Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
A raktározás, a vámügyintézés, a fuvarozás továbbszámlázása más országba, különös tekintettel a teljesítési helyre
2007.01.03.
[Áfatörvény 15. §, 15/A. §]

Archív: 2017.09.28.

Kérdés: egy belföldi társaság egy más tagállambeli társaság megbízásából bérmunkát végez harmadik országban (a fő anyagokat a Megbízó biztosítja). Az alapanyagot a társaság belföldről, illetve más uniós tagállamból szerzi be. A más tagállambeli alapanyagot szállíthatják Magyarországra közvámraktárba (ők léptetik ki az EU-ból) vagy raktárba, illetve közvetlenül harmadik országba. A szerződés szerint az összes felmerülő költséget (raktározás, vámügyintézés, fuvar) a Megbízó megtéríti. Az alapanyagot véglegesen léptetik ki a Közösség területéről, míg a végtermék harmadik országból közvetlenül más tagállamba kerül szállításra. Kérdés: hól van az ügyletek teljesítési helye és mi az adómértékük? Hogyan kell továbbszámlázni?

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 15/A. §-ának (4) bekezdése szerint Közösségen belüli teherközlekedés esetén a teljesítés helyének – amennyiben a teherközlekedést saját nevében megrendelő az indulás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, azon tagállam területét kell tekinteni, amelyben a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették. Következésképpen az alapanyag másik EU-s tagállamból Magyarországra történő fuvarozása esetében, a magyar adóalany által megrendelt Közösségen belüli fuvar kapcsán Magyarország minősül teljesítési helynek. A fuvar közvetített szolgáltatásként a  más tagállambeli társaságnak történő továbbszámlázásakor azonban – az említett jogszabályhely szerint – ezen más tagállam minősül teljesítési helynek, ezért a belföldi társaság áfa felszámítása nélkül számlázhatja tovább a Közösségen belüli fuvart a más tagállambeli társaságnak.

Az áfa-törvény 15. § (4) bekezdésének b) pontja szerint teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál (a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások közé tartozik a raktározás és a vámügyintézés) teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik. Ezért kap a magyar társaság a raktározásról és a vámügyintézésről áfás számlát. Ezek (közvetített szolgáltatásként való) továbbszámlázása esetén azonban neki a más tagállambeli társaság felé – az áfa-törvény 15/A. §-ának (5) bekezdése értelmében – áfát nem kell felszámolnia, hiszen ez esetben ezen más tagállam minősül teljesítési helynek: az áfa-törvény 15/A. § (5) bekezdése szerint, amennyiben a Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatást saját nevében megrendelő a szolgáltatásnyújtás tényleges helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azon tagállam területét kell tekinteni, amelyben a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették. (A magyar adóalany a harmadik országba végzett bérmunkához felhasznált alapanyagot belföldről, illetve más uniós országból szerzi be, melyeket aztán Magyarországon közvámraktárba vagy raktárba tárol be, illetve közvetlenül harmadik ország területére léptet ki. Tekintve, hogy az alapanyag uniós eredetű, közvámraktárba történő kiléptetése (vámeljárás alá vonása) nem lehetséges. Raktározni ugyan lehet közösségi terméket közvámraktárban, azonban az áfa-törvény 12. §-ának cc) pontja és 29. §-ának c) pontja nem vonatkozhat rá. Ezért kap a magyar adóalany a raktározásról áfás számlát.)

A belföldi fuvar (teherközlekedés) és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetében a teljesítés helye – az áfa-törvény 15. §-a (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja alapján – Magyarország. E szolgáltatásokat a magyar társaságnak a vonatkozó magyar adómérték felszámításával kell továbbszámláznia a más tagállambeli társaságnak, hiszen az ügylet Magyarországon teljesített és az adó fizetésére a magyar adóalany kötelezett.

Az áfa-törvény 11/A. §-ának i) és k) pontja szerint termékexporttal egy tekintet alá eső szolgáltatásnyújtásnak minősül a vámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetett termékhez kapcsolódó teherközlekedés. Így a magyar adóalany az alapanyag Magyarországról harmadik országba történő szállításáról - az áfa-törvény 29. §-ának b) pontja értelmében (feltehetően egy magyar szállítmányozó cégtől) - áfa-mentes számlát kap, melyet ugyanígy számlázhat tovább. (Amennyiben a magyar adóalany harmadik országbeli fuvarozó céget bízna meg a szállítással, a magyar útszakaszra eső fuvarozás – a fenti jogszabályhely értelmében – akkor is mentes az adó alól.)

Más tagállamból közvetlenül harmadik országba szállított termékek fuvarozása – az áfa-törvény 15. §-ának (3) bekezdése szerint – az áfa-törvény területi hatályán kívül esik.

(APEH Adójogi Főosztály 8931757589, Pénzügyminisztérium Forgalmi adók és fogyasztói árkiegészítések főosztálya 5646/1/2005)