Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
APEH irányelve az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásához
2008.02.19.

Archív: 2010.02.01.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90. § (1) bekezdése értelmében a kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. A jogszabályi felhatalmazásra tekintettel 2008. évre vonatkozóan a következő iránymutatást adom.

A költségvetési bevételek biztosítása, az adómorál javítása, a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés, továbbá a versenyképes piacgazdaság működésének ösztönzése érdekében tovább kell erősíteni az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. A feketegazdaság fehérítésére irányuló kormányzati elvárások alapján az adóhivatalra háruló feladatok teljesítése szabja meg az adóellenőrzés legfontosabb irányát. Az ellenőrzések célirányosságát segítik azok a jogszabályi módosítások, amelyek elfogadására az elmúlt időszakban a feketegazdaság visszaszorítása érdekében került sor. Az elérni kívánt hatás elsődlegesen nem a költségvetési bevételek adóhiány-megállapítás formájában történő direkt növelése, hanem közvetett módon olyan következmények kiváltása, amelyek az adózók jogszerű magatartásának erősítése és a piaci verseny feltételeihez igazodó kapcsolatrendszerének fejlesztése révén biztosítják a közcélokat szolgáló állami bevételek stabilitását.

Az adóhatóság alapfeladata, hogy a törvényesség megtartásával és megtartatásával elősegítse, szükség esetén kikényszerítse az adózók jogkövetését. Ennek érdekében az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az adókikerülő magatartások megelőzését szolgáló prevenciónak, a kockázatelemzésnek, a jogszerűtlen adózói eljárásra történő gyors reagálásnak, az ellenőrzési módszerek hatékonysági szempontból történő értékelésének, elemzésének, a vizsgálati eszközök fejlesztésének és egységesítésének. A vizsgálat típusok arányát (bevallások utólagos ellenőrzése, kiutalás előtti ellenőrzés, adatgyűjtésre és egyéb adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatok, stb.) úgy kell alakítani, hogy a fenti célok teljesülése biztosítható legyen. Ennek érdekében fel kell használni a központosított ellenőrzés lehetőségét is a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok és több adózó egyidejű vizsgálatával.

Az adóhatóság a revizori kapacitását a célszerűségi és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével használja fel. A vizsgálati irányok megfogalmazásában megfelelő súlypontképzésre, az erőforrások és a szakmai kapacitások koncentrálására, hatékony felhasználására, a kockázati tényezők preventív jellegű felmérésére és lokalizációjára, a negatív pénzügyi, gazdasági és piactorzító hatások kibontakozásának megelőzésére ható módszerek kialakítására kell törekedni. Az ellenőrzésre történő kiválasztás rendszereit változatlanul úgy kell működtetni, hogy elsősorban azok az adózói (tevékenységi) körök kerüljenek kijelölésre, ahol az adókikerülés kockázata a legmagasabb. A kapacitásokat elsősorban az adójogi szempontból legveszélyesebbnek minősülő, kifejezetten a költségvetési bevételek csökkentésére alakuló, a fiktív értékesítési láncolatokat létrehozó, a több éve indokolatlanul veszteségesen működő adózók felderítésére kell koncentrálni. Emellett azonban érvényesíteni kell a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános jogelvet is, ami a véletlenszerű kiválasztáson alapuló ellenőrzés alkalmazását is szükségessé teszi.

Az adóvizsgálatok során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és a joggal való visszaélést. Amennyiben jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény eltitkolását tárja fel az ellenőrzés, úgy élni kell az adó, illetve a költségvetési támogatás valós alapját valószínűsítő becslési eljárás alkalmazásával. A korábbiaknál kedvezőbb lehetőséget biztosít az ellenőrzési megállapítások megalapozására a jövedelem- (nyereség-) minimum vizsgálatára vonatkozó azon jogszabályi előírás, amely az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események megtörténtének és valódiságának, illetve a költségek felmerülése indokoltságának bizonyítását az adózó kötelességévé teszi.

A regionális igazgatóságok vezetőinek feladata – a következőkben meghatározott vizsgálati célok és irányok figyelembe vételével – az adóhatósági jelenlét irányainak kijelölése, tekintettel a régió illetékességi területén tapasztalt kockázatot jelentő gazdasági folyamatokra és adózói magatartásokra.

Az adóhatóság ellenőrzési szakterületének jövőbeli munkája során különösen nagy figyelmet kell fordítani az ellenőrzési tapasztalatok rendszeres elemzésére, értékelésére abból a célból, hogy a feketegazdaság elleni fellépés eszköztára, vizsgálati módszerei tovább bővüljenek, javítva a gazdaság piaci működésének feltételrendszerét és erősítve a piaci szereplők adótudatosságát.

Az ellenőrzési témák megválasztásánál és a vizsgálatok elvégzésénél támaszkodni kell a már megszerzett tapasztalatokra, az elemzési eredményekre, továbbá fontos feladatnak kell tekinteni az igazgatóságok közötti együttműködés szorosabbra fűzését, a módszertani koordinációs tevékenység elmélyítését és informatikai támogatásának megszervezését. E célokat tükrözik a jelen irányelvben megfogalmazott ellenőrzési irányok, azok felépítése és összetétele is.

Az adómorált sértő magatartásformák feltárása érdekében folytatni kell az egyes adókötelezettségeket érintő és az adatgyűjtést célzó ellenőrzéseket, ezzel megalapozva a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. Az ellenőrzésre történő kijelölésnél és a vizsgálatok során fokozottan kell élni az informatikai támogatottság adta lehetőségekkel, hatékonyabban, célirányosabban, sokoldalúbban felhasználva az adóhatóság rendelkezésére álló adatokat, a társszervek jelzéseit. 

I. Kiemelt vizsgálati célok

1. A feketegazdaság fehérítése az ellenőrzés eszközeivel

Az adójogi szempontból kockázatot jelentő új cégek ellenőrzésénél kulcsfontosságú az adóhatóság gyors helyszíni megjelenése. Ezért valamennyi jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozás közül kockázatelemzéssel, a szakterületek közötti szoros együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználva kell kiválasztani az adózók azon 20 %-át, amelyeknél preventív jelleggel végzett helyszíni ellenőrzés keretében a működés szabályszerűsége, azaz az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalma, hitelessége, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítése az adószám megállapítását követő 90 napon belül vizsgálandó.

Továbbra is figyelemmel kell kísérni az adózói életutat, különös tekintettel a gyakori székhelyváltoztatókra, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel, székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adóalanyokra, a többszöri tulajdonos váltással érintett adózókra, a bevallás benyújtását rendszeresen elmulasztókra, a több bevallási időszakra vonatkozóan adófizetési kötelezettséget nem vallókra, valamint a tartósan veszteséges egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra. Ebben az adózói körben folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adószám felfüggesztésének kezdeményezési lehetőségét, amennyiben annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében.

Amennyiben az ellenőrzés olyan szándékos adókikerülési magatartásra derít fényt, amelynek okán nagy összegű adókülönbözet kerül megállapításra, a vizsgált adózó tulajdonosi, illetve képviselői érdekeltségi körébe tartozó cégeknél is fontos az adóhatóság gyors helyszíni megjelenése. Különösen azokra a kapcsolódó vállalkozásokra kell nagy figyelmet fordítani, amelyek az elmúlt két évben jogelőd nélkül alakultak, illetve a fenti szakaszban foglaltak szerint kockázatosnak tekinthetők.

Fontos feladatként jelenik meg a jövedelem- (nyereség-) minimum alatt vallók szigorú ellenőrzése, az egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalap valódiságának vizsgálata – törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén becslés alkalmazása – azoknál az adózóknál, akik/amelyek bevallásuk mellett bevallást kiegészítő nyilatkozat benyújtására is kötelezettek.

Folytatni kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő vizsgálatokat a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalap után járulékot fizető vállalkozók ellenőrzésével. Kiemelt figyelmet kell fordítani a személyi jövedelemadó ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok járulék- és egészségügyi hozzájárulás vonzatának megállapítására (így például a nem belföldi illetőségű alkalmazottak, ügyvezetők, a betéti társaságok bel- és kültagjai esetében), továbbá a külföldi munkavégzési helyen magyar munkavállalókat foglalkoztató, Magyarországon bejegyzett vállalkozások ellenőrzésére. Ugyancsak kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségének vizsgálatát.

Folytatni kell a fekete foglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzéseket. Vizsgálni kell a foglalkoztatás munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történő megfelelő minősítését, s színlelt szerződések esetén élni kell a jogviszony adójogi átminősítésének lehetőségével, továbbá be nem jelentett alkalmazott, vagy szóbeli megállapodás alapján, nem megfelelően dokumentált módon kifizetett többletjövedelem esetében az adók és járulékok utólagos megállapításával. Célszerű azoknak a vállalkozásoknak az ellenőrzése, amelyeknél a munkaügyi felügyelőség be nem jelentett, illetve munkavállalási engedéllyel nem rendelkező alkalmazottakat talált. E vizsgálatokat – a törvényi kötelezettségeknek megfelelően – a felszámolással és a végelszámolással érintett adózóknál is el kell végezni, a kapacitások függvényében kiterjesztve az elévülési idő ellenőrzéssel nem érintett teljes időszakára. A járulék kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése kiemelt fontosságú a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál.

Az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is kiemelten ellenőrizendő a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja. A vizsgálatok megalapozása érdekében adatgyűjtések végzése szükséges, amelyek elsősorban a bevallások adatainak áttekintésére, az adóhatósághoz érkező adatszolgáltatásokra, a társhatósági megkeresések és bejelentések információira, a magánszemélyek és a kapcsolódó vállalkozások ingó és ingatlan tulajdonának, tagi kölcsöneinek és jövedelmi viszonyainak felmérésére terjednek ki. A magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának felmérését – indokolt esetben – ki kell terjeszteni a magánszemélyek közeli hozzátartozóira is.

Folytatni kell a bevallási kötelezettségüket rendszeresen (több alkalommal) elmulasztók ellenőrzését. Vizsgálni kell a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak bevallását és megfizetését, illetve a nem biztosított, természetbeni egészségügyi szolgáltatás igénybevételére csak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mellett jogosult belföldi magánszemélyek bejelentési kötelezettségének teljesítését.

A feketegazdaság elleni küzdelem érdekében folytatott adóhatósági jelenlét intenzitását növelni célszerű az eva alanyok és az eva alanyoktól nagy értékű beszerzéseket elkönyvelő vállalkozások körében is.

Tovább kell folytatni a feketegazdaság elleni fellépést segítő társhatósági együttműködés keretében érkező információk hasznosítását.

A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén következetesen alkalmazni kell az adószám felfüggesztés jogintézményét. Kiemelten vizsgálni kell azon adózókat, amelyek jogerősen felfüggesztett adószámú adózótól fogadtak be számlát. Az adószám felfüggesztésének megszüntetését követően vizsgálni szükséges azon adózókat, amelyek a felfüggesztést megelőző időszakra adó-visszatérítési, adó-visszaigénylési kérelmet nyújtottak be.

2. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák vizsgálati irányai

A költségvetési bevételek biztosítása, valamint likviditási helyzetének javítása érdekében folytatni kell a 2006-ban bevezetett új adónemekkel (különadó, hitelintézeti járadék) kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzését.

A korábban érvényesített adókedvezmények feltételrendszerének elévülési időn belüli felülvizsgálata valamennyi érintett adó- és támogatásnem vonatkozásában továbbra is feladat. Hasonlóképpen nagy figyelmet kell fordítani az adótörvények által megengedett adóalapcsökkentési lehetőségek valóságtartalmának ellenőrzésére.

A magánszemélyek körében végzett ellenőrzéseknél fokozott figyelemmel kell lenni az igénybe vett adókedvezmények feltételeinek teljesülésére, az adókedvezmények korlátaira, a visszaigénylések jogszerűségére, a visszafizetendő adókedvezményekre, a külön adózó jövedelmet szerző adózókra, továbbá azokra a magánszemélyekre, akiknek a bevallott jövedelme az egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében nem érte el a mindenkori minimálbért.

Folytatni kell azon adózók ellenőrzését, akik áfa kötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegű értékesítést terhelő általános forgalmi adó kötelezettséget és ugyancsak nagy összegű – beszerzéshez kapcsolódó – előzetesen felszámított adót szerepeltettek. Szükség esetén élni kell a vizsgálat kiterjesztésével a szállító-vevő kapcsolatokra. A lánc számlázások felderítése érdekében fontos a rövid időszakon belül nagy forgalomnövekedést kimutató vállalkozások áfa ellenőrzése, továbbá a beszerzési-értékesítési tevékenységgel összhangban nem álló árukészlettel rendelkező kis- és középvállalkozások vizsgálata. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az adózókra, amelyek jövedelemadó bevallásán nagyságrendekkel kisebb bevétel szerepel, mint az áfa bevallásaikon jelzett forgalmuk.

Vizsgálni kell az országhatáron belüli és az országhatáron túl nyúló körbeszámlázásos ügyleteket, értékesítési láncolatokat,a gazdasági események valóságtartalmát, felhasználva az EU tagországokból érkező kontroll adatokat és az adózók által benyújtott összesítő nyilatkozatok adatait. E körben kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony forgalmat valló, vagy bevallást egyáltalán nem adó, azonban a VIES adatszolgáltatás szerint nagy volumenű közösségi kereskedelmet folytató vállalkozásokra. Fel kell használni az Eurocanet együttműködés keretében külföldi adóhatóságoktól érkező, magyar adózókkal kapcsolatos információkat.

Fokozottan élni kell az EU tagországok közötti információcsere, valamint a közös és egyidejű vizsgálatok lehetőségével, kihasználva egyúttal a központosított ellenőrzés alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Különösen fontos a szomszédos országok adóhatóságaival való együttműködés javítása. Kiemelt feladat a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek ellenőrzése, a Vámhatósággal együttműködve.

Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fordítani a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árak vizsgálatára, különös tekintettel a nemzetközi ügyletekre, a szokásos piaci ár - kérelemre történő - hatósági megállapítására és a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatására.

A feltételes adómegállapítással érintett adózók körében végzett ellenőrzéseknél az adómegállapítás iránti kérelemben foglalt tények teljesülésének vizsgálata jelenti az adóhatóság feladatát.

Kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak az eva alanyoknak az ellenőrzésére, akik az áttérés évében nagy összegű tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót szerepeltettek áfa bevallásukban.

Tovább kell folytatni az illetékkötelezettséghez és a szerencsejátékokhoz fűződő ellenőrzések végzését. Figyelmet kell fordítani a térítés nélküli eszközátvételhez kötődő, a tapasztalatok szerint az adózók által gyakran nem teljesített illetékkötelezettség teljesítésének vizsgálatára. A szerencsejátékok tekintetében a pénznyerő automaták üzemeltetőinél elszámolt bevétel valóságtartalmát is ellenőrizni kell.

A 2007. évi vizsgálati tapasztalatok alapján indokolt az öko-adók kiemelt ellenőrzése is.

A vállalkozások ellenőrzését ki kell terjeszteni a pénzkezelési szabályzat és a leltár tartalmi ellenőrzésére.

A készpénzes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése felhívhatja a figyelmet a körbeszámlázás, vagy a fiktív számlázás eseteire.

3. A jogszabályváltozásokból fakadó egyéb feladatok

Valamennyi adómérték változással érintett adónem esetében vizsgálni kell a jogszabály változások betartását, figyelmet fordítva a feltételek fennállására.

Az általános forgalmi adó vizsgálatát a törvény változásai alapján kell megszervezni. Célellenőrzések keretében szükséges vizsgálni, majd értékelni a csoportos áfa adóalanyiság érvényesülését a vállalkozásoknál, illetőleg a fordított adózás bevezetését az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetén.

Ha a 2008. január 1-jétől hatályos áfa-törvény új előírásait érintő ellenőrzés során az adóellenőrzés a törvény bevezető időszakában gyakorlati alkalmazási problémát tár fel, úgy az ellenőrzés elsősorban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (5)-(6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget és méltányosan jár el.

4. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásának rendezéséhez kapcsolódó kiemelt feladat

Az OEP által átadott adatok alapján az állami adóhatóság kiemelten ellenőrzi azoknak a magánszemélyeknek a járulék fizetési kötelezettségét, akik az OEP nyilvántartása szerint az egészségügy szolgáltatásainak igénybevételére nem jogosultak.

II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

Az előző évben végzett adatgyűjtések tapasztalatai alapján az irányelv az ellenőrzés fő területei közé sorolja

  • a kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végző vállalkozások bevételi- és költségelszámolásainak vizsgálatát,

  • a húsfeldolgozó ágazat, valamint a baromfifeldolgozó, -termelő és -értékesítő vállalkozások egymásra épülő tevékenységének vizsgálatát,

  • az e-kereskedelemben részt vevő vállalkozások számlaadási kötelezettségének teljesítésére, az ügyletek lebonyolítási módjára, árszínvonalának alakulására, a bizonylatolás és a könyvelés teljességére vonatkozó adatok gyűjtését.

Kiemelt ellenőrzési területnek kell tekinteni a gabona vertikum egészét is a termeléstől a végső felhasználásig.

A vizsgálatra történő kiválasztásnál figyelembe kell venni az adatgyűjtések eredményeit, valamint a szakterületek sajátosságairól készült módszertani útmutatókban foglaltakat.

A 2007. évben kiemelkedően fontosnak tekintett ellenőrzési területek közül továbbra is folytatni kell a számítástechnikai alkatrészek forgalmazóinak a vizsgálatát. Ennek során hasznosítani kell azokat az ellenőrzés-módszertani eredményeket, amelyeket a vizsgálatokban résztvevő igazgatóságok előző évi célraorientált, koordinált ellenőrzéseik során fejlesztettek ki.

Vizsgálni szükséges a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező, az áfa szempontjából az Európai Unió valamely országában regisztrált, közösségi- és exportértékesítési tevékenységet folytató, gyakorlatilag minden esetben áfa visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozásokat.

Kiemelten kell ellenőrizni az Irányelv 1. számú mellékletében szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) 50 %-kal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutatók értékénél.

Az erre irányuló fokozott ellenőrzés szempontjai:

  • A gépjárműkereskedelembe tartozó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzése során elsősorban az árbevétel bizonylatolását, a költségek elszámolásának szabályszerűségét, az általános forgalmi adó elszámolását kell vizsgálni, különös figyelmet fordítva a közösségi beszerzés és továbbértékesítés bevallásának ellenőrzésére a VIES adatok felhasználásával.

  • Az információtechnológiai szaktanácsadás és az egyéb információtechnológiai szolgáltatás területén a számlaadási kötelezettség teljesítését, illetve a kiállított számlák valóságtartalmát és a költségelszámolás realitását szükséges ellenőrizni.

  • Az állategészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a szolgáltatás dokumentáltságának szabályszerűségére, a bevételek teljes körűségére, a költségelszámolás jogszerűségére.

III. Aktuális adózási folyamatokat feltáró és vizsgálat-előkészítő

adatgyűjtések irányai

Az eltitkolt bevételek feltárása érdekében kiemelten vizsgálni kell a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, különös tekintettel a piacokra és közterületekre, a kötelezettségük teljesítését többször elmulasztókra, a több éve veszteséget kimutató vállalkozókra, a pénztárgépet nem rendeltetésszerűen használókra.

Folytatni kell a leltárfelvételeket és vizsgálni szükséges az áruk eredetének bizonylattal való alátámasztottságát, továbbá a házipénztárak tartalmának bizonylati alátámasztottságát. A vizsgálatokat szükség szerint a társhatóságokkal, kiemelten a Vámhatósággal közösen – ideértve a RAPID egységeket is – összehangolt akciók keretében kell elvégezni.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai:

  • az egészségmegőrző tevékenységet végző vállalkozások (fitnesz centrumok, wellness központok, stb),

  • a hulladékgazdálkodás és a hulladékkereskedelem (a beszerzés és az értékesítés jogszerűsége szempontjából),

  • az alvállalkozókkal működő, takarítási tevékenységet végző vállalkozások,

  • a pénzügyi szektor, ezen belül a hitelközvetítők, hitelkihelyezők, brókerek, valamint az üzletviteli tanácsadást végző vállalkozások (a nyújtott szolgáltatások valóságtartalmának és a számlák befogadói szempontjából értelmezett indokoltságának vizsgálata),

  • az őrzővédő tevékenységet végző adózók,

  • az utazásszervező és az ügynöki tevékenységet végző vállalkozások.

IV. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai

Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza, hogy az adóhatóság ellenőrzési feladatait milyen ellenőrzési fajták keretében végezze. Az egyes ellenőrzési típusok arányszámai a következők:

a)

bevallások utólagos (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is)

vizsgálatára irányuló ellenőrzés

 

61,9

%

 

Ebből

    
 

-

legnagyobb (első 3000) adóteljesítményű adózók ellenőrzése

10,0

%

  
 

-

vagyongyarapodási vizsgálatok

10,7

%

  
 

-

bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések

0,1

%

  
 

-

átalakuló, tevékenységüket kezdő, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése

12,7

%

  
 

-

kiutalás előtti ellenőrzések

8,3

%

  

b)

az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés

  

0,1

%

c)

az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés

 

29,4

%

d)

az adatok gyűjtését célzó ellenőrzések

  

8,4

%

e)

ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

 

0,2

%

V. Záró rendelkezések

Jelen irányelv a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. január 01-jétől kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg az ellenőrzési feladatok 2007. évi ellátásáról szóló 7001/2007. (AEÉ 2.) APEH irányelv hatályát veszti.

 

1. sz. melléklet

Jövedelmezőségi szintek

TEÁOR kód

Az adózó székhelye

451 (501)Gépjármű-kereskedelem

620 (722 + 726) Információ technológiai szolgáltatás

750 (852)Állat-egészségügyi ellátás

Dél-alföld

6%

15%

12%

Dél-dunántúl

6%

15%

13%

Észak-alföld

7%

16%

14%

Észak-magyarország

7%

16%

13%

Közép-dunántúl

7%

16%

13%

Közép-magyarország

6%

15%

11%

Nyugat-dunántúl

6%

16%

10%