Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Közösségen belüli termékbeszerzés után adólevonásra jogosító bizonylat tartalmi követelményei az Európai Unió Tanácsának 77/388/EGK (Hatodik) irányelve alapján
2005.11.15.
[Áfatörvény 35. § (1) bekezdés d) pont]

Archív: 2017.09.28.

A 2005. évi XXVI. törvény 16. §-ának az áfa törvény 35. § (1) bekezdését d) ponttal kiegészítő rendelkezése 2005. június 24. napjától a közösségi termékbeszerzés után érvényesíthető adólevonási jogot az ügyletre vonatkozó olyan bizonylat (számla) meglétéhez köti, amely a Közösség Hatodik irányelvének a számla tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezéseinek [22. cikk (3) bekezdése] megfelel.

A kötelező számlaadás és a levonási jog az európai áfa-rendszer semlegességének alapvető jelentőségű intézménye. Az Európai Unió 77/388/EGK (Hatodik) irányelvének 18. cikk (1) bekezdése szerint az adóalany csak akkor gyakorolhatja adólevonási jogát, ha a 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott számlával rendelkezik. A belső piaci 91/680/EGK irányelv 28f. cikke értelmében is az adóalanynak számlával, kell rendelkeznie, hogy a Közösségen belüli önadózással bevalIott beszerzési ügyletek esetében is élhessen adólevonási jógával, azaz levonhassa egy másik adóalanytól igénybe vett, vagy számára teljesített termékértékesítések és szolgáltatások után fizetett, vagy fizetendő adót.

A Tanács 2001/115/EK irányelvének 28h. cikke által módosított Hatodik irányelvnek a számlaadási kötelezettséget tartalmazó 22. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint minden adóalany köteles biztosítani, hogy az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, illetve az ezek teljesítését megelőzően átadott pénzösszegről (előlegről), akár saját maga, akár az ő megbízásából a partnere, vagy az ő képviseletében harmadik fél számlát bocsásson ki. A számla minimális tartalmi követelményeit a hivatkozott 22. cikk (3) bekezdésnek b) pontja tartalmazza. Ezek azok a minimális tartalmi követelmények amelyek minden tagországra vonatkozóan kötelezőek, tehát az egyes tagországoknak - amikor a saját hozzáadott értékadó típusú törvényüket a Hatodik irányelvvel összhangban kialakítják, - akkor ezen feltételeket a számla tartalmi követelményei közé mindenképpen fel kell venniük.

A magyar áfa törvényt módosító 2005. évi XXVI. törvény 16. §-ának az áfa törvény 35. § (1) bekezdését d) ponttal kiegészítő rendelkezése a közösségi termékbeszerzés során érvényesíthető adólevonási jogot tehát az ügyletre vonatkozó bizonylat (számla) meglétéhez köti, ebből elvileg következik, hogy amennyiben a szóban forgó számla az adott tagország törvényi előírásainak megfelel, akkor a Hatodik irányelvnek a számla tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezéseinek meg kell feleljen, hiszen adott tagországbeli jogszabály is ezen minimumot kell hogy tartalmazza. Amennyiben egy adott tagország a Hatodik irányelvben szabályozott kötelező tartalmi kellékeken túlmenően is meghatároz kellékeket, ezen többlet adatok hiánya, vagy hibás szerepeltetése természetesen a belföldi számlabefogadó (vevő) Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó adólevonási jogára nincsen kihatással. Nem kell tehát a magyar adóalanynak ismernie a különböző tagországok számlázási szabályait, elegendő a Hatodik irányelvnek azon rendelkezését ismernie, hogy melyek a számlává minősítés minimális követelményei. Hiányos adattartalmú számlával adólevonási jog nem gyakorolható.

A Tanácsnak a 2001. december 20-i, a számlázás egyszerűsítése, modernizálása és összehangolása érdekében történő fentebb hivatkozott Hatodik irányelvet érintő módosítása (2001/115/EK) eredményeképpen megszűnt a 22. cikk (3) bek. c) pontjában szereplő azon lehetősége a tagállamoknak, mely szerint a tagállamok állapítják meg azokat a követelményeket, amelyek alapján egy bizonylatot számlának kellett tekinteni.

A Közösség Hatodik irányelvében meghatározott különleges rendelkezések sérelme nélkül, hozzáadottérték-adó céljából csak a következő adatok feltüntetése kötelező a kiállított számlákon.

  1. a számla kibocsátásának dátuma,

  2. a számlát egyedileg azonosító, egy vagy több számsorból álló szám (számlaszám

  3. hozzáadottérték-adó azonosító (áfa azonosító) szám, amely alatt az adóalany az árukat értékesítette, szolgáltatásokat teljesítette,

  4. amennyiben a megrendelő köteles az ügylet után az adót megfizetésére, akkor az ő hozzáadottérték-adó azonosító száma,

  5. az adóalany vevő teljes neve és címe,

  6. az értékesített áruk mennyisége és jellege, vagy a szolgáltatás mértéke és jellege,

  7. a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének, vagy befejezésének dátuma, vagy az előleg folyósításának dátuma, amennyiben ez a dátum megállapítható, és az eltér a számla kiállításának dátumától,

  8. az adó alapja adókulcsonként vagy adómentességenként, az egységár, valamint az esetleges levonások, árengedmények nélkül, ha az egységár ezeket nem tartalmazza,

  9. alkalmazott hozzáadottérték-adó kulcs,

  10. a fizetendő hozzáadottérték-adó összege, kivéve, ha olyan különös rendelkezést alkalmaznak, amely esetén az irányelv kizárja ezen adat feltüntetését,

  11. adómentesség esetén, illetve amikor az adófizetési kötelezettség a megrendelőt terheli, akkor a hivatkozás a Hatodik irányelvnek a megfelelő rendelkezésére, a vonatkozó nemzeti rendelkezésre, vagy bármilyen utalás arra, hogy az értékesítés hozzáadottérték-adó mentes, vagy a fordított adózási eljárás alá tartozik,

  12. amennyiben új közlekedési eszközök Közösségen belüli értékesítéséről van szó, akkor az irányelv 28a. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatok,

  13. utazási irodákra vonatkozó különös szabályozás (árrés adózási szabályok) alkalmazása esetén az irányelv 26. cikkére, vagy a vonatkozó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozás, vagy bármiféle utalás arra, hogy az árrés szabályokat alkalmazták,

  14. használt cikkekre, művészeti tárgyakra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó valamilyen különös szabályozás alkalmazása esetén az irányelv 26a. cikkére, vagy a nemzeti rendelkezésekre való hivatkozás, illetve bármiféle utalás arra, hogy az említett szabályozások valamelyikét alkalmazták,

  15. amennyiben az adó megfizetésére adóképviselő kötelezett, akkor az ő áfa-azonosító száma, teljes neve és címe.

A tagállamoknak csak az adómentes ügyletekre vonatkozóan van lehetősége az adóalanyokat a számlaadási kötelezettség alól mentesíteni és nem tehetik kötelezővé a számlák aláírását.
Az egyes tagországok nemzeti szabályozásai a felsorolt adatokon felül adatközlést a számlán kötelezővé nem tehetnek, azonban az adóalanyok a kötelező tartalmi elemeken felül a számlán más adatot is feltüntethetnek. A tagállami nemzeti szabályozásban a tagállamok megkövetelhetik a vevő hozzáadottérték-adó azonosító számának feltüntetését, ez azonban, mivel ez a Hatodik irányelv szerint csak lehetőség, az áfa törvény 35. § (1) bek. szerinti adólevonásra jogosító bizonylat tartalmi követelményeit nem befolyásolja.
A számlán szereplő összegeket bármilyen devizanemben lehet szerepeltetni, de a fizetendő adó összegének azon állam devizanemében (is) szerepelnie kell, ahol az áruszállítás, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítettnek minősül.

(Pénzügyminisztérium 14.465/ /2005. - APEH Adójogi főosztály 8931682362/2005.)