Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Tájékoztató az alanyi adómentesség választhatóságát érintő új szabályokról
2007.12.19.

Archív: 2018.01.01.

Az alanyi adómentességre vonatkozó új szabályokat a 2008. január elsejével hatályba lépő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: újÁfa-törvény) XIII. fejezete tartalmazza. Az új Áfa-törvény 187. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az olyan adóalany jogosult alanyi adómentességet választani, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le (belföldön van a gazdasági tevékenységének a székhelye, vagy belföldön állandó telephelye van, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). Ennek megfelelően az új Áfa-törvény az általános forgalmi adóról szóló l992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi Áfa-törvény) előírásával azonosan, választható adómentességként szabályozza az alanyi adómentességet, a választásra jogosult személyek körében változás nincs. Az alanyi adómentesség alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az alanyi adómentességre vonatkozó választását az adóalany a jogszabályokban meghatározott határidőig bejelenti az adóhatósághoz.

A régi Áfa-törvény alanyi adómentesség választására jogosító 4 millió forint – családi gazdálkodó, átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetén 6 millió forint – bevételi küszöbértékétől eltérően az új Áfa-törvény azalanyiadómentességválasztásárajogosítóértékhatárt5millióforintbanhatározzameg. Az új Áfa-törvény 188. § alapján alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalanynak (az adóalanyként) belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan (illetőleg ténylegesen) nem haladja meg az 5 millió forintot.

Azokazadóalanyok, akik (amelyek) a gazdasági tevékenységüket2008. januárelsejétmegelőzőenkezdték, 2008. évre vonatkozóan akkor választhatnak alanyi adómentességet, ha 2007. évben nem volt 5 millió forintot meghaladó bevételük, illetve 2008. évben az ésszerűen várható bevételük nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt. Az ilyen adóalanyoknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. § (1)-(2) bekezdései alapján az alanyi adómentesség választását 2007. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteniük (feltéve, hogy a régi Áfa-törvény 51. § (3) bekezdése alapján a bevételi küszöbérték meghaladása miatt nem állnak alanyi adómentesség választására vonatkozó tilalom alatt). Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik 2007. évben is alanyi adómentesek voltak és 2008. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2008. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg az 5 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek 2007. évben alanyi adómentesek voltak, de 2008. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2008. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2007. december 31-ig.)

Az Áfa-törvény átmeneti rendelkezése alapján alanyi adómentesség választására van lehetőségük azoknak az adóalanyoknak is, akikazalanyiadómentességüket a régi Áfa-törvény alapján, a bevételi küszöbérték meghaladása miatt elveszítettékésezértvisszatérésitilalomalattállnak. Az ilyen adóalanyok is csak akkor választhatják az alanyi adómentesség alkalmazását 2008. évre, ha 2007. évben nem volt 5 millió forintot meghaladó bevételük, és a 2008. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg az 5 millió forintot. Az ilyen adóalanyok az új Áfa-törvény 269. § (1) bekezdése alapján legkésőbb 2008. február 15-ig jelenthetik be az alanyi adómentesség választását az adóhatósághoz. (A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.) A bejelentést célszerű minél előbb megtenni, mivel ennek az adó felszámítása, illetve az adómentesség alkalmazása miatt lényeges szerepe lehet már 2008. év elején is. A bejelentést 2007. évben a 08TAFA-E illetve a 08TAFA-T lapokon, 2008-ban pedig az adókötelezettséggel kapcsolatos változások bejelentésére rendszeresített nyomtatványokon lehet az adóhatósághoz benyújtani.

A tevékenységüket2008. évben, év közben kezdőadóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben az 5 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

A 2008. évre várható bevétel kalkulálásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az új Áfa-törvény is meghatároz olyan tételeket, amelyek nemszámítandóakbeleazalanyiadómentességválasztásárajogosítóbevételiértékhatárba. Az új Áfa-törvény 188. § (3) bekezdés alapján ilyenek a következő termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékei:

  1. Az adóalany vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítése.

  2. Az adóalany vállalkozásában használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jogok végleges átengedése.

  3. A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (új Áfa-törvény 85.§). [Ilyen adómentes szolgáltatás például az oktatási, humán-egészségügyi szolgáltatás, feltéve, hogy az adómentesség valamennyi törvényi feltétele teljesül.]

  4. Egyes, a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes szolgáltatások [az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés a.)-g.) pontjai alá tartozóak], kiegészítő jelleggel.. [Ilyen szolgáltatás lehet például az adóalanynak a saját értékesítése elősegítése érdekében végzett hitelügynöki szolgáltatása. (Az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés  l.) pont alapján adómentes ingatlan bérbeadás ellenértéke – eltérő rendelkezés hiányában – beleszámítandó a bevételi értékhatárba.)]

  5. A különleges jogállású mezőgazdasági termelőnél a mezőgazdasági tevékenység ellenértéke. [Nem tartozik bele az új Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységbe az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyre akár a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő személye, akár a termékértékesítés, szolgáltatástatás nyújtás tárgya/tartalma alapján kompenzációs felár nem érvényesíthető (új Áfa-törvény XIV. fejezet).]

  6. Egyes, az adóalany vállalkozásában használt tárgyi eszköznek nem minősülő termékek – ideértve az ingatlant is – értékesítése. [Ide tartozik például az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése, építési telek, valamint a 2 évnél nem régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan értékesítése.]

Az új Áfa-törvény 187. § (2) bekezdésének és 257. §-ának előírása szerint abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában az
alanyiadómentesminőségében

  • adófizetésre nem kötelezett,

  • előzetesen felszámított forgalmi adó levonására nem jogosult,

  • kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó nem szerepel,

  • a bevallástételi kötelezettség alól mentesül.

Az adóalany kötelezettségeinek megállapításakor vizsgálni kell, hogy az új Áfa-törvény XIII. fejezet rendelkezései szerint milyen esetekben nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Azokban az esetekben, amikor az adóalany a törvény előírása szerint nemalanyiadómentesminőségébenjárel, adófizetési, bevallástételi kötelezettség terheli. Az alanyi adómentes adóalany – néhány kivételtől eltekintve – akkor sem jogosult előzetesen felszámított adó levonására, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el. Nem alanyi adómentes minőségében jár el az adóalany, például az olyan esetekben, amikor az alanyi adómentesség időszakát megelőző időszakban levont adó összegét érintően módosító vagy érvénytelenítő okirat kiállítása történik. Egyes, a régi Áfa-törvény által adókötelezettséggel járó ügyletként kezelt ügyleteket is olyan ügyletként nevesít az új Áfa-törvény, amelyekben az adóalany nem alanyi adómentes minőségében jár el. Ilyen például az „import szolgáltatás”, vagyis az, amikor belföldön székhellyel, állandó telephellyel, illetve lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezőtől vesz igénybe az adóalany olyan szolgáltatást, amelynek a teljesítési helye az új Áfa-törvény előírásai szerint belföldön van.