NAV - Biztosítás, járulék, egészségügyi hozzájárulás

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Biztosítás, járulék, egészségügyi hozzájárulás

<contents headingid="1313" moderate="true" read="true" title="Biztosítás, járulék, egészségügyi hozzájárulás" url="nav/ado/jarulek" write="true">
<article contentid="5347794">
<title>Tájékoztató az adószámos magánszemélyként igazságügyi szakértői tevékenységet ellátó, hatóság által kirendelt szakértő számára - nem letétből - történő kifizetést terhelő közteherfizetés szabályairól</title>
<url>nav/ado/jarulek/Tajekoztato_az_adosza.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1423057680000">
<year>2015</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1580857140000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1423062115116">
<year>2015</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>1</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az utóbbi időben számos
kérdés érkezett az adószámos magánszemélyként igazságügyi
szakértői tevékenységet ellátó, hatóság által kirendelt szakértő számára – nem
letétből – történő 2010-2011. évi kifizetést terhelő közterhekkel kapcsolatban.

A hatósági kirendelés nem
tartozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában tételesen felsorolt biztosítással járó
jogviszonyok közé. Ennek megfelelően, ha a hatóság által kirendelt szakértő a
tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, és nem a Tbj. 5. §-ában
tételesen felsorolt biztosítással járó jogviszonyban, akkor ezen tevékenysége
nem jár biztosítási kötelezettséggel, így ennek hiányában járulék
megállapítására, levonására nem kerülhet sor.

Az egészségügyi
hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 2. §-a
a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás elsődleges kötelezettjeként a
kifizetőt nevesíti. A magánszemélynek abban az esetben merül fel egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha az Eho tv. 3. § (1) bekezdésben
meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek a
juttatással összefüggésben nincs adóelőleg/adó megállapítási kötelezettsége.

Az előzőek szerint az
egészségügyi hozzájárulás tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy a jövedelem
kifizetőtől származik-e, illetve, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében
előleg megállapítására és levonására kötelezett-e vagy sem.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46. § (4) bekezdése 2010. január 1-jétől
2011. december 31-éig úgy rendelkezett, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget
megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott,
valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban, ha a nem
egyéni
vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett
magánszemély nyilatkozatot adott arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a
kifizetőnek az adóelőleget a Szja tv. 46. § (3) bekezdésben foglaltak szerint
meg kellett állapítania.

Összefoglalva:

Abban az esetben, ha a 2010-2011-es években
a magánszemély az önálló tevékenységéből származó jövedelme tekintetében kérte az adóelőleg megállapítását, akkora kifizetőt terhelte a 27 százalék
mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége is.
Amennyiben az adóelőleget a kifizető az adóelőleg megállapítására irányuló
kérelem hiányában a juttatással összefüggésben nem állapította meg, akkor az
egészségügyi hozzájárulást a természetes személynek kellett megfizetnie.

2012. január 1-jétől az
Szja tv. általánossá tette a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettségét. Ettől
az időponttól kezdődően a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget
megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan
egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. A kifizető a
magánszemély személyi jövedelemadó-előleg megállapítása mellett az egyes adótörvények
és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2)
bekezdés h) pontja alapján 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó
megfizetésére köteles. Egészségügyi hozzájárulás az Eho tv. 3. § (5) bekezdés
alapján 2012. január 1-jétől e jövedelmet már nem terheli.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5347220">
<title>Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2015. évi járulékalapot képező jövedelemről és a minimálbérről</title>
<url>nav/ado/jarulek/Tajekoztato_a_biztosi20150115.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1421333820000">
<year>2015</year>
<month>1</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1421393732170">
<year>2015</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>35</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Biztosítási kötelezettség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. § (1) bekezdése 
szerint a külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi 
minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, 
kifizetőnek nem minősülő személytől származó belföldön adóztatható jövedelme után 
keletkező adókötelezettségét speciális szabályok szerint teljesíti. 
 Ebben az esetben a külföldi illetőségű előadóművész a Tbj.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 szerint nem minősül biztosítottnak, azonban az egészségügyi hozzájárulásról 
szóló 
1998. évi LXVI. törvény 3/B. §-a szerint a személyi jövedelemadó alapot képező 
jövedelmének figyelembe vételével 2015. január 1-jétől 14 százalékos mértékű egészségügyi 
hozzájárulást köteles fizetni, amelynek adóévi felső határa 450 000 forint.

Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások

A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére 
pontosításra került a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja, ezért 2015. január 1-jétől 
az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában járulékalapot 
képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát 
nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi 
jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott 
díj.

Járulékfizetési kötelezettséget érintő változás

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, tekintettel 
arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a 
Tbj-ből.

2015. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 930 
forint, napi összege 231 forint.

Minimálbér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér 
kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől 
havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibérnél 24 160 forint, napibér esetében

4 830 forint, órabér alkalmazásakor pedig 604 forint
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
. 
 Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget 
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes 
munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazásakor 122 000 
forint, hetibér esetében 28 080 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 620 
forint, míg órabér alkalmazása esetén 702 forint

<link anchor="3">
<text>3
</text>
</link>
.

[1 
<a name="1"></a>] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint 
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

[2 
<a name="2"></a>] 347/2014. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés

[3 
<a name="3"></a>] 347/2014. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adójogi Főosztály</source>
<author>Szőke Krisztina</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5337152">
<title>Tájékoztató a magyar-japán szociális biztonsági egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajek_magyar_japan.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1389886380000">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1389887803363">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>56</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A 2013. évi CLII. törvénnyel került kihirdetésre a magyar-japán szociális biztonsági 
egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 
31.) KüM közleménye alapján 2014. január 1-jén lépett hatályba.

Az Egyezmény tárgyi hatálya:

Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek

- a) a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség 
esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint

- b) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak.

Japán tekintetében az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel 
és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán törvényekre és rendelkezésekre.

Az Egyezmény személyi hatálya:

Az Egyezményt kell alkalmazni arra a személyre, aki az egyik Szerződő Állam jogszabályainak 
hatálya alá tartozik, vagy tartozott, valamint családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, 
akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések:

Általános rendelkezés:

Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki munkavállalóként 
vagy önálló vállalkozóként az egyik Szerződő Állam felségterületén munkát végez, 
e munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag ezen 
Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.

Különleges rendelkezések:

A kiküldetésre vonatkozó rendelkezések:

a) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló 
munkavállalót a munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő 
Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel 
a munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első 
Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam 
felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama 
várhatóan nem haladja meg az öt évet.

b) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló 
munkavállaló - aki nem tartozik az a) pont hatálya alá - munkaszerződést köt a 
munkáltatóhoz kapcsolódó, a másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező 
munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő 
Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag 
az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő 
Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama 
várhatóan nem haladja meg az öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó 
munkáltatók köréről a Szerződő Államok Kormányai külön állapodnak meg.

Amennyiben a kiküldetés időtartama az öt évet meghaladja, a Szerződő Államok 
illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények a munkavállaló 
és a munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy 
a munkavállaló az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. A kiküldetés 
teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának 
jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a 
hat évet.

A kiküldöttekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a munkavállalóra, 
akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére 
történő kiküldést követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam 
felségterületére küld ki.

Az önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések:

Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, 
átmeneti jelleggel önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő 
Állam felségterületén, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá 
tartozik, mintha továbbra is az előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet 
azzal, hogy a másik Szerződő Állam felségterületén történő önálló vállalkozói 
tevékenység tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

Amennyiben a másik Szerződő Állam felségterületén végzett önálló vállalkozói 
tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai 
vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az önálló vállalkozó kérelme alapján 
egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló vállalkozó az első Szerződő 
Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói tevékenység teljes 
időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának 
jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a 
hat évet.

A repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekre vonatkozó rendelkezés:

Az a személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép 
fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam 
jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található.

A diplomáciai missziók tagjaira, a konzuli állomáshelyek tagjaira és a köztisztviselőkre 
vonatkozó rendelkezések

Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án 
aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 
24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.

Ezzel összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét vagy Japán jogszabályai 
szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország felségterületére küldték 
munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a hatálya alatt 
áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna.

Amennyiben Magyarország valamely köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország 
jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Japán felségterületére küldték 
munkavégzésre, ezen személy továbbra is Magyarország jogszabályainak a hatálya 
alatt áll, mintha ez a személy Magyarország felségterületén dolgozna.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól:

A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, 
a foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek 
figyelembe vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt 
illetékes intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében 
kivételeket engedélyezhetnek az ismertetett  rendelkezések alól, feltéve, ha ezekre 
a személyekre vagy a személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait 
kell alkalmazni.

A biztosítotti jogviszony igazolása

Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által kijelölt összekötő szerve 
<a name="_ftnref1"></a>[<link anchor="_ftn1">
<text>1</text>
</link>] igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló vállalkozó kérelmére, 
hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam jogszabályai 
hatálya alá tartozik.

Magyarország összekötő szerve a házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy 
a házastárs vagy gyermek az egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások) 
vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik.

Hatálybalépés előtti események és határozatok

Az Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási 
időket, valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket 
is figyelembe kell venni.

A kiküldetésre, önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során 
azon személyek esetében, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik 
Szerződő Állam területén dolgoztak, a  tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói 
tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az a jelen Egyezmény hatálybalépésének 
napján kezdődött volna.

<a name="_ftn1"></a>[1] várhatóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5337151" referenceid="5337151">
<title>Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlán jóváírt támogatói adománnyal kapcsolatos eho fizetési és bevallási kötelezettségről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajek_onkentes.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1389886200000">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1468419361363">
<year>2016</year>
<month>7</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>16</minute>
<sec>1</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói 
adomány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: 
Szja tv.) 28. § (1) bekezdés f) pontja szerint egyéb jövedelemként adóköteles. 
A támogatói adomány címén megszerzett jövedelem után nem kell adóelőleget fizetni 
az Szja tv.   46. § (2) bekezdése alapján. Az adományt terhelő adót a bevallás 
benyújtására előírt határidőig kell a jövedelmet szerző magánszemélynek megfizetnie.

A 2013. évben megszerzett támogatói adomány után 27%-os mértékű egészségügyi 
hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt az egészségügyi 
hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 3. §-ának 
(1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől módosult az 
Eho tv. 5. §-a, amely korábban mentesítette a támogatói adományt az eho alól.

Figyelemmel arra, hogy a 27%-os egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles 
megfizetni, így – az Szja tv. 29. § (1) bekezdése alapján – a személyi jövedelemadót 
és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78%-a után kell megfizetni.

Az Eho tv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adóelőleg megfizetésére 
nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi 
jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja 
be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az előzőekben leírtak miatt a támogatói adomány címén jövedelmet szerző magánszemély 
- az Szja tv. 14. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól függetlenül - nem kérhet 
munkáltatói adómegállapítást. Az említett személyek a 1353-as bevallás benyújtásával 
teljesíthetik a bevallási kötelezettségüket. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/tajek_onkentes.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5336230">
<title>Tájékoztató a családi járulékkedvezményt érvényesítő biztosított egyéni vállalkozó adóelőleg-megállapítási kötelezettségére vonatkozó szabályokról</title>
<url>nav/ado/jarulek/kata_csaladi_131221.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1387625580000">
<year>2013</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1389275056181">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>9</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>44</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 46. § (9) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni vállalkozó a negyedévet
követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani és megfizetni az adóelőleget, a
negyedévente megállapított adóelőlegek összegét pedig az adóévet követő év
február 25-éig elkészítendő személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetnie.
Ha az egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező vállalkozói kivétet
vagy
átalányban megállapított jövedelmet számol el, akkor az összevont adóalap
adóját csökkentő családi kedvezményt is érvényesíthet év közben, amennyiben
ennek fennállnak az Szja tv. 29/A-29/B. §-aiban foglalt feltételei.

2014.
január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24/A. §-a a biztosított egyéni vállalkozó
esetében lehetővé teszi a családi járulékkedvezmény igénybe vételét is. A
biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a kivétet, vagy az
általányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig érvényesíthetik.
Tekintettel arra, hogy a Tbj. 51/A. §-a alapján a családi járulékkedvezmény
havi összegének megállapítására az egyéni vállalkozó saját maga köteles, ezért
a
családi járulékkedvezmény havi összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásban (1458-as számú
bevallás) kell bevallania.

Abban
az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult
a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, és úgy dönt, hogy év közben családi
járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az
átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és
bevallania, mely kötelezettségének szintén a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget
[Szja tv. 49. § (6) bekezdése]. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5332784" referenceid="5332784">
<title>Tájékoztató a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét érintő változásokról</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajekoztato_vallalkozok_jarulekfiz_kotelezettseg.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1373890200000">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1531751231094">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>27</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Archív: 2018. 07. 16.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 2013. július 1-jétől módosította 
a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat.

1.) A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó 
egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése 
értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, 
aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban 
álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék 
mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot1 az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta 
legalább a minimálbér2, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér 
másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó 
a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele 
nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, 
bevallani és megfizetni.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék 
szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem 
után kell a vállalkozónak megfizetni.

2.) A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális 
hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. 
július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha 
a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen 
folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó, 
illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok 
alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési 
támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő 
egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban 
megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat 
és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok 
szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési 
támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel 
díjazásban részesül.

A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési 
kötelezettséget érinti.

1 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint 
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 
25/A. § b) pont alapján 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot nem kell 
fizetni.

2 A Tbj. 4. § s) pont szerinti.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/archiv/adoinfo/egyebkot/tajekoztato_vallalkozok_jarulekfiz_kotelezettseg.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5332752" referenceid="5332752">
<title>Tájékoztató a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítésével összefüggő egyes kérdésekről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajekoztatas_20130603.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1373617380000">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1531751231058">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>27</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 Archív: 2018. 07. 16.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A szövetkezeti formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, 
amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik 
számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását 
egyéb módon elősegítsék.

A szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés 
kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető. 
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2013. május 3-tól lehetőség biztosít 
arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges 
legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében 
való részvételhez. Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő 
szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája lehet 
a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a 
továbbiakban: tagi munkavégzés).

Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről 
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált 
álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet 
és tarthat fenn. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre 
irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi 
munkavégzési jogviszony szünetel.

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjának társadalombiztosítási 
jogállása, adókötelezettsége és az ehhez kapcsolódó közterhek

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e 
jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 6 660 
forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége 
ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban 
az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási 
járulékot.

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól 
a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül1, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik 
évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére 
kötelezett.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, 
továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal 
vehet igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a 
négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény 
mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban 
érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges 
a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít 
kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek 
utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék 
a tagot terheli.

A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló 
jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

A személyes közreműködés ellenértékeként pénzben kifizetett összeg a tagi munkavégzési 
jogviszonyban álló személy adóköteles jövedelmének minősül.

Ugyanakkor, ha a személyes közreműködés ellenértékét élelmiszer vagy a szövetkezet 
által előállított javak (termény, termék stb.), illetve fogyasztásra kész étel 
vásárlására felhasználható utalvány formájában kapja meg a tagi munkavégzési jogviszonyban 
álló személy, akkor ebből a bevételéből adómentes havonta a minimálbér összegét 
(2013. évben 98 ezer forintot) meg nem haladó érték. Az adómentesség feltétele, 
hogy az említett utalvány formájában megszerzett bevétel értéke ne haladja meg 
havonta a minimálbér 25 százalékát.

Bevallás, bejelentés, igazolás kiadás

A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. 
§-ában és a 3. számú mellékletében meghatározott tartalommal az adóhatósághoz 
bevallást teljesít, illetve adatot szolgáltat. A szociális szövetkezetnek tehát 
a ’08-as bevallásban az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék 
összegét szerepeltetnie kell.

A pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt 
nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési 
jogviszonyban álló személy ’53-as bevallásában.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése 
előtt,

b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül

az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére 
a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, 
a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási 
járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő 
megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A szociális szövetkezetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás 
esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 
Efo tv.) 1. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre 
vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

A foglalkoztatási szövetkezet2 azonban az Efo tv. szabályait kell alkalmazza, ha a tagjait munkaerő-kölcsönzés 
keretében mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, azzal, hogy 
munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.

1 Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási 
Alap (a továbbiakban: NFA) megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

2 A foglalkoztatási szövetkezet olyan iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális 
szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos 
nemzetiségi önkormányzat a tagja.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/archiv/adoinfo/egyebkot/tajekoztatas_20130603.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5332526">
<title>A biztosítási jogviszony elbírálása behívás alapján történő munkavégzés esetében</title>
<url>nav/ado/jarulek/biztositasi_jogviszoy_elbiralasa.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1372751580000">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1372756407658">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>13</minute>
<sec>27</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 193. §-a a következőképpen
rendelkezik a behívás alapján történő munkavégzéssel kapcsolatban:

„193. § (1) A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó
feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben
az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.

(2) A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább
három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.”

A
behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete,
amelynek keretében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez
igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. A munkavégzés kezdetét és
végét a munkáltató határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a munkavégzés
időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

A
munkavállalónak tehát akkor kell a munkavégzési kötelezettségét teljesítenie,
amikor a munkáltatója behívja. Ez felveti a kérdést, vajon miként kell kezelni
a biztosítási jogviszony szempontjából a két behívás közötti időszakot, amikor
a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.
évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten
rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal
egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő
munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási
jogviszony, amit a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami
adóhatóságnak.

A
behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás
közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a
Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5332109">
<title>Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajekoztato_magyar_indiai_szocialis_biztonsagrol_szolo_egyezmenyrol.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1370853300000">
<year>2013</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1370858546137">
<year>2013</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>2</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről

Az India és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2010. 
évi XXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-indiai szociális biztonságról 
szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 12/2013. 
(IV. 24.) KüM közleménye alapján 2013. április 1-jétől hatályba lépett.

Az Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy jelenleg is 
valamelyik Szerződő Állam joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint e 
személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottjaira, akik az adott Szerződő Állam 
alkalmazandó jogszabályai szerint annak minősülnek.

Az Egyezményt

<ul>

Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási 
ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, 
valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok tekintetében 
kell alkalmazni,
</li>

India vonatkozásában mindazon jogszabályokra, amelyek az alkalmazott személyek 
öregségi és hátramaradottjai részére járó nyugdíjra, az alkalmazott személyek 
állandó teljes rokkantsági nyugdíjára vonatkoznak, valamint, kizárólag a II. Rész 
vonatkozásában az alkalmazott személyek társadalombiztosítására vonatkoznak. Az 
Egyezmény egészségügyi ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezést 
nem tartalmaz.
</li>
</ul>

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezés 
 
Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik állam 
területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet 
folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában –, kizárólag e Szerződő Állam 
joghatósága alá tartozik.

Különös rendelkezések 
 
Az egyezmény az általános szabály alóli kivételeket határoz meg a kiküldöttekre, tengerészekre és repülőgépek személyzetére vonatkozóan.

1. A kiküldetésre vonatkozó szabályok:

Ha a személy olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, amelynek bejegyzett irodája 
az egyik Szerződő Állam területén van, és a munkáltatója e személyt a másik Szerződő 
Állam területére küldi, hogy a munkáltató javára munkát végezzen, az ilyen munkaviszonyra 
továbbra is az előbbi Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha 
a munkavállaló továbbra is az első Szerződő Állam területén dolgozna, feltéve, 
hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg az öt évet. Ezt a rendelkezést 
azon munkavállalóra is alkalmazni kell, akit az egyik Szerződő Állam területén 
működő munkáltatója újabb munkaszerződés megkötése nélkül kiküld a másik Szerződő 
Állam területén működő leány- vagy fiókvállalatához.

2. A tengerészekre és repülőgépek személyzetére vonatkozó rendelkezések:

Az egyik Szerződő Állam területén bejegyzett, a más vagy saját részére nemzetközi 
személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő 
Állam jogszabályait kell alkalmazni. 
 Az egyik Szerződő Állam zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra 
e Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.

Közszolgálati jogviszonyban álló személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek 
tagjai

Valamely Szerződő Államban közszolgálati jogviszonyban álló és velük azonos elbírálás 
alá eső azon személyekre, akikre a (2) bekezdés nem vonatkozik, és akiket a másik 
Szerződő Állam területére küldenek dolgozni, kizárólag az első Szerződő Állam 
jogszabályait kell alkalmazni. 
 Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i 
bécsi egyezmény, illetve a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi 
egyezmény rendelkezéseit.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól

A munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére a Szerződő Államok illetékes hatóságai 
vagy az általuk kijelölt teherviselők kivételeket állapíthatnak meg e rész rendelkezései 
alól az egyes személyek, személyek csoportjai tekintetében, feltéve, ha az érintett 
személy valamely Szerződő Állam jogszabályai alá fog tartozni. Az ilyen kivételek 
a foglalkoztatás jellegén és körülményein alapulnak.

A biztosításra és mentességekre vonatkozó igazolások

Az általános szabályoktól eltérő – az előzőekben említett – esetekben az olyan, 
határozott időre szóló igazolást, amely jelzi, hogy az érintett személy az említett 
munka tekintetében a Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkavállaló 
vagy a munkáltató kérésére formanyomtatványon kell kiadni. 1

1 A szerződő felek kapcsolattartó hivatalai – Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási 
Pénztár – közösen fogják kialakítani az egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat 
és részletes eljárásokat.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>friss</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5322576">
<title>Tájékoztató a magyar-ausztrál szociális biztonságról szóló egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/austral_121031.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1351680240000">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1351682605346">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Ausztrália és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 
2011. évi CXVII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-ausztrál szociális biztonságról 
szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 39/2012. 
(VIII. 14.) KüM közleménye alapján 2012. október 1-jétől hatályba lépett.

Az Egyezmény kizárólag a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint 
a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok tekintetében rendelkezik, 
egészségügyi ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz.

Az egyezményt azon személyre kell alkalmazni:

a)      akire egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak,

b)     bármely olyan személyre, aki Ausztráliában állandó lakóhellyel rendelkezik 
vagy rendelkezett, valamint

c)     más személyekre olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok 
szerint jogokat származtatnak az (a) pontban meghatározott személyektől.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezés

Főszabály szerint, amennyiben a munkavállaló az egyik Szerződő Fél területén 
végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató az adott 
Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik.

Az Egyezmény alkalmazásában Magyarországon munkavállalón, munkáltatón illetve 
munkaviszonyon a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, 
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról 
szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket 
illetve jogviszonyokat kell érteni.

Különös rendelkezések

Az egyezmény az általános szabály alóli kivételeket határoz meg a kiküldöttekre és az állami alkalmazottakra.

1. A kiküldetésre vonatkozó szabályok:

Amennyiben azt a személyt, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá 
tartozik, akit az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint bejegyzett munkáltató 
foglalkoztat, és akit ezen munkáltató vagy annak kapcsolódó szervezete javára 
munkavégzés céljából kiküldenek e foglalkoztatás keretében a másik Szerződő Fél 
területére, akkor ez a személy és munkáltatója e munkavégzés tekintetében csak 
az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, mintha e munkavégzés 
annak a területén történne.

Az előző rendelkezés a 48 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetésre csak mindkét 
Szerződő Fél Illetékes Hatósága, vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok 
előzetes hozzájárulása esetén vonatkozik.

Kapcsolódó szervezet, amelyet a másik Szerződő Fél területén jegyeztek be,

·        a leányvállalata vagy többségi tulajdonosa a munkáltatónak, vagy

·        kapcsolt vállalkozása a munkáltatónak, és mindkét vállalkozásnak ugyanaz 
a vállalkozás a többségi tulajdonosa.

2. Az állami alkalmazottakra vonatkozó szabályok

Az egyik Szerződő Fél állami alkalmazottjai, akiket munkavégzés céljából a másik 
Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai 
szerint vannak biztosítva e munkavégzés tekintetében.

Az „állam” fogalom Ausztrália vonatkozásában magában foglalja Ausztrália közigazgatási 
egységeit, valamint helyi önkormányzatait is.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól

A Szerződő Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy 
hivatalok közös megegyezés alapján, a munkáltató - Magyarország esetében a munkavállalóval 
közös - kérelmére, a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak 
meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal 
a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak 
hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül.

Igazolások

Az általános szabályoktól eltérő – az előzőekben említett – esetekben, a Szerződő 
Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok

<a name="_ftnref1"></a>[1] a munkáltató kérelmére igazolást adnak ki, amelyben igazolják, hogy a munkavállaló 
ezen Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, és megjelölik az igazolás 
érvényességének időtartamát. Az említett munkavállaló, valamint a munkavállaló 
munkáltatója és a másik Szerződő Fél kijelölt intézményei vagy hivatalai jogosultak 
az igazolásból egy másolatot kapni, amennyiben ezt kérelmezik.

<a name="_ftn1"></a>[1] A szerződő felek összekötő szervei – Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási 
Pénztár – közösen fogják kialakítani az egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat 
és eljárásokat.

Tájékoztató az adószámos magánszemélyként igazságügyi szakértői tevékenységet ellátó, hatóság által kirendelt szakértő számára - nem letétből - történő kifizetést terhelő közteherfizetés szabályairól2015.02.04.

Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2015. évi járulékalapot képező jövedelemről és a minimálbérről2015.01.15.

Tájékoztató a magyar-japán szociális biztonsági egyezményről2014.01.16.

Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlán jóváírt támogatói adománnyal kapcsolatos eho fizetési és bevallási kötelezettségről2014.01.16.

Tájékoztató a családi járulékkedvezményt érvényesítő biztosított egyéni vállalkozó adóelőleg-megállapítási kötelezettségére vonatkozó szabályokról2013.12.21.

Tájékoztató a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét érintő változásokról2013.07.15.

Archív: 2018. 07. 16.

Tájékoztató a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítésével összefüggő egyes kérdésekről2013.07.12.

Archív: 2018. 07. 16.

A biztosítási jogviszony elbírálása behívás alapján történő munkavégzés esetében2013.07.02.

Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről2013.06.10.

Tájékoztató a magyar-ausztrál szociális biztonságról szóló egyezményről2012.10.31.

<< Előző 2 / 2

KIEMELT TÉMÁK

SZJA

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2019. szeptember

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

szeptember (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	397
Gázolaj	405
Keverék	434
LPG autógáz	236

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30