Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Tájékoztató a közhatalmi tevékenység áfarendszerbeli megítéléséről
2007.12.19.

Archív: 2018.01.01.

2008. január 1-jétől hatályos szabályozás

a) Ki minősül közhatalmi tevékenységet végzőnek?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa-törvény) 7. § (1) bekezdése értelmében nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratban is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

A közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet az, akit/amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve a Magyar Köztársaság Alkotmányának felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály hatalmaz fel a közhatalom gyakorlásának jogával. Ezeknek a jogalanyoknak a közhatalmi tevékenysége abban az esetben nem minősül gazdasági tevékenységnek (és ha csak ilyen tevékenységet végeznek, adóalanyok sem lesznek), ha a szervezet létesítő okiratában is megtalálható az adott közhatalmi tevékenység.

b) Milyen tevékenység tekintendő közhatalmi tevékenységnek?

A közhatalmi tevékenység körülírására az új Áfa-törvény egy nyitott, az alapvető és fontosabb közhatalmi tevékenységeket tartalmazó felsorolást alkalmaz amellett, hogy egyes tevékenységeket egyértelműen kizár a közhatalmi tevékenység köréből. Az új Áfa-törvény 7. § (2) bekezdése szerint közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.

A felsorolt tevékenységek akkor nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, ha azt az új Áfa-törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szervezet végzi, és ha a tevékenység végzése során a személy szervezet kárt okozna, a kárért való felelőséget a Ptk. 349. §-a alapján kellene meghatározni. A Ptk. 349. § (1)-(3) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelőséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelőségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Természetesen az új Áfa-törvény 7. § (2) bekezdésének alkalmazásában nem vizsgálandó, hogy történt-e tényleges károkozás, és ha igen, akkor a kár rendes jogorvoslattal elhárítható volt-e, illetve hogy a károsult kimerítette-e az összes jogorvoslati lehetőséget. Pusztán azt kell megnézni, hogy amennyiben az adott szerv kárt okozna, felelőségét a Ptk. 349. §-a alapozná-e meg.

A Ptk. az államigazgatási jogkör fogalmát nem határozza meg. Az azonban megállapítható, hogy nem az eljáró szerv minősége, hanem az általa végzett konkrét tevékenység alapján kell megállapítani, hogy államigazgatási tevékenységről van-e szó. Önmagában az, hogy a kár államigazgatási tevékenységet kifejtő szerv alkalmazottjának, illetőleg tagjának ténykedése vagy mulasztása folytán keletkezett, még nem vezet a 349. § alkalmazásához. Ebben a kérdésben a bírósági gyakorlat által kialakított szempontokat kell irányadónak tekinteni. Eligazodást nyújt a Polgári Kollégium 42. számú állásfoglalása, mely szerint a Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni.

c) Mely tevékenységek nem minősülhetnek közhatalmi tevékenységnek?

Az új Áfa-törvény 7. § (3) bekezdése értelmében a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek nem minősülhetnek közhatalmi tevékenységnek. Ezen tevékenységeket az új Áfa-törvény eleve kizárja a közhatalmi tevékenységek sorából, ez esetben nem kell vizsgálni, a Ptk. 349. §-nak való megfelelést.

A 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek:

1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása
2. Víz-, gáz-, villamos energia- és hőellátás
3. Termék fuvarozása
4. Vízi és légi kikötői szolgáltatások nyújtása
5. Személy szállítása
6. Értékesítési célra előállított új termék értékesítése
7. Mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek
8. Kereskedelmi jellegű kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése
9. Raktározási szolgáltatások nyújtása
10. Kereskedelmi jellegű hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása
11. Utazás szervezése
12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás
13. Rádiós és televíziós műsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jellegű tevékenység

Változások az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényhez (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) képest

A közhatalom gyakorlására jogosult szervek meghatározására keretjellegű szabályozást ad az új Áfa-törvény az eddigi részletesebb szabályozás helyett.

2008. január 1-jétől – szemben a régi Áfa-törvényben foglaltakkal – a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet adóalanynak minősül az olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-törvény eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá.

Átmeneti rendelkezések

Az új Áfa-törvény 261. § (4) bekezdése szerint, ha a tulajdon kisajátítása egyúttal termék értékesítését is eredményezi, az új Áfa-törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008. január 1. napján vagy azt követően indul.

Azoknak a személyeknek szervezeteknek, akik/amelyek 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között beruházásokat hajtottak végre a külön törvény rendelkezései alapján köthető koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyon (vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának lehetősége)  átengedésére és az új Áfa-törvény szerint ezen vagyon átengedése adófizetési kötelezettséget keletkeztet, számukra az új Áfa-törvény biztosítja a régi Áfa-törvény előírásai szerint nem levonható áfa utólagos levonhatóságát. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövő vagyon átengedése után a fizetendő adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy a levonható adóként figyelembe vehető összeg, az adott adómegállapítási időszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó összegét (új Áfa-törvény 269. § (5) bekezdés).

Bejelentkezés

Azon szervek, amelyek a korábbi szabályozás szerint közhatalmi minőségük okán azért nem voltak adóalanyok, mert egyéb tevékenységet nem folytattak, vagy az ilyen tevékenységből származó bevételük a 4 millió forintot nem haladta meg, áfaalanyként bejelentkezni akkor kötelesek a 2008-as adóévre vonatkozóan, ha bármilyen, közhatalminak nem minősülő ügyletet (is) teljesítenek. Az áfaalanyként történő bejelentkezést az áfaalanyiságuk keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az Art. 22. § (1) bekezdés és 23. § (1) bekezdés együttes olvasata alapján. (Azaz, ha a közhatalmi tevékenységet végzőnek az áfaalanyisága 2008. január 1-én keletkezik, akkor neki 2008. január 15-ig kell ezt bejelenteni).

Természetesen arra lehetőség van, hogy az alapvetően közhatalmi tevékenységet folytató szervezet, az áfaalanyiságnak bejelentésével egyidejűleg – a feltételek megléte esetén – alanyi adómentességet válasszon.