megkülönböztetésére.

A be nem jelentett alkalmazottakat, a fekete foglalkoztatás kiszűrését a foglalkoztatók ellenőrzése keretében kell elvégezni. Fokozottan kell figyelni az idényfoglalkoztatásra szakosodott vállalkozásokra, elsősorban a vendéglátás és az építőipar, a mezőgazdaság területén, továbbá egyes termék előállítók és kiszerelők körében.

Az üzletekben, telephelyeken, továbbá a piacokon és közterületeken ellenőrizendő a nyugta-, számlaadási kötelezettség megvalósulását, különös figyelemmel a (bolti) kiskereskedelemre, a vendéglátásra, a termék előállítókra, a szolgáltatást (pl. közúti közlekedési, személyi, ipari szolgáltatást) nyújtókra valamint az eva körbe tartozókra.

Az áfa törvény szabályainak változása miatt fokozott figyelmet kell fordítani a lakossági körben végzett teherfuvarozások ellenőrzéseire is.

III. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai

a)bevallások utólagos (ide értve az egyszerűsített ellenőrzést is) vizsgálatára irányuló ellenőrzés61,5%
ebből 
legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése16,5%
vagyongyarapodási vizsgálatok 1,3%
bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések 0,3%
azonnali ellenőrzések1,5%
átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése14,1%
kiutalás előtti ellenőrzések11,4%
 b)az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés 0,3%
c)az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés29,8%
d)az adatok gyűjtését célzó ellenőrzések7,9%
e) ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés 0,5%

A tervezett arányszámok tartalmazzák az 5%-os részarányt képviselő véletlenszerűségen alapuló ellenőrzéseket is.

IV. Az adóteljesítmény meghatározása

Az ellenőrzésre történő kiválasztás egyik szempontja az adóteljesítmény, amely az adókedvezménnyel korrigált bruttó költségvetési kapcsolat. Az adóteljesítmény mutatóját az elévüléssel még nem érintett időszakokra vonatkozó bevallások adataiból központilag kell képezni a következő elemek egy évre vetített átlagainak összegzésével:

  • az értékesítést terhelő áfa és a beszerzés után levonható áfa értéke közül a nagyobb abszolút értékű,

  • az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó),

  • személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség (kivéve a költségvetési szerveket),

  • járulékfizetési kötelezettség (kivéve a költségvetési szerveket),

  • minden egyéb adókötelezettség (kivéve a munkaadói-, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél),

  • igényelt költségvetési támogatás abszolút értéken számolva.

Az ellenőrzések szervezése során biztosítani kell, hogy a költségvetési kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű adózói körben az ellenőrzés rendszeres legyen. Ennek érdekében a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó legalább felét ez évben, a másik felét a következő évben le kell vizsgálni. A vizsgálatnak minimum két adóévre kell kiterjednie. Az ellenőrzéseket elsősorban azon gazdálkodóknál kell elvégezni, amelyeknél az elmúlt években adóellenőrzés nem volt. A rendszeresen vizsgálandó adózói körbe 2003. évben a 325,5 millió Ft feletti adóteljesítményű adózók tartoznak.

V. Záró rendelkezések

 Jelen irányelv a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

 Budapest, 2003. január 28.

dr. Király László György
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke