Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Lakásszövetkezet számlaadása
2004.02.09.

Archív: 2017.09.28.

A 2003. január 1-jétől hatályos áfa törvényből a lakóingatlan kezelési szolgáltatás a tárgyi adómentes szolgáltatások közötti felsorolásból kikerült, ezért ezen időponttól kezdődően az ezen tevékenységek adóalany általi nyújtása esetén a felszámítandó adó mértéke 25 % lenne, azonban a 2003. március 24-én elfogadott, az áfa törvényt módosító 2003. évi XVIII. törvény 7. § (3) bekezdése az áfa törvényt módosító 2002. évi XLII. törvény 305. §-át egy (13) bekezdéssel egészítette ki. Ez alapján a lakóingatlan kezelését (is) végző adóalany e tevékenysége tekintetében 2003. évre - visszamenőlegesen az év elejétől - tárgyi adómentességet választhatott. A választás azonban csak 2003. évre vonatkozhat, 2004. évtől ezen tevékenység is 25 %-os adómértékkel adózik. Kivétel ez alól az áfa törvényt módosító 2003. évi XCI. törvény 211. § (9) bekezdésében foglaltak szerint, az a lakóingatlan kezelést végző adóalany, aki 2003. évre a tárgyi adómentességet választotta. Az ilyen adóalany esetében a 2003. évben fizikailag teljesített, de csak 2004. év folyamán kiszámlázásra kerülő lakóingatlan kezelési szolgáltatás még tárgyi adómentességet élvez.

Belső szolgáltatások

A lakásszövetkezet a 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet 9. §-a szerint alaptevékenységként (belső szolgáltatásként) különböző tevékenységeket, így építési, felújítási, üzemeltetési, karbantartási, fenntartási tevékenységet is végez.
Az un. belső szolgáltatások (azaz a lakásszövetkezetnek a tagok részére végzett tevékenységei) - az Áfa törvény 8. § (1) bekezdésének megfelelő - ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, ezért utánuk áfa fizetési, a 43. § (1) bekezdése alapján pedig számlaadási kötelezettség keletkezik.

Ha a közüzemi szolgáltatást a szolgáltató a lakásszövetkezet felé számlázza, de közvetlen fogyasztója nem a lakásszövetkezeti közösség, hanem az egyes lakók (tagok), úgy a lakásszövetkezet az Áfa törvény 8. § (4) bekezdése szerint közüzemi szolgáltatást közvetít, így a közüzemi szolgáltatást annak adómértékével kell terhelnie a tagokra.
A szolgáltatások közvetített szolgáltatásként kezelése független attól, hogy a lakásokban mérőóra van-e, ugyanis a közüzemi szolgáltatás közvetítését végzi a lakásszövetkezet akkor is, ha a lakásszövetkezet a nevére számlázott, a tagok, nem tagok által igénybe vett közüzemi szolgáltatás ellenértékét nem mért fogyasztás alapján, hanem egyéb módon (közüzemi szolgáltatásoknál szokásos vetítési alappal) állapítja meg.

A működési és közös költségekre év közben havonta beszedett összeg még nem minősül ellenértéknek, mert annak felhasználási jogcíme nem ismert. A közgyűlés év végén a tényleges kötelezettségek alapján fogadja el az éves előirányzat felhasználását és dönt a maradvány felosztásáról, vagy előírja a tagok pótbefizetési kötelezettségét. Amennyiben a közös költség havonta fizetendő összegéről nem állapítható meg, hogy mennyi a közüzemi szolgáltatás adóköteles ellenértéke, mennyi a lakóingatlan-kezelés adóköteles ellenértéke, továbbá mennyi a felújítási alapba kerülő összeg, úgy a lakásszövetkezet közüzemi szolgáltatása, lakóingatlan-kezelési szolgáltatása nem tekinthető teljesítettnek. Annak ellenére, hogy fizetés történt, a havonta fizetendő közös költség nem tekinthető előlegnek, hiszen még előre nem konkretizálható teljesítésekre történik a fizetés.
Az Áfa törvény szerinti teljesítési időpontként nem vehető figyelembe olyan időpont, amikor a szolgáltatás ellenértéke még nem ismert. A szolgáltatás ellenértéke csak akkor válik ismertté, amikor azt a közgyűlés elfogadja. Ez az időpont lehet akár 2004. január 1-jét követő időpont is, erre vonatkozóan az áfa törvényt módosító 2003. évi XCI. törvény 211. § (9) bekezdésének rendelkezése folytán a 2003. évre vonatkozó tevékenység tekintetében továbbra is fennáll a lehetősége az ilyen tevékenységet folytató adóalanyoknak.
Ebből az következik, hogy lakásszövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy évente egyszer állítson ki az Áfa törvény 43. §-a szerinti bizonylatot (mivel a teljesítéssel nem egyidejű a készpénzfizetés), számlát az általa teljesített értékesítésről a tagok, nem tagok felé. Ekkor a számlán a teljesítési idő a pótbefizetési kötelezettség esedékességi időpontja, ennek hiányában a tárgyévet lezáró közgyűlés napja.

Természetesen a lakásszövetkezeti közösség által igénybevett (közös tulajdonra eső) közüzemi szolgáltatásokat nem kell a lakókra továbbterhelni, az ilyen költségek fedezetét képezi az ún. közös költség.

A lakásszövetkezet által igénybe vett közvetített szolgáltatások adója levonható, ezen szolgáltatások továbbszámlázása során kiszámlázott - változatlan %-os mértékű - adó összege viszont befizetendő adóként szerepel.

A lakásszövetkezetnek a tagok részére közvetített közüzemi szolgáltatás - az Áfa törvény 8. § (4) bekezdésére is tekintettel - 2003. január 1-jétől is megfelelt az Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 23. pontban foglaltaknak, azaz folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősült. Az Áfa törvény 16. § (6) bekezdés előírásnak megfelelően a folyamatosan teljesített szolgáltatások teljesítési időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Az Áfa törvény folyamatosan teljesített szolgáltatásokra meghatározott speciális szabályából következően az ilyen szolgáltatásoknál az előleg fogalma (szolgáltatásnyújtást megelőzően fizetett, az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg) értelmezhetetlen. Előzőek miatt a működési és közös költségekre beszedett összegeket év közben nem lehet az Áfa törvény 17. §-ában foglaltaknak megfelelő előlegnek tekinteni.
Az adókötelezettség keletkezési időpontjának a 16. § (6) bekezdése szerint az egyes részkifizetések esedékességének napja minősül, amely időpont a közgyűlés által előírt pótbefizetések esedékességének napja. Ezzel a teljesítési időponttal kell a tagok felé a számlát kiállítani.

A lakásszövetkezet számlaadási kötelezettségét az áfa törvény 43. § (1) bekezdése alapján teljesíti: az általa történő teljesítésekről számlát, illetve a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát köteles kibocsátani. Amennyiben készpénzzel történik a kiegyenlítés, és a vevő nem kér számlát, akkor az áfa törvény 70. § (1) bekezdése alapján elegendő nyugtát kiállítani.