Jelen tájékoztató annak a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett
külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak) szól, amely:
a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében
foglalkoztat munkavállalót, illetve
a Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján az 1997.
évi LXXX. törvény hatálya alá tartozik.
Az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől biztosítottnak
minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára
Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési,
szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettséget a magyar jogszabályok
szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás (a továbbiakban: külföldi
vállalkozás) a 2003. évi XCII. törvény 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetve pénzügyi
képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.
Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, illetve
pénzügyi képviselővel és a magyar jog szerint biztosított munkavállalót foglalkoztat,
a biztosítás kezdetét megelőzően – a foglalkoztatás megkezdése előtt - köteles
bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: hatóság), és kérelmezni,
hogy a hatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges technikai tudnivalók útmutatója a
következő
E-bevallás, Java
nav/ebevallas
linken
érhető el.
I. Bejelentkezés
A külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 15T201INT adatlap útján
adószám-kéréssel tesz eleget. Az adatlap az alábbi
15T201INT
nav/letoltesek/archiv_programok_1326805063814_1326805063814/nyomtatvanykitolto_2015/NAV_15t201int.html
linken
érhető el.
Ez az adatlap szolgál arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre jogosult személy
adatait a külföldi vállalkozás közölje.
Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás
a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep,
pénzügyi képviselő), és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja,
akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő
bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási
kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a kötelezettségek elmulasztása
miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
Az, hogy a külföldi vállalkozás foglalkoztatóként bejelentkezett-e a hatósághoz,
az adóhatóság honlapján az „Adatbázisok, Adóalanyok listái, Egyéb szervezetek”
menüpontban a következő linken kérdezhető le.
Abban az esetben, ha a kötelezettségeket a foglalkoztatott teljesíti, adóazonosító
jellel kell rendelkeznie. Az adóazonosító jel képzését a magánszemély a 15T34
jelű adatlap benyújtásával kérheti a hatóságtól a foglalkoztatás bejelentését
és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megelőzően. Az adatlap a következő
linken érhető el.
II. A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított bejelentése
A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás
első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és
járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni.
A bejelentésre, változás-bejelentésre szolgáló 15T1041INT jelű adatlap a következő
15T1041INT
nav/letoltesek/archiv_programok_1326805063814_1326805063814/nyomtatvanykitolto_2015/15T1041INT.html
linken
tölthető le.
III. Járulékfizetési kötelezettség teljesítése
A külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében
munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem
után a külföldi vállalkozás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-a alapján nyugdíjjárulékot,
valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.
Járulékalapot képező jövedelemnek minősül – egyebek mellett – a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint az összevont
adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap
számításnál figyelembe vett jövedelem, illetve ennek hiányában, vagyis, ha a jövedelem
Magyarországon nem adóztatható, a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg
ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya
alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi
összege.
A járulékalapot képező jövedelmet 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és 8,5
százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék terheli. Az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási
járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci
járulék 1,5 százalék.
A nyugdíj, az egészségbiztosítás, illetve a munkanélküli ellátások fedezetére
tehát a járuléklapot képező jövedelem 18,5 százalékát kell fizetni.
IV. Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt - a társadalmi
közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően
- szociális hozzájárulási adófizetés terheli.
A szociális hozzájárulási adó tekintetében kifizetőnek (adóalanynak) minősül
a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem
rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok
hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó
másik tagállamban végzi.
Ha a külföldi kifizető a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését
elmulasztja, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy
kötelezett.
Az adókötelezettség teljesítése
A kifizetőnek főszabály szerint az adóalap után 27 százalékos mértékű szociális
hozzájárulási adót kell fizetni, de a fizetendő adót törvény rendelkezése alapján
az adóalany az őt megillető adókedvezmények összegével csökkentheti.
A kifizetőt terhelő adó alapja
A kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban
álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései
szerinti adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó
bevételből az adóelőleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe
vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére
levont (befizetett) tagdíj összegével.
Az előzőek szerinti juttatás hiányában, vagyis ha a jövedelem Magyarországon
nem adóztatható, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy
más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott
alapbér, illetőleg díjazás.
Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható
és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál
az előbbi szabályokat együttesen kell alkalmazni. Azaz a kifizetőt terhelő adó
alapja a természetes személy részére juttatott, kifizetett, Magyarországon adóztatható,
önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg-alap
számításánál figyelembe vesznek, és az alapbér vagy más díjazás azon időszakra
(naptári napokra) vonatkozó arányos része, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.
Az adóalap megállapításánál az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését
követően kifizetett jövedelmet is figyelembe kell venni.
V. Bevallás, befizetés
A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel
összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot
követő hónap 12-éig elektronikus úton (Ügyfélkapun) keresztül kell teljesíteni.
A bevallásra szolgáló 1508INT jelű nyomtatvány a következő
1508INT
nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/NAV_1508int.html
linken
tölthető le.
Amennyiben a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt
érvényesít, akkor a 1508INT bevallás helyett a
1508
nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1508.html
1508
-as bevallást kell benyújtania és a munkavállalóval összefüggő minden kötelezettséget
ebben kell szerepeltetnie. Azaz a szociális hozzájárulási adó és az érvényesített
adókedvezmény mellett a magánszemélytől levont nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulékot is a 1508-as nyomtatványon kell bevallania.
A járulékbefizetést egyösszegben a 10032000-06056456 NAV Külföldi vállalkozásnál
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulék
befizetések beszedési számla javára, a szociális hozzájárulási adót a 10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára havonta a tárgyhónapot
követő hónap 12-éig átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni.
Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt
érvényesít, akkor a befizetést nem egyösszegben, hanem a 1508-as bevallásban feltüntetettek
szerint, adónemenként kell teljesítenie. Így például a nyugdíjjárulékot a 1508-as
bevallásban a 125-ös adónemkódon kell bevallani, ezért a befizetést a 10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni
vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára kell teljesíteni.
Amennyiben a befizetést átutalással teljesítik, úgy az átutalási megbízás „Kedvezményezettel
közlendő” rovatában az adóazonosító számot - amelyet a bejelentkezéskor kapott
- közölni kell. Az adóazonosító szám pontos feltüntetése azért szükséges, hogy
a befizetést a folyószámlán megfelelően jóvá lehessen írni.
VI. Elektronikus ügyintézés (Ügyfélkapu)
A járulékkötelezettséggel, valamint a szociális hozzájárulási adóval összefüggő
bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a Kormányzati Portálon
(
www.magyarorszag.hu
http://www.magyarorszag.hu
2020
11
18
4
0
4
21
2012
5
9
4
11
57
58
false
1
true
http://www.magyarorszag.hu
) elérhető Ügyfélkapun keresztül történik. Az Ügyfélkapu olyan belépési pont,
amelyen keresztül egyedileg azonosított módon biztonságosan lehet kapcsolatba
lépni az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó magyarországi
közigazgatási szervekkel és közintézményekkel.
Az ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges. A regisztrációt annak a
magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat, adatszolgáltatásokat el fogja küldeni a
hatósághoz. A magánszemélynek személyesen fel kell keresnie az ügyfélkapus regisztráció
elvégzésére jogosult szervet, ahol személyazonosító okmányának bemutatását, egy
Regisztrációs Adatlap kitöltését, valamint egy felhasználó név és egy létező e-mail
cím megadását követően egyszer használatos aktiváló kódot kap.
Az ügyfélkapus regisztráció elvégezhető a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi
kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél
(Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – KEK KH –,
1133 Budapest, Visegrádi u. 110.), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi
ügyfélszolgálatain a megyeszékhelyeken és Budapesten (1096 Budapest, Vaskapu u.
33-35.; 1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.; 1148 Budapest, Fogarasi út 3.;
1132 Budapest, Kresz Géza u. 15.), a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain, valamint
Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein.