Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Tájékoztató a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre
2007.12.20.

Archív: 2018.01.01.

vonatkozó szabályok 2008. január 1-jétől hatályos változásairól és a bejelentési kötelezettségről

Az általános forgalmi adóról szóló, 2008. január 1-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa-törvény) a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályokat három alfejezetben tárgyalja.

Fontos változás, hogy míg 2007. december 31-éig a különbözet szerinti adózás szabályai csak az adóalany választása esetén vonatkoznak az általa továbbértékesítési céllal átvett termékek értékesítésére, illetve árverés szervezőjeként az árverés útján értékesített termékekre, addig az új Áfa-törvény XVI. fejezetének szabályai a viszonteladóra főszabály szerint, a nyilvános árverés szervezőjére pedig kötelezően vonatkoznak.

Az új Áfa-törvény 224.§ (1) bekezdése értelmében a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. Ilyen tartalmú előzetes bejelentés hiányában viszonteladó tevékenységére az új Áfa-törvény XVI. fejezetében megfogalmazott különös szabályok vonatkoznak.

1. Fogalom-meghatározások változásai

  • Az új Áfa-törvény tágabb használt ingóság fogalmat használ, 2008. január 1-jétől főszabály szerint az új Áfa-törvény XVI. fejezetének különös szabályai vonatkoznak azon műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termékek továbbértékesítésére is, amelyek csak kijavításuk vagy rendbehozataluk utáni állapotukban használhatók eredeti rendeltetésüknek megfelelően

  • Az új Áfa-törvény 8. számú melléklete a XVI. fejezet hatálya alá tartozó a műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek körét vámtarifaszámra való hivatkozással határozza meg.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176.§ (13) bekezdés a) pontja értelmében a vámtarifaszámra hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

2. A viszonteladóra vonatkozó szabályok változásai

Az új Áfa-törvény 213.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében viszonteladó minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján – bizományosként jár el.

  • Az új Áfa-törvény értékesítési ár fogalma eltér az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) eladási ár fogalmától.

Az új Áfa-törvény 215.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a viszonteladóra vonatkozó különös szabályok alkalmazásában értékesítési ár az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna, illetőleg abba beletartozna, ideértve magát az általános forgalmi adót is, de kivéve az új Áfa-törvény 71.§ (1) bekezdésében meghatározott összegeket, azaz

    1. az olyan ár- és díjengedményt vagy ár- és díjvisszatérítést (együtt: árengedményt), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg

    2. a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedményt vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedményt;

    3. azt a pénzösszeget, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

  • Az új Áfa-törvény bővíti azon személyek körét, akiktől való beszerzés esetén főszabály szerint az új Áfa-törvény XVI. fejezetének rendelkezései alkalmazandók.

2008. január 1-jétől használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására főszabály szerint akkor is az új Áfa-törvény 217.§-a alkalmazandó, ha a viszonteladó részére ezen termékeket – nem adóalany személy, szervezet, illetve másik viszonteladón túl – a Közösség területéről

  • az alanyi adómentes adóalany – beleértve Közösség más tagállamában ennek megfelelő jogállású adóalanyokat is – értékesítette feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz,

  • olyan adóalany értékesítette, akinek (amelynek) termékértékesítése az új Áfa-törvény 87.§-a szerint mentes az adó alól, azaz

    1. az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használta, egyéb módon hasznosította és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;

    2. az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-törvény 124-125.§-ai alapján nem vonható le.

  • Az adóalap meghatározására vonatkozó szabályok:

Az új Áfa-törvény XVI. fejezet 2. alfejezetének főszabálya szerint a viszonteladó az adóalapot egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel határozza meg.

Az új Áfa-törvény 218.§-a értelmében belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adó-megállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza.

Az új Áfa-törvény 225.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt a globális nyilvántartáson alapuló módszerre vonatkozó választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

Az új Áfa-törvény 219.§ (2) bekezdése értelmében globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer azon termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Ilyen termék továbbértékesítése esetén az adóalapját egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel kell meghatározni.

Az új Áfa-törvény 220.§ (1) bekezdése értelmében a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy

  1. műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében;

  2. műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése

esetében a termék értékesítésének adóalapját az új Áfa-törvény 217.§-a szerint, egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel állapítja meg.

Az új Áfa-törvény 225.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében, amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt ezen választási jogával, attól választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.

  • A viszonteladó az új Áfa-törvény szerint sem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására és 2008. január 1-jét követően is csak olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az új Áfa-törvény 83.§-ában meghatározott százalékérték nem szerepel.

  • Az új Áfa-törvény 224.§ (1) bekezdése értelmében a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit.

Az áttérés kezdő napjára szóló időzítéssel a viszonteladónak tételes leltárral kell alátámasztania a nyitó készletet. Az így megállapított nyitó készleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a viszonteladó legkorábban az áttérés kezdő napjától kezdődően adólevonási jogot gyakorolhat.

Az új Áfa-törvény 225.§ (1) bekezdés c) pontja értelmében, amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt ezen választási jogával, attól választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.

Ebben az esetben az új Áfa-törvény 226.§ (1) bekezdése értelmében a választás megszűnésének napjára szólóan a viszonteladónak tételes leltárral kell alátámasztania a záró készletet. Az így megállapított záró készleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülésétől függetlenül – adólevonási jogot nem alapíthat, illetőleg ha ezzel a jogával már élt, azt önellenőrzéssel helyesbíti.

Az új Áfa-törvény 226.§ (2) bekezdése értelmében az önellenőrzés a határnapot követő év január 31. napjáig pótlékmentesen végezhető el.

3. Nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó szabályok változásai

Az új Áfa-törvény 213.§ (1) bekezdés f) pontjának értelmében az új Áfa-törvény XVI. fejezete alkalmazásában nyilvános árverés szervezője minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse.

Az új Áfa-törvény 213.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében nyilvános árverés szervezőjének megbízója minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervezője – ellenérték fejében – nyilvános árverésre bocsássa.

Az új Áfa-törvény 213.§ (2) bekezdése értelmében a nyilvános árverés szervezőjének adott megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a termék nyilvános árverésre bocsátásakor és értékesítésekor a nyilvános árverés szervezője a saját nevében, de megbízója javára jár el.

A nyilvános árverés szervezőjére a viszonteladótól eltérően az új Áfa-törvény XVI. fejezetének szabályai kötelezően vonatkoznak, nem dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére azokat nem alkalmazza, továbbá nem határozhatja meg adóalapját globális nyilvántartáson alapuló módszerrel.

Az új Áfa-törvény 230.§-a értelmében az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervezője részére történő termékértékesítés akkor teljesül, amikor a nyilvános árverés szervezője a terméket a nyilvános árverésen értékesíti.

Az új Áfa-törvény bővíti a nyilvános árverés szervezőjének megbízói körét:

2008. január 1-jétől használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervezője általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására akkor is az új Áfa-törvény 231.§-a alkalmazandó, ha a megbízó – nem adóalany személy, szervezet, illetve másik viszonteladón túl –

  • az alanyi adómentes adóalany – beleértve Közösség más tagállamában ennek megfelelő jogállású adóalanyokat is – értékesítette feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz,

  • olyan adóalany értékesítette, akinek (amelynek) termékértékesítése az új Áfa-törvény 87.§-a szerint mentes az adó alól, azaz

    1. az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használta, egyéb módon hasznosította és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;

    2. az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az új Áfa-törvény 124-125.§-ai értelmében nem vonható le.

4. Bejelentési kötelezettség

Az új Áfa-törvény XVI. fejezetének személyi hatálya alá tartozó adóalanyt az alábbi bejelentési kötelezettségek terhelik:

  • Amennyiben a 2007. december 31-éig hatályos Áfa-törvény XV. fejezetében biztosított választási jogával élve az adóhatóságnak bejelentette, hogy a különbözet szerinti adózás különös adózási szabályait alkalmazni kívánja bejelentést csak akkor kell tennie, ha belföldön nyilvántartásba vett viszonteladóként úgy dönt, hogy

    • az új Áfa-törvény 224.§ (1) bekezdésében meghatározott választási jogával élve, tevékenysége egészére nem alkalmazza az új Áfa-törvény XVI. fejezetének rendelkezéseit vagy

    • az Áfa-törvény 64/A.§-ában biztosított választási jogával élő, fizetendő adóját az Áfa-törvény 7. számú melléklete alapján megállapító belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó fizetendő adójának megállapítására 2008. január 1-jétől nem a globális nyilvántartáson alapuló alapuló módszert kívánja alkalmazni.

  • Amennyiben az új Áfa-törvény XVI. fejezetének személyi hatálya alá tartozó viszonteladó, illetve nyilvános árverést szervező adóalany nem választotta a 2007. december 31-éig hatályos Áfa-törvény XV. fejezetében szabályozott különbözet szerinti adózás különös adózási szabályait, 2007. december 31-éig be kell jelentenie az adóhatóságnak azt a tényt, hogy az új Áfa-törvény XVI. fejezetének személyi hatálya alá tartozik.

  • A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó ezen bejelentésével egyidejűleg nyilatkozhat arról is, hogy az új Áfa-törvény 224.§ (1) bekezdésében meghatározott választási jogával élve, úgy dönt, hogy tevékenysége egészére nem alkalmazza az új Áfa-törvény XVI. fejezetének rendelkezéseit.

  • Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó úgy dönt, hogy él az új Áfa-törvény 220.§-ában biztosított választási jogával és műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség közvetlen importjakor, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzésekor a termék értékesítésének adóalapját egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel állapítja meg, választására vonatkozó előzetes bejelentését az első ilyen ügyletre vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezését megelőzően kell megtennie.

A 2007. december 31-éig megteendő nyilatkozatokat a 08TAFA-T, illetve a 08TAFA-E jelű adatlapokon, a 2008. január 1-jét követően megtehető nyilatkozatokat a 2008. évre vonatkozó bejelentkezési, illetve változásbejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló adatlapokon kell megtenni.