Tisztelt Ügyfelünk!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain 2018. január 1-je után közzétett tájékoztatóknak megfelelően jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Archív: 2017.12.31.
Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: AJM tv.) 276. és 277. §-ainak többször módosított rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekre az egyes adónemeket érintően a következő tájékoztatást adjuk.
Társasági adó, különadó 2009. évi szabályok
Az AJM tv. módosított 276. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi társasági adókötelezettsége megállapítása
során a Tao. 7. § (1) bekezdésének g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti
eredményt csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben
bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi
társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás
útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával. Az adózás előtti
eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az
esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés
alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként
elszámolta.
(2) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi különadó-fizetési kötelezettsége megállapítása
során a Kjtv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor különadó alapját
csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként
elszámolt osztalék és részesedés 75%-ával. Az adózás előtti eredmény csökkentésére
vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe,
ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét
legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.”
Az AJM tv. módosított 276. §-ának (4) bekezdése szerint:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő
Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.”
Az adózó mikor, milyen jövedelmére alkalmazható a 276. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.)
7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint, továbbá az államháztartás egyensúlyát
javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kjtv.) 3. §-a (3)
bekezdésének a) pontja alapján nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az ellenőrzött
külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt
bevétellel.
A Tao. 7. § -a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény
nem csökkenthető az ellenőrzött külföldi társaság tagjánál (részvényesénél, üzletrész-tulajdonosánál)
a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét – kedvezményezett
átalakulás miatt kivezetett részesedés esetén bekerülési értékét vagy könyv szerinti
értékét – meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétellel (a továbbiakban:
részesedés kivonás nyeresége), ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód
nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett
átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent.
Az AJM tv. módosított 276. § -ának (1) és (2) bekezdése e tiltó szabály alóli
kivételeket fogalmaz meg.
1. A társasági adólap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, illetve részesedés kivonás nyeresége 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy
o az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta;
o a bevételt nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizeti (juttatja), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van;
o a bevétel nem bűncselekményből ered.
2. A különadó alap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy
o az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta,
o a bevételt nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizeti (juttatja), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van;
o a bevétel nem bűncselekményből ered.
Személyi jövedelemadó 2009. évi szabályok
Az AJM tv. módosított 276. §-ának (3) bekezdése szerint:
„(3) A magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettsége
megállapítása során az Szja tv. e törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdésének
a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése,
és – ha a jövedelemszerzés helye külföld – 65-68. §-a szerinti jövedelem után.
A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi
társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december
31. napjáig bevételként elszámolta.”
Az AJM tv. módosított 276. §-ának (4) bekezdése szerint:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő
Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.”
A magánszemély mely jövedelmeire alkalmazható a 276. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)?
1. Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti, alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek
A Rendelkezés alkalmazható az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelmekre. A 28. § (12) és (13) bekezdésében nevesített jövedelemfajták:
Az Szja törvény értelmében alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén [Szja törvény 3. § 5. pont]. Az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az alacsony adókulcsú államok listáját [Szja törvény 82. § (3) bekezdés]. Az Szja törvény 3. §-a 5. pontjában foglalt (definiált) alacsony adókulcsú államnak megfelelő államok listáját a 8008/2003. (VII. 16.) PM tájékoztató (Tájékoztató) tartalmazza.
A Tájékoztató alapján alacsony adókulcsú államnak minősül:
Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, a Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados,
Belize, Bermuda, a Cook-szigetek, Costa Rica, a Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey),
az Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, a Holland Antillák,
Hong Kong, a Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, a Maldív-szigetek,
a Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama,
a Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és
a Grenadines, a Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, a Virgin-szigetek
(brit), a Virgin-szigetek (USA).
Az AJM törvény kifejezett rendelkezésére tekintettel is alacsony adókulcsú államnak
minősül Andorra, Monaco és Liechtenstein, az ezen államokban székhellyel rendelkező
társaság (egyéb szervezet) által fizetett (juttatott) jövedelmekre a Rendelkezésben
szereplő kedvezmény nem alkalmazható.
2. Az Szja törvény 65-68. §-a szerinti, külföldről származó jövedelmek
A Rendelkezés az 1. pontban foglaltaktól függetlenül alkalmazható bármely, az
Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból
származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is, feltéve, hogy a 65-68. §
szerinti jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye külföld. A „külföld” egyezményes
államot (vagyis olyan államot, amellyel van hatályos egyezményünk a kettős adóztatás
elkerülésére) és nem egyezményes államot egyaránt jelenthet.
A rendelkezés alkalmazásának tehát előfeltétele, hogy a 65-68. § szerinti jövedelem
ne belföldről származzék. Az Szja törvény 3. §-ának 4. pontja definiálja az egyes
jövedelemtípusok esetén a jövedelemszerzés helyét. Pl. kamat esetében a kamat
fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam minősül a jövedelemszerzés
helyének, ha azonban a kamat fizetésére kötelezett személy a kamat fizetésére
belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján
kötelezett, akkor a jövedelemszerzés helye belföld [Szja tv. 3. § 4. pont i) alpont]. Ha tehát előbbi példát folytatva valamely, a székhelye alapján külföldinek
minősülő társaságnak Magyarországon telephelye van, és a – magánszemély részére
teljesített – kamatfizetés a magyarországi telephely útján történik, az AJM tv.
módosított 276. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben a jövedelemszerzés helye belföld.
A 65-68. § szerinti jövedelmekkel összefüggésben – ahol feltétel, hogy a jövedelemszerzés
helyének külföldnek kell lennie – figyelemmel kell lenni arra, hogy az Szja tv.
3. § 4. pont n) alpontjában lévő szabály alapján a külföldi illetőségű személyhez
kötődő, Magyarországon illetőséggel rendelkező magánszemély által megszerzett
csereügyletből, árfolyamnyereségből és tőzsdei ügyletből származó jövedelem esetén
a jövedelemszerzés helye belföld, következésképpen az AJM tv. rendelkezései nem
alkalmazhatóak az Szja tv. 65/B., 67. és 67/A. §-ai alá eső jövedelmekre.
Az Szja törvény 66. § (1) bekezdése értelmében a „magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.” E szabály alapján a külföldi személy
által a rá irányadó külföldi jog szerint a pénzügyi év vége (illetve a beszámoló
elkészítése) előtt fizetett osztalék-kifizetésre alkalmazható az AJM tv. módosított
276. § (3) bekezdése, függetlenül attól, hogy az Szja tv. szempontjából az ilyen
bevételekhez kapcsolódó jövedelmek osztaléknak vagy osztalékelőlegnek minősülnek.
Ha a magánszemély a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely
a külföldi állam joga szerint (és ezáltal az Szja tv. szerint is) osztaléknak
minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemélynél
2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. módosított 276. § (3) bekezdésében
szereplő „jövedelem” feltételnek eleget tesz, így az AJM tv. módosított 276. §
(3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható rá. Továbbá, ha a magánszemély
a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely az Szja tv. alapján
osztalékelőlegnek minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése
értelmében a magánszemélynél 2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. módosított
276. § (3) bekezdésében szereplő „jövedelem” feltételnek szintén eleget tesz,
így az AJM tv. módosított 276. § (3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható
rá, akkor is, ha a külföldi személynél az osztalékot véglegesen csak 2010-ben
hagyják jóvá.
Összességében tehát a jövedelemszerzés helye vonatkozásában a jövedelem kifizetőjének
az illetősége és esetleges telephelyeinek a megléte az irányadó. Amennyiben az
érintett jövedelmek kifizetésének időpontjára a Rendelkezés alkalmazásakor a külföldi
kifizető illetősége illetőségigazolással vagy egyéb módon dokumentálásra kerül,
a jövedelem forrásának helyét érintő további körülményeket az adóhatóság nem vizsgál.
Mind az 1. pontban, mind a 2. pontban említett jövedelmekre vonatkozik az az
előírás, mely szerint a kedvezmény csak azon jövedelmek után „jár”, amely jövedelmek
nem bűncselekményből erednek.
Milyen mértékű a Rendelkezésben foglalt kedvezményes adókulcs?
A magánszemély az AJM tv. módosított 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek után az Szja törvény 66. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott 10 százalékos mértékű adót fizet.
Melyek a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei?
Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek és 65-68. §‑a szerinti, külföldről származó jövedelmek esetében a jövedelem megjelenési formájától függetlenül (vagyis az lehet pénzbeli formában megszerzett jövedelem, de akár természetbeni formában megszerzett jövedelem is) a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltétele , hogy a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolja.
Nem feltétele a kedvezmény választásának, hogy a magánszemély adóbevallásában tájékoztató adatként tüntesse fel a befektetett jövedelem összegét. Az AJM tv. módosított 276. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az adózó az adóhatóság, vagy más szervezet felé köteles lenne az AJM tv. kedvezményeinek alkalmazásáról kifejezett nyilatkozatot tenni. A magánszemély kötelezettségei kimerülnek abban, hogy a kedvezmények igénybe vételéről döntsön, ráutaló magatartással a döntésnek megfelelően járjon el (vagyis a kedvezmény igénybe vétele feltételeit teljesítse, az adókövetkezményeket ennek megfelelően alkalmazza), illetve a kedvezmények alkalmazásához kapcsolódó adatokról saját céljaira nyilvántartást készítsen, és ezt a nyilvántartást az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizze. Ennek megfelelően, például ha a magánszemély 2009. novemberében az AJM tv. módosított 276. § (3) szerinti osztalékjövedelemre tett szert, arra az Szja tv. 66. § (2) a) pont szerinti adómértéket alkalmazhatta, és ezen adómérték alkalmazása külön nyilatkozat hiányában is – ráutaló magatartásként – tekinthető annak, hogy a magánszemély a 276. § (3) bekezdése szerinti kedvezményt igénybe vette.
Milyen előírások vonatkoznak a magánszemély részére jövedelmet juttatóra?
Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek esetében a Rendelkezésben foglalt kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja.
Amennyiben a magánszemély a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságtól szerzi meg azt a jövedelmet, amelyre az AJM tv. módosított 276. § (3) bekezdése alkalmazható, a jövedelem juttatójára vonatkozik a 276. § (3) bekezdésében előírt 2009. december 31-ei dátum (a jövedelmet az ellenőrzött külföldi társaságnak ezen időpontig bevételként el kell számolnia). Ha a jövedelem juttatója olyan, az Szja törvény szerinti alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaság, amely nem minősül a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságnak, vagy ha a külföldről származó jövedelem az Szja törvény 65-68. §-ai szerintinek minősül, akkor e társaságra nem vonatkozik az a feltétel, hogy az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja.
Terheli-e a 10 százalékos mértékű személyi jövedelemadón kívül egyéb közteher-fizetési kötelezettség a Rendelkezésben szereplő jövedelmeket?
Az AJM tv. módosított 276. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint kell az ott meghatározott jövedelem adókötelezettségét megállapítani. Ez azt jelenti, az AJM tv. módosított 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek [Szja törvény 28. § (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelem, Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelem] nem tartoznak sem az egyéb jövedelem, sem a tőkejövedelmek szabályozási hatálya alá, feltéve, hogy az AJM tv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek. Az AJM tv. szerinti tényállás esetén a jövedelemre az AJM tv. speciális szabályai alkalmazhatók, a jövedelem utáni adókötelezettséget is ezen speciális szabályok alapján kell megállapítani.
Előzőekből következik, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelem az AJM tv. speciális rendelkezése alapján külön adózó jövedelemnek minősül, így ezen jövedelmet a Kjtv. alapján a magánszemélyek 4 százalékos különadója nem terheli.
Figyelembe véve, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelmek [az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek, illetve az Szja törvény 65‑68. §-a szerinti jövedelmek] nem sorolhatók be az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény (Eho törvény) 3. §-ának (1) bekezdése, továbbá 3. §-ának (3) bekezdése alá, az AJM tv.-ben említett jövedelmeket az Eho törvény alapján százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem terheli.
Társasági adó, személyi jövedelemadó 2010. évre vonatkozó szabályok
A KR. tv. 231. §-a szerint:
„231. § Az AJM tv. módosított 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december
31. napig megszerzett jövedelemre, bevételként elszámolt összegre alkalmazhatja.
Az e rendelkezés szerinti határidő a Tao törvény szerint külföldi személy jogutód
nélküli megszűnése vagy a részesedés elidegenítése révén a külföldi személyben
részesedéssel rendelkező által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december
31., ha a külföldi személyben részesedéssel rendelkező adózó 2009. december 31.
napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföldi személyben
fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31.
napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik.”
Társasági adó
Az adózó a 2010. december 31-éig elszámolt bevételre (kapott osztalékra, részesedés kivonás nyereségére) is alkalmazhatja a 2009. évi szabályoknál bemutatott adózás előtti eredmény csökkentést, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak a kapott osztalék vagy részesedés kivonás nyeresége címen elszámolt bevétel 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az elidegenítésen realizált és bevételként elszámolt árfolyamnyereséggel nem.
Személyi jövedelemadó
A magánszemély a 2010. december 31-éig kapott az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti bevételre, továbbá az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is alkalmazhatja a 10 százalékos adómértéket, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. (A belföldi illetőségű magánszemély részesedés-elidegenítése esetén az Szja törvény 67. §-a szerint árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősülő jövedelemre nem alkalmazhatja a 10%-os adómértéket!)
Társasági adóra, személyi jövedelemadóra vonatkozó közös szabályok
Az AJM tv. módosított 276. §-a értelmében a kedvezményes adószabályok a 2008. és 2009. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatóak mind a társasági adó, mind
a személyi jövedelemadó, mind a különadó vonatkozásában.
Ugyanakkor a KR tv. 231. §-a az AJM tv. módosított 276. §-ához képest speciális
rendelkezést tartalmaz, ezért a KR tv. 231. §-a „felülírja” az AJM tv. módosított
276. §-ának előzőekben említett (a kedvezmények alkalmazhatóságát a 2008. és 2009.
adóévre korlátozó) rendelkezéseit, azaz a külföldi személy megszüntetése vagy
a külföldi személyben fennálló részesedés elidegenítése esetén az adózó, illetőleg
a magánszemély a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatja
az AJM tv. módosított 276. §-át.
A KR tv. 231. §-ának alkalmazásával összefüggésben megállapítható, hogy az AJM
tv. módosított 276. §-a szerinti kedvezmények alkalmazásának két konjunktív feltétele
van: a megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése, illetve a megszüntetés/elidegenítés bekövetkezése. A rendelkezések alkalmazása szempontjából kezdeményezésnek számít bármilyen
jognyilatkozat tétele, ami – közvetlenül vagy közvetve – a külföldi személy megszüntetésére,
vagy az adózó külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítésére irányul.
A megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése tehát nem egy olyan jogügyletként értelmezhető,
aminek közvetlen következményeként a megszűnésre, elidegenítésre biztosan sor
kerül, mivel ebben az esetben szükségtelen lenne a tényleges megszűnésre/elidegenítésre
vonatkozó jogszabályi kitétel. Megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek minősül
az adózó olyan nyilatkozata, amelyben az arra illetékes személynél (pl. a megszüntetéssel
kapcsolatos feladatok elvégzésére hivatott könyvelő cégnél), illetve hatóságnál
a külföldi személy megszüntetését kezdeményezi. Ezen felül az elidegenítésre irányuló
kezdeményezésnek minősül az adózó bármilyen (utólag bizonyítható) cselekménye,
amely – akár közvetett módon – a részesedés elidegenítéséhez vezethet.
Adózás rendje
Mit jelent a vagyongyarapodás vélelmezése alóli mentességre vonatkozó szabály?
Az AJM tv. módosított 276. § (5) bekezdése szerint:
„(5) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)-(3) bekezdés szerint figyelembe
vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak
nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható
meg.”
Utólagos adómegállapítás esetén az adóhatóság becslési eljárás útján állapítja
meg az adózó azon jövedelmét, amely adózatlan forrásból származik. Ennek során
az adóhatóság vagyonmérleg felállításával számszerűsíti az adózó azon vagyongyarapodását,
amelyet az adózó legálisan szerzett jövedelemmel nem tud fedezni és igazolni.
Az amnesztia hatálya alá vont jövedelmet az utólagos adómegállapítás során az
adózó által megjelölt adómegállapítási időszakok adózott jövedelmeként kell számításba
venni.
Hogyan értelmezhető az utólagos adómegállapítás tilalma és a büntetőjogi felelősség kizárása?
Az AJM tv. módosított 277. § (1) bekezdése szerint:
„(1) (1) Amennyiben az adózó a 276. § (1)-(3) bekezdéseiben leírt kedvezmények
bármelyikét igénybe veszi úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan,
amelyekből származó jövedelmek (vagy azok egy része) a 276. § (1), (2) vagy (3)
bekezdése szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt
juttató személy legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, sem
az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya aló tartozó személlyel,
vagy a Tao. és az Szja tv. hatálya alá nem tartozó személlyel szemben
a) az Art., a Tao., az Szja tv., a Kjtv. és más, adózásról vagy illeték fizetéséről
szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint
b) ezen jövedelem keletkezésével, befolyásával összefüggő adó- és illetékfizetési,
valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, befolyásával
kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett
jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség
nem állapítható meg.
Az e bekezdés szerinti mentesség kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek
a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet.”
Az amnesztia szabály két szinten mentesít, egyrészt kizárja az adójogi felelősség
megállapítását, másrészt a büntetőjogi következmények alól mentesít.
Az adójogi mentesítés, amely az utólagos adómegállapítás kizártságában jelenik
meg, kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy
jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet. A mentesítés felölel minden
fizetési kötelezettséget – ideértve a szankciókat is -, amelyek az eltitkolt jövedelemmel
kapcsolatosak.
Az adózó büntetőjogi felelősségének kizártsága szorosan az adózás alól kivont
jövedelmekhez kapcsolódik és kiterjed egy bizonyos bűncselekményi körre, amely
a különböző jövedelemnek az adózás alóli kivonásához jellemzően kapcsolódnak.
A büntetőjogi mentesülés megállapítása a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata,
ugyanis az APEH kizárólag az adójogi kérdéseket vizsgálhatja, ebből következően
az APEH a büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatja és a mentesítést sem alkalmazhatja.
Hogyan értelmezzük az időbeli hatályt, vagyis mely adóügyekben alkalmazhatók a kedvezményes szabályok?
Az AJM tv módosított 277. § (1) bekezdésében szereplő előírásnak – külön, erre
vonatkozó rendelkezés hiányában – nincs visszaható hatálya, így azt határozattal
lezárt ügyekben nem lehet alkalmazni.
Utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatok megváltoztatására, módosítására
– a bírósági felülvizsgálat mellett – háromféle eljárás keretében van mód.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 141. §-ában foglaltak
értelmében felügyeleti intézkedés keretében lehetőség van az adóhatósági határozat
megváltoztatására, megsemmisítésére, amennyiben az jogszabálysértő.
Az előzőek mellett a jogszabálysértő határozatot az adóhatóság – az Art. 135.
§-ában foglaltak szerint – saját hatáskörben is módosíthatja vagy visszavonhatja.
Mind a megváltoztatásnak, mind pedig a saját hatáskörben történő módosításnak
feltétele tehát, hogy a határozat jogszabálysértő legyen. Az utólagos adómegállapítás
tárgyában kiadott első fokú határozatot a határozat meghozatalának időpontjáig
megállapított tényállás és jogszabályok alapján kell elbírálni, így az amnesztia
feltételek utólagos teljesítésével nem válik a határozat jogszabálysértővé, így
sem a határozat saját hatáskörben történő módosítására, sem pedig annak felügyeleti
intézkedés keretében történő megváltoztatására, megsemmisítésére nincs mód. Ez
vonatkozik az ismételt ellenőrzésre is, vagyis az amnesztia feltételek utólagos
teljesítése nem minősül új ténynek körülménynek, ugyanis új tény, körülménynek
az minősül, amely már a határozat meghozatalának időpontjában bekövetkezett, azonban
csak később jut az eljáró hatóság tudomására. A határozattal lezárt ügyek vonatkozásában
már az amnesztia feltételek elkésett teljesítéséről van szó, ezért azt utólag
figyelembe venni nem lehet.
Az előzőek alapján tehát határozattal lezárt ügyekben a kedvezmény érvényesítésére
nincs lehetőség.
Ha az adóhatósági eljárást követően, a lezárt adóhatósági megállapítással kapcsolatban
büntetőeljárás indul, akkor az előzőek alapján – függetlenül a büntetőeljárás
alatti cselekménytől – az AJM tv. módosított 277. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja
nem alkalmazható.
Mit jelent a jövőbeni ellenőrzések során a jövedelem forrására vonatkozó adózói nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata?
Az AJM tv. módosított 277. § (2) bekezdése szerint:
„(2) Az eljáró hatóság a törvény 276. § (1)-(3) bekezdései bármelyikében leírt
kedvezményt igénybe vevő adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli
nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)-(3) bekezdései
szerinti bevétel alapjául. Amennyiben az adózó a fenti nyilatkozatot az adóhatóság
felszólítását követő 30 napon belül az adóhatóság részére megadja, úgy az adóhatóság
ellenőrzési jogköre a nyilatkozatban szereplő, a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti
bevétel megszerzésének és elszámolásának megállapítására terjed ki.”
Az AJM tv. módosított 277. § (2) bekezdése előírja a nyilatkozat tartalmának
korlátozott jellegét, amely szerint az eljáró hatóság az adózó ellenőrzése esetén
jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált
a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. A 276. § szerinti kedvezményeket
igénybe vevő adózó nem köteles a kedvezmények igénybevételekor nyilatkozni a 276.
§ szerinti bevétel alapjául szolgáló jövedelemről, ilyen nyilatkozat megtételére
csak utólag, az eljáró hatóság ellenőrzése során és a hatóság kifejezett felszólítására
köteles.
Az AJM tv. módosított előírása nem sorolja fel ugyan taxatív módon, hogy a 277.
§ szerinti nyilatkozatnak pontosan mit kell tartalmaznia, azonban a hivatkozott
törvényi rendelkezés egyértelműen kimondja azt, hogy az adózónak legfeljebb a
276. § szerinti bevétel alapjául szolgáló (a külföldi személy megjelölését, a
külföldi személynél keletkezett) jövedelem jogcímét, összegét, továbbá a jövedelem
elszámolásának időpontját kell megjelölnie.
Az adóhatóság vizsgálhatja a nyilatkozat valóságtartalmát és hitelességét az
Art. ellenőrzésre vonatkozó általános szabályai alapján, ideértve a rendelkezésére
álló információszerzési lehetőségeket is. Egy esetleges adóhatósági vizsgálat
során azonban az adózó a jövedelem forrásának, jogcímének, összegének írásbeli
nyilatkozatban történő megjelölésén kívül nem köteles a nyilatkozat tartalmának
egyéb módon történő bizonyítására, azaz nem köteles például a nyilatkozatban érintett
ügyleteinek részletes feltárására, a külföldi kifizető beszámolójának, szerződéseinek
vagy bármely más bizonylatának bemutatására.
Egy esetleges adóhatósági vizsgálat esetén az adózó ugyanakkor köteles (például
bankszámla, a kifizetésről kiállított igazolás bemutatásával) igazolni a külföldi
kifizető által részére juttatott jövedelem tényleges megszerzését.