NAV - Megállapodások, egyezségek

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="7974765" moderate="true" read="true" title="Megállapodások, egyezségek" url="nav/ado/megallapodasok_egyezsegek" write="true">
<article contentid="16886541">
<title>Tájékoztató az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatósága és Magyarország illetékes hatósága közötti, az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodásról</title>
<url>nav/ado/megallapodasok_egyezsegek/Tajekoztato_az_Amerik20190621.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1561116960000">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>21</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1719352740000">
<year>2024</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1561117163767">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>21</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>39</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A 2018. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett a Magyarország Kormánya és az Amerikai 
Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló 
kormányközi megállapodás 2. pontja értelmében az Illetékes hatóságok megállapodást 
kötöttek (a továbbiakban: Megállapodás), ami rögzíti:

<ul>

<li>

az Országonkénti jelentések cseréjének hatályát,
</li>

<li>

az Országonkénti jelentések cseréjének idejét és módját,
</li>

<li>

az adatátvitellel és hibákkal kapcsolatos együttműködés feltételeit,
</li>

<li>

az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos titoktartásra, adatvédelmi biztosítékokra 
és megfelelő felhasználásra vonatkozó szabályokat,
</li>

<li>

az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos egyeztetések módját, és
</li>

<li>

a megállapodás módosításának módját és annak időtartamát. 
</li>
</ul>

A Megállapodás 2018. december 21. óta alkalmazható.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="16558481">
<title>Tájékoztató a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény és Kommentár módosulásáról és annak alkalmazásáról</title>
<url>nav/ado/megallapodasok_egyezsegek/Tajekoztato_20180917.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1537168440000">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1694901540000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>16</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1537180899458">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>41</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2017 év novemberében, a 2014-es kiadást követően, a jövedelem és a vagyon adóztatásáról
szóló OECD Modellegyezménynek és kapcsolódó Kommentárnak új kiadása jelent meg.

Az OECD Modellegyezmény jelentősége, hogy az OECD tagállamok jellemzően ezen
Modellegyezmény alapul vételével folytatják le a bilaterális adóegyezmény-tárgyalásaikat,
illetve állapodnak meg a végleges adóegyezmények szövegezésében, az államok közötti
adóztatási jog megosztásában. A partnerállamok adópolitikájuk érvényesítése érdekében
kölcsönös megegyezéssel eltérhetnek az OECD Modellegyezmény szövegezésétől, így
az egyes bilaterális adóegyezmények rendelkezései eltérhetnek az OECD Modellegyezmény
rendelkezéseitől. Az egyedi nemzetközi adózási ügyletek megítélésénél éppen ezért
minden esetben a szerződő államok között hatályos és alkalmazható adóegyezmény
rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

Az OECD Modellegyezmény és Kommentár 2017-es kiadása elsősorban az OECD nagyszabású
adóalap erózió és mesterséges profitáthelyezés elleni projektjének (angolul Base
Erosion and Profit Shifting, röviden: BEPS) az adóegyezmények aktualizálásához
kapcsolódó eredményeit tartalmazza. Ezek kiemelten az ún. hibrid eszközökkel,
az adóegyezmények kedvezményeinek megtagadása eseteivel, a telephely keletkezésének
mesterséges elkerülésével, valamint a vitarendezési eljárások fejlesztésével foglalkoznak.
Ezen túlmenően az OECD Modellegyezmény, illetve Kommentár olyan módosításokat
is tartalmaz, amelyek nem a BEPS projekt eredményeit jelenítik meg.

Jelen tájékoztató célja egyrészt az OECD Modellegyezmény, illetve a kapcsolódó
Kommentár főbb változásainak általános bemutatása, másrészt ismertetésre kerül,
hogy a magyar adóegyezmények alkalmazását ténylegesen mindez hogyan befolyásolja
a gyakorlatban.

<ul>

<li>
 Az OECD Modellegyezmény változása 
</li>
</ul>

Az OECD Modellegyezmény szövegezésének 2017-es változtatásai kizárólag abban
az esetben kerülhetnek át a magyar adóegyezmény-hálózatba és válhatnak alkalmazhatóvá
a gyakorlatban, ha a meglévő adóegyezmény a partnerországgal módosításra kerül.
Az adóegyezmények új OECD Modellegyezménynek megfelelő módosítására a BEPS projekt
eredményeként már nem csak bilaterális tárgyalások útján kerülhet sor, hanem multilaterálisan
is, az ún. Multilaterális Adóegyezményen (hivatalosan: „Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás
megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról
szóló Multilaterális Egyezmény”) keresztül. Mindaddig, amíg az egyes adóegyezmények
módosítására nem kerül sor, a meglévő hatályos és alkalmazható adóegyezmények
rendelkezései az irányadóak az egyes adózási esetekben, függetlenül attól, hogy
milyen módon változott az OECD Modellegyezmény.

A 2017-es Modellegyezmény cikkeinek legfontosabb módosulásai az alábbiak:

Új preambulum beiktatása: az adóegyezmények céljának újrafogalmazásával
 1. Cikk (2) bekezdés: Átlátható társaságokra vonatkozó új szabály beiktatása
 1. Cikk (3) bekezdés: Ún. védelmi klauzula (angolul: saving clause) beiktatása
 4. Cikk (3) bekezdés: Társaságok kettős illetőségének feloldására új szabály
 5. Cikk (4) bekezdés: Telephely keletkezését kizáró speciális tevékenységi mentességek
(előkészítő, kisegítő jelleg) szűkítése
 5. Cikk új 4.1 bekezdés: Szorosan kapcsolódó vállalkozások telephely elkerülésének
megakadályozása érdekében beiktatott bekezdés a tevékenységi kivételekhez kapcsolódó
szerződések feldarabolásának kezelésére
 5. Cikk (5) bekezdés: Telephelyet keletkeztető képviselőre vonatkozó szabályok
megerősítése
 5. Cikk (6) bekezdés: Telephelyet nem keletkeztető ún. független képviselő  státusz
szűkítése
 5. Cikk (8) bekezdés: Szorosan kapcsolódó személy definíciójának bevezetése a
telephely cikk alkalmazásához kapcsolódóan
 10. Cikk (2) bekezdés: Osztalék kedvezményes forrásadó kulcsának alkalmazhatósága
365 napos részesedés-tartási időszak előírásával
 13. Cikk (4) bekezdés: Ingatlannal rendelkező társaság részesedésének elidegenítésekor
a speciális szabály a részesedés 365 napos tartási időszak teljesítésével alkalmazható
 23 A és 23 B cikkek: A kettős adóztatás elkerülése módszereinek kiegészítése
 25. Cikk (1) bekezdés: Kölcsönös egyeztető eljárás szabályainak módosítása
 25. Cikk (5) bekezdés: Arbitráció továbbfejlesztését célzó módosítások
 29. Cikk: Új adóelkerülés elleni szabályok bevezetése

<ul>

<li>
 Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 2017-es módosítása és annak alkalmazása
a gyakorlatban
</li>
</ul>

Az OECD Modellegyezmény Kommentárja az adóegyezmények gyakorlati végrehajtásának
értelmezéséhez nyújt segítséget, ezen túlmenően alternatív rendelkezéseket fogalmaz
meg az államok számára az adóegyezmények szövegezéséhez. A Kommentár megjeleníti
továbbá az egyes államok OECD Modellegyezményhez, valamint annak Kommentárjához
fűzött fenntartásait és észrevételeit, amelyeket egyrészt az adóegyezmény-kötési
irányok kifejezésére, másrészt pedig az adóegyezmények gyakorlati végrehajtásának
értelmezésére vonatkozóan tesznek.

A 2017-es Kommentár kiegészült az OECD Modellegyezmény fentiekben felsorolt új
vagy módosított cikkeihez fűzött értelmezéssel, illetve a 2017-es módosítással
nem érintett cikkekhez fűzött értelmezés is jelentősen bővült. További Kommentár-változások
a tagállamok, illetve nem tagállamok által a szöveghez tett észrevételekben és
fenntartásokban jelennek meg.

A 2017-es Kommentár iránymutatást nyújt abban a kérdésben, hogy az OECD Modellegyezmény
egyes módosításai előtt megkötött egyedi adóegyezmények végrehajtásának értelmezésére
alkalmazhatók-e a Kommentárbeli módosítások.

A 2017-es OECD Modellegyezmény Kommentárjának bevezető része szól arról, hogy
a 2017-es Modellegyezmény és Kommentár módosításai akkor nem vonatkoznak a korábban
megkötött egyezmények értelmezésére és alkalmazására, ha az adott egyezmények
rendelkezései lényegesen különböznek a módosított új cikkektől. A 2017-es Kommentár
egyéb módosításai vagy kiegészítései azonban általában vonatkoznak az elfogadásuk
előtt kötött adóegyezmények értelmezésére és alkalmazására is, mivel azok az OECD-tagországok
egyetértését fejezik ki a meglévő rendelkezések helyes értelmezését és azok konkrét
helyzetekre való alkalmazását illetően. Ez a megközelítés az ún. dinamikus értelmezés.

Magyarország az adóegyezmények értelmezése során a dinamikus értelmezést követi.
A dinamikus értelmezési módszer követése mögött meghúzódó elv, hogy a Kommentár
nem módosuló Modellegyezmény-cikkeihez fűzött új kiegészítései nem tesznek mást,
mint kibontják az értelmezett cikkben eleve már benne lévő normatív tartalmakat,
vagyis ezen megközelítés szerint ezen értelmezések tartalma lényegében már kezdettől
fogva benne volt az értelmezett cikkben. Ily módon még az új értelmezés megjelenése
előtt kötött adóegyezmények és azokhoz kapcsolódó ügyletek esetén is támaszkodni
lehet ezen értelmezésekre, jóllehet formailag az adóegyezmény megkötésekor ezek
még nem kerültek megfogalmazásra a Kommentárban. Következésképpen a 2017-es Kommentár
azon új részei és példái, amelyek olyan cikkekhez kapcsolódnak, amelyeket a 2017-es
módosítás nem érintett - tehát az OECD Modellegyezménybeli szövegezésük változatlan
- felhasználhatóak a 2017 előtt kötött adóegyezmények rendelkezéseinek értelmezéséhez
is.

Abban az esetben, ha a konkrét, egyedi ügyben alkalmazható adóegyezmény egyáltalán
nem tartalmazza a 2017-es Modellegyezmény szerinti új egyezményszöveget, akkor
az ahhoz kifejezetten kapcsolódó új, 2017-es Kommentár sem lehet alkalmazható.

Az egyedi ügyletekre vonatkozóan főszabályként az adott ügylet időpontjában elérhető
Modellegyezmény és annak Kommentár-értelmezése irányadó, annyiban amennyiben az
összhangban van az egyedi adóegyezmény szövegével. Ebből következően, ha egy 1998-ban
kötött adóegyezményhez kapcsolódóan merül fel egy 2016-os ügylet értelmezési kérdése,
akkor ahhoz alapvetően a 2014-es OECD Modellegyezmény Kommentárját lehet figyelembe
venni az értelmezés során, egy 2018-as ügylet esetén pedig már az új, 2017-es
Kommentárt.

Az ismertetett elv nyilvánvalóan nem vonatkozik arra az esetre, ha az OECD Modellegyezmény
cikkének rendelkezése – amelyhez kapcsolódó Kommentárt felhasználnák egy konkrét
adóegyezmény, konkrét ügyletre vonatkozó értelmezésében – a különböző kiadások
során érdemben megváltozott.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>OECD,</item>
<item>Modellegyezmény,</item>
<item>Kommentár,</item>
<item>BEPS,</item>
<item>dinamikus</item>
<item>értelmezési</item>
<item>módszer</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="13220300">
<title>Tájékoztatás a FATCA szabályozás szerinti Hatóságközi Megállapodásról</title>
<url>nav/ado/megallapodasok_egyezsegek/Tajekoztatas_a_FATCA_20151015.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1445205660000">
<year>2015</year>
<month>10</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536847145206">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>59</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az amerikai adóhatóság (továbbiakban: IRS) 2015.
szeptember 23. napján kelt aláírásával hatályba lépett a FATCA törvénnyel
módosított, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (1)
bekezdés 6. pontjában nevesített Hatóságközi Megállapodás.

A Hatóságközi Megállapodás 8. paragrafusa alapján az Illetékes Hatóságok a Hatóságközi
Megállapodást
annak utolsó aláírási dátumától számított harminc (30) napon belül nyilvánosan
elérhetővé teszik, mindkét Szerződő Állam általi hivatalos közzététel révén.

A Nemzeti Adó-
és Vámhivatal a fentiek szerinti közzétételt honlapján való publikáció útján
teljesíti.

[NAV
Kockázatkezelési és Kapcsolattartó Főosztály]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>FATCA</item>
<item>IRS</item>
<item>pénzügyi-számlák</item>
<item>USA</item>
<item>amerikai-megállapodás</item>
<item>bankszámla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="7974766" referenceid="7974766">
<title>Tájékoztató a gazdasági munkáltató meghatározásának új szempontjairól a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazása során</title>
<url>nav/ado/megallapodasok_egyezsegek/gazdasagi_munkaltato_kettos_adoztatas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1351680240000">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1351682603415">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény (a továbbiakban: 
Modellegyezmény) 15. cikke rendezi a munkaviszonyból (nem önálló munkából) származó 
jövedelem adózását.

A 15. cikk 1. bekezdése értelmében a „16., 18. és 19. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, az egyik Szerződő Államban 
belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló 
jellegű díjazása csak az adott Államban adóztatható meg, kivéve, ha a munkavégzés 
a másik Szerződő Államban folyik. Amennyiben a munkavégzés így történik, az abból 
származó díjazás adóztatható a másik Államban”. A 15. cikk 2. bekezdése az 1. bekezdésben foglalt főszabály alóli kivételt 
fogalmaz meg. A 2. bekezdés szerint ugyanis, „tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi 
illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás 
csak az elsőként említett Államban adóztatható meg, amennyiben

a.) a kedvezményezett a kérdéses adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos 
időtartamon belül nem tölt összesen 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat 
a másik Államban, és

b.) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik 
nem belföldi illetőségű a másik államban, és

c.) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye viseli”. 

</blockquote>

A Modellegyezmény 15. cikkének idézett 2. bekezdése (a bekezdésben említett feltételek 
egyidejű teljesülése esetén) a magánszemély illetőségétől eltérő államban végzett 
nem önálló munka esetén lehetővé teszi, hogy a díjazás ne a munkavégzés helyének 
államában, hanem a magánszemély illetőségének államában adózzon. A 15. cikk 2. 
bekezdésében foglalt szabály a rövidebb időtartamú külföldi munkavégzéseknél bír 
jelentőséggel.

Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának (a továbbiakban: Kommentár) 2010. július 
22-én közzétett változata a 15. cikkhez fűzött magyarázatban újszerű megközelítést 
tartalmaz a 15. cikk 2. bekezdés b) és c) pontjában említett „munkáltató” személyének meghatározására. Az egyik államban illetőséggel bíró magánszemély által a másik államban lévő 
vállalkozásnál (fogadó társaság) végzett nem önálló munka esetében el kell dönteni, 
hogy azt – a fogadó társaság szempontjából – munkaviszony keretében végzett tevékenységnek 
kell-e tekinteni, vagy ettől eltérően két vállalkozás között létrejött szolgáltatási 
szerződés keretében nyújtott szolgáltatásról van szó. Ehhez a felek közötti szerződéses 
viszonyok tartalmi vizsgálata szükséges.

Munkaviszonyban történő munkavégzés esetén a vizsgálat alapján előfordulhat, 
hogy nem az a társaság (a küldő társaság) lesz a 15. cikk alkalmazásában a munkáltató, 
akivel a magánszemély a munkaszerződést megkötötte (a küldő társaság tekinthető 
a munkavállaló formális értelemben vett, szerződéses munkáltatójának), hanem az 
a társaság, ahol a magánszemély a munkáját végzi (ebben az esetben a fogadó társaság gazdasági értelemben vett munkáltatónak minősül). Az új megközelítés a következő szempontok révén érvényesül.

A gazdasági munkáltató meghatározásának szempontjai:

A Kommentár alapján elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló tevékenysége 
szervesen integrálódik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát 
végzi. Ez az ún. integrációs teszt. A munkavállaló akkor tekinthető olyannak, mint aki a fogadó társaság szervezetébe 
integrálódott, ha ez a társaság (a fogadó társaság) viseli a munkavállaló munkájának 
eredményével járó felelősséget vagy kockázatot. Az integrációs teszt során tehát 
nem annak van jelentősége, hogy ki hasznosítja a dolgozó munkájának eredményét, 
és annak sem, hogy a magánszemély betagozódik-e a fogadó társaság (munkavállalói) 
hierarchiájába (utóbbi esetben pl. a munkavégzési folyamatokba, munkaszervezetbe 
integrálódás a meghatározó).

Ha az integrációs teszt alapján a formális és a gazdasági értelemben vett munkáltató 
személye nem egyezik meg, további, a Kommentárban leírt szempontot kell figyelembe 
venni a 15. cikk 2. bekezdése szerinti „munkáltató” meghatározására. Ezen szempontok 
a következők:

<ul>

ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan,
</li>

ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért,
</li>

a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató 
arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló,
</li>

ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló 
rendelkezésére,
</li>

ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét,
</li>

ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az azzal a munkavállalóval, 
e célból kötött szerződés felmondására,
</li>

ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben,
</li>

ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét.
</li>
</ul>

Az előbbi szempontokat együttesen kell vizsgálni és mérlegelni, fontossági sorrend 
közöttük nem állítható fel.

Ha tehát első lépésként megállapítható, hogy a fogadó társaság viseli a munkavállaló munkájának eredményével 
járó felelősséget vagy kockázatot, második lépésként pedig megállapítható, hogy a munkavégzés jellemzői alapján a fogadó társaság 
tekinthető a magánszemély gazdasági értelemben vett munkáltatójának, akkor az Egyezmény 15. cikke 2. bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazható. Ebből következően a magánszemély fogadó államban végzett munkájából származó 
jövedelmét a fogadó állam megadóztathatja, még abban az esetben is, ha a fogadó 
államban történő munkavégzés időtartama nem haladja meg a 183 napot.

Következtetések:

A magyar jog egészében érvényesül a „tartalom elsődlegessége a forma felett” 
elv. A jogviszonyokat a szerződések formai elemei helyett azok lényegi tartalma 
alapján kell minősíteni az adózási szabályok alkalmazása során is. Magyarország tehát – valamennyi hatályos, a kettős adóztatás elkerülésére kötött 
egyezménye alkalmazása során – követi és alkalmazza a gazdasági munkáltatóra vonatkozó, 
Kommentár szerinti új megközelítést. A 2010 nyarán megjelent, előbbiekben ismertetett új megközelítést ezért a gazdasági 
szereplőknek és a hatóságoknak egyaránt szükséges figyelembe venniük. A Nemzeti 
Adó- és Vámhivatal a jelen tájékoztató közzétételét követően kezdődő kiküldetések 
nem megfelelő minősítése esetén alkalmazni fogja a jogkövetkezményeket.

Az új szemléletet kell figyelembe venni az olyan esetekben, amikor külföldi cég 
küld ki magyarországi társasághoz munkavállalót, továbbá fordított esetben is 
(amikor magyar cégtől utazik munkavállaló egy másik állambeli fogadó társasághoz), 
feltéve, hogy a munkavégzés állama a gazdasági munkáltató-megközelítést alkalmazza.

Lényeges azonban hangsúlyozni, hogy a Kommentár bemutatott szempontjai – az adóegyezmények alkalmazása során – kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatási jogának meghatározását 
érintik. Nem befolyásolják ugyanakkor egy adott jogviszony munkajogi, illetve 
egyéb, belső jogi minősítését. Az a magyar fogadó társaság, amely – a Kommentár 
szempontjait figyelembe véve – gazdasági értelemben vett munkáltatónak minősül 
(feltételezve, hogy a Magyarországon munkát végző munkavállaló a magyar fogadó 
társasággal munkaviszonyt nem létesít), nem minősül automatikusan a személyi jövedelemadóról 
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 3. §-ának 14. pontja 
szerinti munkáltatónak. Ez például a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a Magyarországon 
munkát végző munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme adóztatható Magyarországon, 
az Szja törvény 71. §-ában szabályozottak szerint béren kívüli juttatást nem adhat 
az a magyar társaság, amelyet ugyan gazdasági munkáltatónak kell tekinteti, de 
az Szja törvény munkáltató fogalmának nem felel meg.

/NGM 4824/9/2012.; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3709214756/2012.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/gazdasagi_munkaltato_kettos_adoztatas.html</referenceURL>
</article>
</contents>

Tájékoztató az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatósága és Magyarország illetékes hatósága közötti, az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodásról2019.06.21.

Tájékoztató a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény és Kommentár módosulásáról és annak alkalmazásáról2018.09.17.

Tájékoztatás a FATCA szabályozás szerinti Hatóságközi Megállapodásról2015.10.19.

Tájékoztató a gazdasági munkáltató meghatározásának új szempontjairól a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazása során2012.10.31.

KIEMELT TÉMÁK

Hívja a 1819-et!

Ügyfélszolgálati
időpont foglalása

SZJA

ADÓPERCEK

UTASTÁJÉKOZTATÓ
2020

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2020. szeptember

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

március (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	398
Gázolaj	415
Keverék	434
LPG autógáz	241

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30