NAV - Társadalombiztosítás

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="1313" moderate="true" read="true" title="Társadalombiztosítás" url="nav/ado/jarulek" write="true">
<article contentid="11968343">
<title>Tájékoztató a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások 2015. évi társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének teljesítéséhez</title>
<url>nav/ado/jarulek/Tajekoztato_a_magyar_20150115.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1438769820000">
<year>2015</year>
<month>8</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1438769846058">
<year>2015</year>
<month>8</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>17</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Jelen tájékoztató annak a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett 
külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak) szól, amely:

<ul>

<li>

a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében 
foglalkoztat munkavállalót, illetve 
</li>

<li>

a Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális 
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján az 1997. 
évi LXXX. törvény hatálya alá tartozik.
</li>
</ul>

Az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől biztosítottnak 
minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára 
Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról 
szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési, 
szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettséget a magyar jogszabályok 
szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás (a továbbiakban: külföldi 
vállalkozás) a 2003. évi XCII. törvény 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetve pénzügyi 
képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, illetve 
pénzügyi képviselővel és a magyar jog szerint biztosított munkavállalót foglalkoztat, 
a biztosítás kezdetét megelőzően – a foglalkoztatás megkezdése előtt - köteles 
bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: hatóság), és kérelmezni, 
hogy a hatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges technikai tudnivalók útmutatója a 
következő <link id="3087">
<heading contentid="3087">
<title>E-bevallás, Java</title>
<url>nav/ebevallas</url>
</heading>
<text>linken </text>
</link>érhető el.

I. Bejelentkezés

A külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 15T201INT adatlap útján 
adószám-kéréssel tesz eleget. Az adatlap az alábbi <link id="11909137">
<downloadableprogram contentid="11909137">
<title>15T201INT</title>
<url>nav/letoltesek/archiv_programok_1326805063814_1326805063814/nyomtatvanykitolto_2015/NAV_15t201int.html</url>
</downloadableprogram>
<text>linken </text>
</link>érhető el.

Ez az adatlap szolgál arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre jogosult személy 
adatait a külföldi vállalkozás közölje.

Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás 
a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, 
pénzügyi képviselő), és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, 
akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő 
bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási 
kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a kötelezettségek elmulasztása 
miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Az, hogy a külföldi vállalkozás foglalkoztatóként bejelentkezett-e a hatósághoz, 
az adóhatóság honlapján az „Adatbázisok, Adóalanyok listái, Egyéb szervezetek” 
menüpontban a következő linken kérdezhető le.

Abban az esetben, ha a kötelezettségeket a foglalkoztatott teljesíti, adóazonosító 
jellel kell rendelkeznie. Az adóazonosító jel képzését a magánszemély a 15T34 
jelű adatlap benyújtásával kérheti a hatóságtól a foglalkoztatás bejelentését 
és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megelőzően. Az adatlap a következő 
linken érhető el.

II. A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított bejelentése

A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás 
első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és 
járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni. 
A bejelentésre, változás-bejelentésre szolgáló 15T1041INT jelű adatlap a következő 
<link id="11909111">
<downloadableprogram contentid="11909111">
<title>15T1041INT</title>
<url>nav/letoltesek/archiv_programok_1326805063814_1326805063814/nyomtatvanykitolto_2015/15T1041INT.html</url>
</downloadableprogram>
<text>linken </text>
</link>tölthető le.

III. Járulékfizetési kötelezettség teljesítése

A külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében 
munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem 
után a külföldi vállalkozás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-a alapján nyugdíjjárulékot, 
valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül – egyebek mellett – a személyi jövedelemadóról 
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint az összevont 
adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap 
számításnál figyelembe vett jövedelem, illetve ennek hiányában, vagyis, ha a jövedelem 
Magyarországon nem adóztatható, a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg 
ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya 
alá tartozó munkaszerződés alapján  végzik, a szerződésben meghatározott díj havi 
összege.

A járulékalapot képező jövedelmet 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és 8,5 
százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék terheli. Az 
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási 
járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci 
járulék 1,5 százalék.

A nyugdíj, az egészségbiztosítás, illetve a munkanélküli ellátások fedezetére 
tehát a járuléklapot képező jövedelem 18,5 százalékát kell fizetni.

IV. Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 
2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt - a társadalmi 
közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően 
- szociális hozzájárulási adófizetés terheli.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében kifizetőnek (adóalanynak) minősül 
a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem 
rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési 
kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok 
hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális 
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó 
másik tagállamban végzi.

Ha a külföldi kifizető a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését 
elmulasztja, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele 
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy 
kötelezett.

Az adókötelezettség teljesítése

A kifizetőnek főszabály szerint az adóalap után 27 százalékos mértékű szociális 
hozzájárulási adót kell fizetni, de a fizetendő adót törvény rendelkezése alapján 
az adóalany az őt megillető adókedvezmények összegével csökkentheti.

A kifizetőt terhelő adó alapja

A kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban 
álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései 
szerinti adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó 
bevételből az adóelőleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe 
vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére 
levont (befizetett) tagdíj összegével.

Az előzőek szerinti juttatás hiányában, vagyis ha a jövedelem Magyarországon 
nem adóztatható, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy 
más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott 
alapbér, illetőleg díjazás.

Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező 
jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható 
és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál 
az előbbi szabályokat együttesen kell alkalmazni. Azaz a kifizetőt terhelő adó 
alapja a természetes személy részére juttatott, kifizetett, Magyarországon adóztatható, 
önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg-alap 
számításánál figyelembe vesznek, és az alapbér vagy más díjazás azon időszakra 
(naptári napokra) vonatkozó arányos része, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

Az adóalap megállapításánál az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését 
követően kifizetett jövedelmet is figyelembe kell venni.

V. Bevallás, befizetés

A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel 
összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot 
követő hónap 12-éig elektronikus úton (Ügyfélkapun) keresztül kell teljesíteni.

A bevallásra szolgáló 1508INT jelű nyomtatvány a következő <link id="11910030">
<downloadableprogram contentid="11910030">
<title>1508INT</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/NAV_1508int.html</url>
</downloadableprogram>
<text>linken </text>
</link>tölthető le.

Amennyiben a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt 
érvényesít, akkor a 1508INT bevallás helyett a <link id="11910095">
<downloadableprogram contentid="11910095">
<title>1508</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1508.html</url>
</downloadableprogram>
<text>1508</text>
</link>-as bevallást kell benyújtania és a munkavállalóval összefüggő minden kötelezettséget 
ebben kell szerepeltetnie. Azaz a szociális hozzájárulási adó és az érvényesített 
adókedvezmény mellett a magánszemélytől levont nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási 
és munkaerő-piaci járulékot is a 1508-as nyomtatványon kell bevallania.

A járulékbefizetést egyösszegben a 10032000-06056456 NAV Külföldi vállalkozásnál 
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulék 
befizetések beszedési számla javára, a szociális hozzájárulási adót a 10032000-06055912 
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára havonta a tárgyhónapot 
követő hónap 12-éig átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni. 
Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt 
érvényesít, akkor a befizetést nem egyösszegben, hanem a 1508-as bevallásban feltüntetettek 
szerint, adónemenként kell teljesítenie. Így például a nyugdíjjárulékot a 1508-as 
bevallásban a 125-ös adónemkódon kell bevallani, ezért a befizetést a 10032000-06056236 
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni 
vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára kell teljesíteni.

Amennyiben a befizetést átutalással teljesítik, úgy az átutalási megbízás „Kedvezményezettel 
közlendő” rovatában az adóazonosító számot - amelyet a bejelentkezéskor kapott 
- közölni kell. Az adóazonosító szám pontos feltüntetése azért szükséges, hogy 
a befizetést a folyószámlán megfelelően jóvá lehessen írni.

VI. Elektronikus ügyintézés (Ügyfélkapu)

A járulékkötelezettséggel, valamint a szociális hozzájárulási adóval összefüggő 
bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a Kormányzati Portálon 
(<link id="6186541">
<webcompass contentid="6186541">
<title>www.magyarorszag.hu</title>
<url>http://www.magyarorszag.hu</url>
<starttime>
<timestamp ms="1336557459454">
<year>2012</year>
<month>5</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>57</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1336557459457">
<year>2012</year>
<month>5</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>57</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<targettype>1</targettype>
<friend>true</friend>
<description></description>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</webcompass>
<text>http://www.magyarorszag.hu</text>
</link>) elérhető Ügyfélkapun keresztül történik. Az Ügyfélkapu olyan belépési pont, 
amelyen keresztül egyedileg azonosított módon biztonságosan lehet kapcsolatba 
lépni az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó magyarországi 
közigazgatási szervekkel és közintézményekkel.

Az ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges. A regisztrációt annak a 
magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat, adatszolgáltatásokat el fogja küldeni a 
hatósághoz. A magánszemélynek személyesen fel kell keresnie az ügyfélkapus regisztráció 
elvégzésére jogosult szervet, ahol személyazonosító okmányának bemutatását, egy 
Regisztrációs Adatlap kitöltését, valamint egy felhasználó név és egy létező e-mail 
cím megadását követően egyszer használatos aktiváló kódot kap.

Az ügyfélkapus regisztráció elvégezhető a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi 
kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél 
(Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala  – KEK KH –, 
1133 Budapest, Visegrádi u. 110.), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi 
ügyfélszolgálatain a megyeszékhelyeken és Budapesten (1096 Budapest, Vaskapu u. 
33-35.; 1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.; 1148 Budapest, Fogarasi út 3.; 
1132 Budapest, Kresz Géza u. 15.), a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain, valamint 
Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>Szőke Krisztina</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="11968342">
<title>Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2015. évi járulékalapot képező jövedelemről és a minimálbérről</title>
<url>nav/ado/jarulek/Tajekoztato_a_biztosi20150115.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1421333820000">
<year>2015</year>
<month>1</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1421393732170">
<year>2015</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>35</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Biztosítási kötelezettség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. § (1) bekezdése 
szerint a külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi 
minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, 
kifizetőnek nem minősülő személytől származó belföldön adóztatható jövedelme után 
keletkező adókötelezettségét speciális szabályok szerint teljesíti. 
 Ebben az esetben a külföldi illetőségű előadóművész a Tbj.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 szerint nem minősül biztosítottnak, azonban az egészségügyi hozzájárulásról 
szóló 
1998. évi LXVI. törvény 3/B. §-a szerint a személyi jövedelemadó alapot képező 
jövedelmének figyelembe vételével 2015. január 1-jétől 14 százalékos mértékű egészségügyi 
hozzájárulást köteles fizetni, amelynek adóévi felső határa 450 000 forint.

Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások

A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére 
pontosításra került a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja, ezért 2015. január 1-jétől 
az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában járulékalapot 
képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát 
nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi 
jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott 
díj.

Járulékfizetési kötelezettséget érintő változás

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, tekintettel 
arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a 
Tbj-ből.

2015. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 930 
forint, napi összege 231 forint.

Minimálbér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér 
kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől 
havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibérnél 24 160 forint, napibér esetében

4 830 forint, órabér alkalmazásakor pedig 604 forint
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
. 
 Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget 
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes 
munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazásakor 122 000 
forint, hetibér esetében 28 080 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 620 
forint, míg órabér alkalmazása esetén 702 forint

<link anchor="3">
<text>3
</text>
</link>
.

[1 
<a name="1"></a>] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint 
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

[2 
<a name="2"></a>] 347/2014. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés

[3 
<a name="3"></a>] 347/2014. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adójogi Főosztály</source>
<author>Szőke Krisztina</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="9823938">
<title>Tájékoztató a magyar-japán szociális biztonsági egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajek_magyar_japan.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1389886380000">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1389887791846">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>56</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A 2013. évi CLII. törvénnyel került kihirdetésre a magyar-japán szociális biztonsági 
egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 
31.) KüM közleménye alapján 2014. január 1-jén lépett hatályba.

Az Egyezmény tárgyi hatálya:

Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek

- a) a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség 
esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint

- b) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak.

Japán tekintetében az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel 
és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán törvényekre és rendelkezésekre.

Az Egyezmény személyi hatálya:

Az Egyezményt kell alkalmazni arra a személyre, aki az egyik Szerződő Állam jogszabályainak 
hatálya alá tartozik, vagy tartozott, valamint családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, 
akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések:

Általános rendelkezés:

Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki munkavállalóként 
vagy önálló vállalkozóként az egyik Szerződő Állam felségterületén munkát végez, 
e munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag ezen 
Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.

Különleges rendelkezések:

A kiküldetésre vonatkozó rendelkezések:

a) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló 
munkavállalót a munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő 
Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel 
a munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első 
Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam 
felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama 
várhatóan nem haladja meg az öt évet.

b) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló 
munkavállaló - aki nem tartozik az a) pont hatálya alá - munkaszerződést köt a 
munkáltatóhoz kapcsolódó, a másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező 
munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő 
Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag 
az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő 
Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama 
várhatóan nem haladja meg az öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó 
munkáltatók köréről a Szerződő Államok Kormányai külön állapodnak meg.

Amennyiben a kiküldetés időtartama az öt évet meghaladja, a Szerződő Államok 
illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények a munkavállaló 
és a munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy 
a munkavállaló az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. A kiküldetés 
teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának 
jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a 
hat évet.

A kiküldöttekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a munkavállalóra, 
akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére 
történő kiküldést követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam 
felségterületére küld ki.

Az önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések:

Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő 
Állam felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, 
átmeneti jelleggel önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő 
Állam felségterületén, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá 
tartozik, mintha továbbra is az előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet 
azzal, hogy a másik Szerződő Állam felségterületén történő önálló vállalkozói 
tevékenység tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

Amennyiben a másik Szerződő Állam felségterületén végzett önálló vállalkozói 
tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai 
vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az önálló vállalkozó kérelme alapján 
egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló vállalkozó az első Szerződő 
Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói tevékenység teljes 
időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának 
jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a 
hat évet.

A repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekre vonatkozó rendelkezés:

Az a személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép 
fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam 
jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található.

A diplomáciai missziók tagjaira, a konzuli állomáshelyek tagjaira és a köztisztviselőkre 
vonatkozó rendelkezések

Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án 
aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 
24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.

Ezzel összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét vagy Japán jogszabályai 
szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország felségterületére küldték 
munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a hatálya alatt 
áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna.

Amennyiben Magyarország valamely köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország 
jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Japán felségterületére küldték 
munkavégzésre, ezen személy továbbra is Magyarország jogszabályainak a hatálya 
alatt áll, mintha ez a személy Magyarország felségterületén dolgozna.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól:

A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, 
a foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek 
figyelembe vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt 
illetékes intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében 
kivételeket engedélyezhetnek az ismertetett  rendelkezések alól, feltéve, ha ezekre 
a személyekre vagy a személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait 
kell alkalmazni.

A biztosítotti jogviszony igazolása

Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által kijelölt összekötő szerve 
<a name="_ftnref1"></a>[<link anchor="_ftn1">
<text>1</text>
</link>] igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló vállalkozó kérelmére, 
hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam jogszabályai 
hatálya alá tartozik.

Magyarország összekötő szerve a házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy 
a házastárs vagy gyermek az egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások) 
vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik.

Hatálybalépés előtti események és határozatok

Az Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási 
időket, valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket 
is figyelembe kell venni.

A kiküldetésre, önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során 
azon személyek esetében, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik 
Szerződő Állam területén dolgoztak, a  tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói 
tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az a jelen Egyezmény hatálybalépésének 
napján kezdődött volna.

<a name="_ftn1"></a>[1] várhatóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="9823937" referenceid="9823937">
<title>Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlán jóváírt támogatói adománnyal kapcsolatos eho fizetési és bevallási kötelezettségről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajek_onkentes.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1389886200000">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1468419340909">
<year>2016</year>
<month>7</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>15</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói 
adomány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: 
Szja tv.) 28. § (1) bekezdés f) pontja szerint egyéb jövedelemként adóköteles. 
A támogatói adomány címén megszerzett jövedelem után nem kell adóelőleget fizetni 
az Szja tv.   46. § (2) bekezdése alapján. Az adományt terhelő adót a bevallás 
benyújtására előírt határidőig kell a jövedelmet szerző magánszemélynek megfizetnie.

A 2013. évben megszerzett támogatói adomány után 27%-os mértékű egészségügyi 
hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt az egészségügyi 
hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 3. §-ának 
(1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől módosult az 
Eho tv. 5. §-a, amely korábban mentesítette a támogatói adományt az eho alól.

Figyelemmel arra, hogy a 27%-os egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles 
megfizetni, így – az Szja tv. 29. § (1) bekezdése alapján – a személyi jövedelemadót 
és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78%-a után kell megfizetni.

Az Eho tv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adóelőleg megfizetésére 
nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi 
jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja 
be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az előzőekben leírtak miatt a támogatói adomány címén jövedelmet szerző magánszemély 
- az Szja tv. 14. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól függetlenül - nem kérhet 
munkáltatói adómegállapítást. Az említett személyek a 1353-as bevallás benyújtásával 
teljesíthetik a bevallási kötelezettségüket. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/tajek_onkentes.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="9823016">
<title>Tájékoztató a családi járulékkedvezményt érvényesítő biztosított egyéni vállalkozó adóelőleg-megállapítási kötelezettségére vonatkozó szabályokról</title>
<url>nav/ado/jarulek/kata_csaladi_131221.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1387625580000">
<year>2013</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1389275051043">
<year>2014</year>
<month>1</month>
<day>9</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>44</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 46. § (9) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni vállalkozó a negyedévet
követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani és megfizetni az adóelőleget, a
negyedévente megállapított adóelőlegek összegét pedig az adóévet követő év
február 25-éig elkészítendő személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetnie.
Ha az egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező vállalkozói kivétet
vagy
átalányban megállapított jövedelmet számol el, akkor az összevont adóalap
adóját csökkentő családi kedvezményt is érvényesíthet év közben, amennyiben
ennek fennállnak az Szja tv. 29/A-29/B. §-aiban foglalt feltételei.

2014.
január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24/A. §-a a biztosított egyéni vállalkozó
esetében lehetővé teszi a családi járulékkedvezmény igénybe vételét is. A
biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a kivétet, vagy az
általányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig érvényesíthetik.
Tekintettel arra, hogy a Tbj. 51/A. §-a alapján a családi járulékkedvezmény
havi összegének megállapítására az egyéni vállalkozó saját maga köteles, ezért
a
családi járulékkedvezmény havi összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásban (1458-as számú
bevallás) kell bevallania.

Abban
az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult
a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, és úgy dönt, hogy év közben családi
járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az
átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és
bevallania, mely kötelezettségének szintén a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget
[Szja tv. 49. § (6) bekezdése]. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="9047684">
<title>A biztosítási jogviszony elbírálása behívás alapján történő munkavégzés esetében</title>
<url>nav/ado/jarulek/biztositasi_jogviszoy_elbiralasa.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1372751580000">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1372756402432">
<year>2013</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>13</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 193. §-a a következőképpen
rendelkezik a behívás alapján történő munkavégzéssel kapcsolatban:

„193. § (1) A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó
feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben
az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.

(2) A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább
három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.”

A
behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete,
amelynek keretében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez
igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. A munkavégzés kezdetét és
végét a munkáltató határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a munkavégzés
időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

A
munkavállalónak tehát akkor kell a munkavégzési kötelezettségét teljesítenie,
amikor a munkáltatója behívja. Ez felveti a kérdést, vajon miként kell kezelni
a biztosítási jogviszony szempontjából a két behívás közötti időszakot, amikor
a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.
évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten
rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal
egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő
munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási
jogviszony, amit a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami
adóhatóságnak.

A
behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás
közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a
Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="8988031">
<title>Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/tajekoztato_magyar_indiai_szocialis_biztonsagrol_szolo_egyezmenyrol.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1370853300000">
<year>2013</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1370858534264">
<year>2013</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>2</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről

Az India és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2010. 
évi XXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-indiai szociális biztonságról 
szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 12/2013. 
(IV. 24.) KüM közleménye alapján 2013. április 1-jétől hatályba lépett.

Az Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy jelenleg is 
valamelyik Szerződő Állam joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint e 
személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottjaira, akik az adott Szerződő Állam 
alkalmazandó jogszabályai szerint annak minősülnek.

Az Egyezményt

<ul>

Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási 
ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, 
valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok tekintetében 
kell alkalmazni,
</li>

India vonatkozásában mindazon jogszabályokra, amelyek az alkalmazott személyek 
öregségi és hátramaradottjai részére járó nyugdíjra, az alkalmazott személyek 
állandó teljes rokkantsági nyugdíjára vonatkoznak, valamint, kizárólag a II. Rész 
vonatkozásában az alkalmazott személyek társadalombiztosítására vonatkoznak. Az 
Egyezmény egészségügyi ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezést 
nem tartalmaz.
</li>
</ul>

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezés 
 
Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik állam 
területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet 
folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában –, kizárólag e Szerződő Állam 
joghatósága alá tartozik.

Különös rendelkezések 
 
Az egyezmény az általános szabály alóli kivételeket határoz meg a kiküldöttekre, tengerészekre és repülőgépek személyzetére vonatkozóan.

1. A kiküldetésre vonatkozó szabályok:

Ha a személy olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, amelynek bejegyzett irodája 
az egyik Szerződő Állam területén van, és a munkáltatója e személyt a másik Szerződő 
Állam területére küldi, hogy a munkáltató javára munkát végezzen, az ilyen munkaviszonyra 
továbbra is az előbbi Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha 
a munkavállaló továbbra is az első Szerződő Állam területén dolgozna, feltéve, 
hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg az öt évet. Ezt a rendelkezést 
azon munkavállalóra is alkalmazni kell, akit az egyik Szerződő Állam területén 
működő munkáltatója újabb munkaszerződés megkötése nélkül kiküld a másik Szerződő 
Állam területén működő leány- vagy fiókvállalatához.

2. A tengerészekre és repülőgépek személyzetére vonatkozó rendelkezések:

Az egyik Szerződő Állam területén bejegyzett, a más vagy saját részére nemzetközi 
személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő 
Állam jogszabályait kell alkalmazni. 
 Az egyik Szerződő Állam zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra 
e Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.

Közszolgálati jogviszonyban álló személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek 
tagjai

Valamely Szerződő Államban közszolgálati jogviszonyban álló és velük azonos elbírálás 
alá eső azon személyekre, akikre a (2) bekezdés nem vonatkozik, és akiket a másik 
Szerződő Állam területére küldenek dolgozni, kizárólag az első Szerződő Állam 
jogszabályait kell alkalmazni. 
 Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i 
bécsi egyezmény, illetve a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi 
egyezmény rendelkezéseit.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól

A munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére a Szerződő Államok illetékes hatóságai 
vagy az általuk kijelölt teherviselők kivételeket állapíthatnak meg e rész rendelkezései 
alól az egyes személyek, személyek csoportjai tekintetében, feltéve, ha az érintett 
személy valamely Szerződő Állam jogszabályai alá fog tartozni. Az ilyen kivételek 
a foglalkoztatás jellegén és körülményein alapulnak.

A biztosításra és mentességekre vonatkozó igazolások

Az általános szabályoktól eltérő – az előzőekben említett – esetekben az olyan, 
határozott időre szóló igazolást, amely jelzi, hogy az érintett személy az említett 
munka tekintetében a Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkavállaló 
vagy a munkáltató kérésére formanyomtatványon kell kiadni. 1

1 A szerződő felek kapcsolattartó hivatalai – Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási 
Pénztár – közösen fogják kialakítani az egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat 
és részletes eljárásokat.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>friss</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="7974763">
<title>Tájékoztató a magyar-ausztrál szociális biztonságról szóló egyezményről</title>
<url>nav/ado/jarulek/austral_121031.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1351680240000">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1351682600203">
<year>2012</year>
<month>10</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>20</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Ausztrália és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 
2011. évi CXVII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-ausztrál szociális biztonságról 
szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 39/2012. 
(VIII. 14.) KüM közleménye alapján 2012. október 1-jétől hatályba lépett.

Az Egyezmény kizárólag a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint 
a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok tekintetében rendelkezik, 
egészségügyi ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz.

Az egyezményt azon személyre kell alkalmazni:

a)      akire egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak,

b)     bármely olyan személyre, aki Ausztráliában állandó lakóhellyel rendelkezik 
vagy rendelkezett, valamint

c)     más személyekre olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok 
szerint jogokat származtatnak az (a) pontban meghatározott személyektől.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezés

Főszabály szerint, amennyiben a munkavállaló az egyik Szerződő Fél területén 
végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató az adott 
Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik.

Az Egyezmény alkalmazásában Magyarországon munkavállalón, munkáltatón illetve 
munkaviszonyon a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, 
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról 
szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket 
illetve jogviszonyokat kell érteni.

Különös rendelkezések

Az egyezmény az általános szabály alóli kivételeket határoz meg a kiküldöttekre és az állami alkalmazottakra.

1. A kiküldetésre vonatkozó szabályok:

Amennyiben azt a személyt, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá 
tartozik, akit az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint bejegyzett munkáltató 
foglalkoztat, és akit ezen munkáltató vagy annak kapcsolódó szervezete javára 
munkavégzés céljából kiküldenek e foglalkoztatás keretében a másik Szerződő Fél 
területére, akkor ez a személy és munkáltatója e munkavégzés tekintetében csak 
az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, mintha e munkavégzés 
annak a területén történne.

Az előző rendelkezés a 48 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetésre csak mindkét 
Szerződő Fél Illetékes Hatósága, vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok 
előzetes hozzájárulása esetén vonatkozik.

Kapcsolódó szervezet, amelyet a másik Szerződő Fél területén jegyeztek be,

·        a leányvállalata vagy többségi tulajdonosa a munkáltatónak, vagy

·        kapcsolt vállalkozása a munkáltatónak, és mindkét vállalkozásnak ugyanaz 
a vállalkozás a többségi tulajdonosa.

2. Az állami alkalmazottakra vonatkozó szabályok

Az egyik Szerződő Fél állami alkalmazottjai, akiket munkavégzés céljából a másik 
Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai 
szerint vannak biztosítva e munkavégzés tekintetében.

Az „állam” fogalom Ausztrália vonatkozásában magában foglalja Ausztrália közigazgatási 
egységeit, valamint helyi önkormányzatait is.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól

A Szerződő Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy 
hivatalok közös megegyezés alapján, a munkáltató - Magyarország esetében a munkavállalóval 
közös - kérelmére, a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak 
meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal 
a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak 
hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül.

Igazolások

Az általános szabályoktól eltérő – az előzőekben említett – esetekben, a Szerződő 
Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok

<a name="_ftnref1"></a>[1] a munkáltató kérelmére igazolást adnak ki, amelyben igazolják, hogy a munkavállaló 
ezen Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, és megjelölik az igazolás 
érvényességének időtartamát. Az említett munkavállaló, valamint a munkavállaló 
munkáltatója és a másik Szerződő Fél kijelölt intézményei vagy hivatalai jogosultak 
az igazolásból egy másolatot kapni, amennyiben ezt kérelmezik.

<a name="_ftn1"></a>[1] A szerződő felek összekötő szervei – Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási 
Pénztár – közösen fogják kialakítani az egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat 
és eljárásokat.

Tájékoztató a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások 2015. évi társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének teljesítéséhez2015.08.05.

Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2015. évi járulékalapot képező jövedelemről és a minimálbérről2015.01.15.

Tájékoztató a magyar-japán szociális biztonsági egyezményről2014.01.16.

Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlán jóváírt támogatói adománnyal kapcsolatos eho fizetési és bevallási kötelezettségről2014.01.16.

Tájékoztató a családi járulékkedvezményt érvényesítő biztosított egyéni vállalkozó adóelőleg-megállapítási kötelezettségére vonatkozó szabályokról2013.12.21.

A biztosítási jogviszony elbírálása behívás alapján történő munkavégzés esetében2013.07.02.

Tájékoztató a magyar-indiai szociális biztonságról szóló egyezményről2013.06.10.

Tájékoztató a magyar-ausztrál szociális biztonságról szóló egyezményről2012.10.31.

<< Előző 2 / 2

KIEMELT TÉMÁK

Hívja a 1819-et!

Ügyfélszolgálati
időpont foglalása

SZJA

ADÓPERCEK

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2020. július

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

július (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	345
Gázolaj	357
Keverék	382
LPG autógáz	220

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31