Tisztelt Ügyfelünk!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain 2018. január 1-je után közzétett tájékoztatóknak megfelelően jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2016. szeptember 1-jével lépett hatályba a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a 2015. évi XXIX. törvény hirdetett ki. Az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdésének első mondata (fordulata) szerint, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.
E kiküldetési szabály kiegészítéseként az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdés második mondata (fordulata) a következő rendelkezést tartalmazza: „Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az Amerikai Egyesült Államok területéről küldenek ki egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyezmény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna.”
Az idézett kiegészítő szabály alapján, ha egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező anyavállalat a magyarországi leányvállalatához küld ki munkavállalót és ez a munkavégzés az Amerikai Egyesült Államok joga szerint kiküldetésnek minősül, úgy az Egyezmény alkalmazása során még abban az esetben sem indokolt a kiküldetés megkérdőjelezése, ha a magyarországi leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval.
Azaz, ha az amerikai anyavállalat – amerikai jog alapján – kiküldetés keretében foglalkoztat munkavállalót a magyarországi leányvállalatnál és a leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval, akkor nem Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség, hanem az Egyezmény kiküldetésre vonatkozó szabályát kell alkalmazni, és ez alapján szükséges elbírálni a biztosítási kötelezettségre vonatkozó alkalmazandó jogot.
