Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Az evaalany státusza az áfa szempontjából, az áfáról evára való áttérés, illetve az áfára való visszatérítés szabályai
2002.12.20.

Archív: 2012.03.13.

I. Az eva alany jogállása, bizonylatolása
II. Az áfa-ról eva-ra való áttérés szabályai
III. Az eva-ról áfa-ra való visszatérés szabálya


I. Az eva alany jogállása, bizonylatolása

Az eva nem az áfa alanyiság egy szakasza, hanem új adóalanyiság.

Az eva-s csak termékimport után fizet áfa-t (de ezt sem vonhatja le), egyébként külön áfa-t nem fizet, a 15%-os eva annak összegére is fedezetet nyújt. Az eva-s annak ellenére nem áfa alany, hogy áfa-t kötelező a bizonylataiban áthárítania. A bizonylatban az áfa törvénynek megfelelő adómértéket köteles feltüntetni. Az áfa törvény 1. számú mellékletének I. részében felsorolt termék és szolgáltatás esetén a 12 százalékos, az 1. számú melléklet II. részében felsorolt termék, továbbá termékexport, termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés, illetve a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén a nulla százalékos, egyéb esetekben pedig a 25%-os adómértéket. Tárgyi mentes termékértékesítésnél, szolgáltatásnál a „mentes az adó alól” kifejezést. Annak ellenére, ha esetleg az eva-t megelőzően az áfa-ban alanyi adómentes volt, eva alá tartozó bejelentkezését követően a kiállított bizonylaton az áfa törvénynek megfelelő adómértékű áfa-t kell áthárítania. A számla befogadója az így rá hárított áfa-t levonhatja, ha az áfa törvény egyéb más esetben is fennálló feltételeit teljesíti. [Eva törvény 16.§ (2) bekezdés, 13.§ (4) bekezdés, Áfa törvény 32.§ (1) bekezdés a.) pont]

Az eva alany az áfa törvény szabályainak megfelelően állítja ki eva hatálya alá tartozó ügyleteiről az áfa törvény szerinti tartalommal a

  • számlát (átutalásos fizetés esetében, valamint nem a gazdasági eseménnyel egyidejű készpénzfizetésnél, illetve egyéb esetben, ha a vevő számlát kér és a kibocsátó nem készpénzes számla kiállítása mellett dönt),

  • egyszerűsített számlát (A gazdasági eseménnyel egyidejű készpénzfizetés esetén, ha a vevő számlát kér és a kibocsátó készpénzes számlát kíván kiállítani),

  • nyugtát (gazdasági eseménnyel egyidejű készpénzfizetés esetén, ha a vevő nem kér számlát),

  • számlát helyettesítő okmányt (kapott előlegről annak átvételekor, valamint olyan ügyletekről ahol az ellenérték nem pénzben kifejezett).

A térítés nélküli átadásról, illetve az áfa törvény hatálya alá nem tartozó, de bevételt eredményező ügyleteiről az eva törvény mellékletében szereplő tartalmi kellékekkel rendelkező bizonylatot állít ki. [Eva törvény 13.§]

A számlán teljesítés időpont az áfa törvény szerinti (vagyis főszabály szerint a gazdasági esemény polgári jogi teljesítési időpontja, az áfa törvényben nevesített esetekben az ott megjelölt időpont). eva-t azonban csak akkor kell fizetni utána, amely napon az abból származó bevételt az adóalany megszerzi. Ha azonban a bizonylat kibocsátásának időpontjától számított 30 napon belül nem szerzi meg a bevételt (nem jut az ellenértékhez), a bevételt ezen a napon megszerzettnek kell tekinteni, tehát eva-t kell utána fizetni. [Eva törvény 13.§ (1) bekezdés, 7.§ (7) bekezdés]

A bizonylat korrekciójára az áfa törvény szerinti tartalommal kiállított módosító számlával (egyszerűsített számlával, számlát helyettesítő okmánnyal) kerül sor.

Attól függetlenül, hogy az adózó áfa-s időszakában alanyi áfa mentes volt eva választása esetén ő is 15 millió forintos értékhatárig jogosult az eva szerinti adózásra.

II. Az áfa-ról eva-ra való áttérés szabályai

Az eva-ra való áttéréskor az utolsó áfa adóelszámolási időszakról beadandó bevallásban fizetendő adóként kell figyelembe venni

  • azon termékek forgalmi értékére vonatkozó áfa-t, amelyeket az adóalany áfa alanyként gazdasági tevékenységéhez használt, de az áfa törvény 7.§ (1) bekezdés a.) pontja szerint tevékenységéből kivonja, vagyis az eva-s „korszakába” nem viszi tovább, feltéve, hogy az eszközzel összefüggésben felmerült nála korábban levonható áfa. [Eva törvény 16.§ (1) bekezdés a.) pont] 

  • Azon tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök (2003-ra vonatkozó áttérésnél csak a 2002. szeptember 30-a után vásárolt eszközök) után fizetendő áfa-t az áfa törvény 39.§ (3) bekezdése szabályai szerint, amelyekkel összefüggésben az áfa korábban levonható volt. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéstől számított figyelési időszak (60 hónap, ingatlannál 120 hónap) alapján a beszerzéskor levonható áfa-nak azt a részét kell az áfa alanyként való megszűnés napját tartalmazó időszakról adott bevallásában fizetendőként elszámolni, amely az áfa alanykénti megszűnés időpontjától (december 31.) a figyelési időszak hátralevő részeire jut. Például egy 2002. októberben beszerzett tárgyi eszköz után levont áfa-nak az 58/60-ad részét kell az utolsó időszaki áfa bevallásban fizetendőként elszámolni. A korrekció csak egyirányú, tehát kizárólag azon tárgyi eszközökre kell alkalmazni, melyek beszerzésekor levonható adó merült fel, és az utolsó áfa bevallásban egyedül az áfa törvény 39.§ (3) bekezdésének b.) pontja szerinti fizetendő adó számolható el, pótlólagos levonás nem érvényesíthető. Mivel az áfa törvény a tárgyi eszköz fogalmánál értékhatárt nem állapít meg, fenti szabályt az 50 ezer forintot meg nem haladó tárgyi eszközökre is alkalmazni kell. [Eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pont.]

  • Az egyszeres könyvvitelt vezetőnek és a pénzforgalmi szemléletben könyvelőnek mindazon áfa-s időszakában teljesített értékesítései, szolgáltatásnyújtásai után fizetendő áfa-t, amelyre vonatkozóan még nem kellett áfa fizetéssel számolnia, mert nem járt le a halasztás. (Nem kapta meg 2002-ben az ellenértéket vagy nem telt le december 31-ig a 60 nap). [Áfa törvény 20.§ (4) bekezdés c.) pont]

Aki áfa-s időszakában alanyi mentességet választott, e kötelezettségek alól mentesül.

Ha az utolsó áfa bevallás negatív egyenleggel zárul, az áfa-t ki kell utalni az eva-t választó részére akkor is, ha nem teljesíti a visszaigénylési feltételeket és vannak kifizetetlen beszerzései. [Eva törvény 16.§ (1) bekezdés c.) pont]

III.eva-ról áfa-ra való visszatérés szabálya

Ha az eva alany saját döntésének megfelelően (erre csak új naptári évtől van lehetőség), vagy a törvényben előírt feltételeknek való meg nem felelés (pl. 15 millió forintos bevétel meghaladása) okán kikerül az eva hatálya alól, az általános forgalmi adó alanyává válik (amennyiben gazdasági tevékenységét folytatja). E tényt az adóhatósággal is közölnie kell, be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá. Az áfa tekintetében új adóalanynak minősül, így az Art. szabályai szerint lehetősége van alanyi mentesség választására, valamely különleges adózási mód választására, illetve kizárólag tárgyi mentes tevékenység folytatásának bejelentésére.

Tekintettel arra, hogy az eva-ról visszatérő új áfa alanynak minősül, az eva-ról áfa-ra való visszatérés alkalmával nincs törvényes lehetőség az eva-ra való áttéréskor a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatosan befizetendő áfa [eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja] utólagos levonására.

Az áfa-s adóév végén az áfa törvény 39.§ (1) bekezdése sem alkalmazható - amely tárgyi eszközzel összefüggésben az adóévekre átnyúló áfa fizetést, illetve levonást írja elő -, mivel az áfa törvény szerint e szabályt folyamatos adóalanyiság esetében lehet figyelembe venni. [A visszatéréskor a 39.§ (3) bekezdése címén sem lehet pótlólagos áfa levonással élni, hiszen az áfa-ra való visszatérés nem értékesítés.]

Az eva törvény 16.§ (6) bekezdése megtiltja azt is, hogy az áfa-ra való áttérést követően az adózó az eva alanyisága alatt beszerzett termékekre alapozzon utólag adólevonási jogot. Még akkor sem teheti ezt, ha utóbb e korábbi ráfordításait gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolta el. [Az áfa törvény 36.§ (4) bekezdésének alkalmazását ugyanis tiltja az eva törvény.]